Bár január 8-a óta a kormányzat nélkülözni kénytelen a kétharmados parlamenti többséget, az Irakban és Szíriában tevékenykedő terrorszervezet, az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai föllépésben történő magyar részvételhez szükséges szavazati arány, a kiskétharmad vélhetően meglesz.

Március 16-án a független Kész Zoltán várhatóan leteszi képviselői esküjét, ezzel 198-ra nő az országgyűlési képviselők száma. Ez azt jelenti, hogy a nagykétharmadhoz – tehát az összes képviselő szavazatának kétharmadához – 132 igen szavazat kell. A kiskétharmadnál – tehát a gombot nyomó képviselők kétharmadánál – bizonytalan, hogy hány igen szavazat kell, hiszen az attól függ, összesen hányan nyomnak gombot.

A Fidesz-frakciónak 115 képviselője van, míg a KDNP-frakciónak tizenhat. Bár korábban fölröppentek olyan sajtóhírek, hogy a KDNP nem nagyon lelkesedik a hadműveletben való részvételért, Rubovszky György, a Budapest Beaconnak nyilatkozó frakcióvezető-helyettes közölte: frakciója megszavazza az Iszlám Állam (ISIS) elleni hadműveletben történő magyar részvételt. Azt mondta: elfogadják Firtl Mátyásnak, a Honvédelmi és rendészeti bizottság kereszténydemokrata tagjának álláspontját. Firtl kedden részt vett a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által kezdeményezett idevonatkozó egyeztetésen, és támogatandónak vélte a katonai akcióban történő magyar részvételt. Ennek megfelelően a KDNP egységesen megszavazza a nemzetközi hadműveletben történő magyar részvételre tett kormányzati javaslatot. Rubovszky visszautasította, hogy esetleg a fél frakció a Parlament folyosóján fogja múlatni az időt a szavazáskor. „Nem valószínű” – mondta. „A kormánypártok egységesek a kérdésben” – tette hozzá.

A legnagyobb ellenzéki frakció, az MSZP-é egyelőre kivár. A jövő heti idevonatkozó bizottsági ülés után alakítja ki a frakció végleges álláspontját – tudtuk meg Molnár Zsolttól, a Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökétől. Hozzátette: az Országgyűlés plenáris ülésére várhatóan április közepén kerül a kérdés. Kérdésünkre, miszerint mitől fog függni az MSZP-frakció álláspontja, Molnár úgy reagált: „Nagyon sokat számít, hogy teszi a fölkérést. Ha ez egy hivatalos NATO- vagy ENSZ-misszió, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel szavazzuk meg, mintha csak egy, az Egyesült Államok vezette nem hivatalos koalícióról van szó.” Kérdésünkre Molnár burkoltan elismerte, hogy a frakció nem egységes a kérdésben: „Valamennyi pártban vannak ezzel kapcsolatban viták, az MSZP-ben is” – mondta. Úgy folytatta: azt is pontosan tudniuk kell, hogy milyen feladatot fognak a magyar katonák ellátni, „milyen veszélynek vannak kitéve, mennyi a valószínűsége annak, hogy harcoló alakulatokkal kerülnek szembe” – fogalmazott. „Csak akkor tudjuk a végleges választ megadni, ha minden ilyen információnak a birtokában leszünk” – tette hozzá.

A Demokratikus Koalíció négy képviselője „garanciákkal támogatja a szerepvállalást, de a kormánynak világos tájékoztatást kell adni ebben az ügyben az arra illetékes bizottság előtt” – mondta a Klubrádiónak adott szerdai interjújában Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció formálisan független képviselőnője. Hasonló értelmű közleményt adott ki Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Az Együttnek két – formálisan ugyancsak független – országgyűlési képviselője van.

Mivel Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke és egyetlen országgyűlési képviselője már elkötelezte magát az akció támogatása mellett, a dolgok jelen állása szerint eléggé valószínűnek tűnik, hogy az Országgyűlés a szükséges kiskétharmaddal megszavazza az ISIS elleni nemzetközi kurdisztáni fellépésben történő magyar katonai részvételt.