A forint enyhén erősödött kedden, miután az Európai Bizottság közzétette jelentését, és elismerte a 2013-as magyar GDP növekedés 1,1%-os mértékét és a 2014 és 2015 közötti időszakra tervezett 2,1%-os növekedési szintet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közleménye szerint az Európai Bizottság 2014-es téli előrejelzése visszaigazolta, hogy a magyar kormány reális célokat tűzött maga elé.

Az alábbi táblázat összegzi a jelentés megállapításait. A jelentés szövege az alábbiakban olvasható.

Magyarország: enyhe kilábalás, melyet a hazai kereslet növekedése hajt

Magyarország kilábalt a recesszióból 2013-ban, a GDP 1,1 százalékkal nőtt, és a gazdasági növekedés tovább gyorsulhat, 2014-ben és 2015-ben a magyar GDP-növekedés elérheti a 2,1 százalékot, ami a hazai kereslet növekedésének köszönhető. Az éves előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2,5%-körül alakult 2013-ban, de a várakozások szerint idén és jövőre a költségvetési deficit visszaugrik a GDP 3 %-a környékére.

Folytatódott a gazdasági növekedés, amit részben a közvetett fiskális élénkítés hajtott

Miután 2012-ben ismét recesszió volt 1,7%-os csökkenéssel, Magyarországon a GDP 2013-ban 1,1%-kal nőtt, amiben részben szerepet játszott a 2012-es mezőgazdasági károk utáni természetes korrekció.  2013-ban a beruházások is növekedésnek indultak, ami elsősorban a közösségi beruházásoknak volt köszönhető, ugyanakkor a vállalati beruházások is nőttek az uniós források felhasználásának és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően. Eközben az infláció a rezsicsökkentés miatt meredeken visszaesett, és ezzel párhuzamosan megnőtt a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Ugyanakkor a magas munkanélküliség és a lakossági hitelek törlesztése továbbra is fékezte a lakossági fogyasztást. Az előrejelzés arra a feltevésre épül, hogy az idei és a következő évek növekedését a hazai kereslet növekedése hajtja.

A várakozások szerint a GDP növekedés 2014-ben és 2015-ben elérheti a 2,1%-ot amit a hazai kereslet további növekedése hajt, de az exportkilátások nem növekednek. 2014-től a várakozások szerint a háztartások fogyasztása visszatér a pozitív tartományba a háztartások rendelkezésre álló megnövekvő jövedelem miatt, ami részben a rezsicsökkentésnek, illetve a közszférában megnövekedett béreknek köszönhető. Azonban a piacon tapasztalható túlkínálat miatt az építőipari beruházások csak lassú mértékben emelkedhetnek. A vállalkozások hitelezését ideiglenesen könnyíti az MNB Növekedési Hitelprogramja, és az uniós források jelentős mértékű felhasználásával együtt hozzájárul a vállalati beruházások és a vállalati hitelfelvétel növekedéséhez.

Csökkenő munkanélküliség és alacsony infláció

A részvételi arány folyamatos növekedése ellenére a munkanélküliségi ráta 10 % alá esett 2013 negyedik negyedévében, a munkaerő-piaci tanulmány alapján a foglalkoztatottság 1,6%-kal növekedett. A munkaerő piaci helyzet javulásához a bizottság szerint hozzájárult a közmunka program kiterjesztése, a külföldön dolgozó magyarok számának növekedése és a gazdaság fehéredése. A gazdasági kilábalással a foglalkoztatás a versenyszférában is javulni fog az előrejelzés szerint, és a munkanélküliség tovább csökken.

Az infláció történelmi szintre, 0,7%-ra csökkent a tavalyi év negyedik negyedévében, ami a három lépcsőben megvalósuló rezsicsökkentés hatását tükrözi. A rezsicsökkentés miatt csökkenő inflációs trend azonban várhatóan vissza fog állni a nemzeti bank 2015-re előre jelzett 3%-os szintjére. Az utóbbi időben látható forintgyengülés az inflációs előrejelzésekhez képest emelkedő kockázatot jelent.

A GDP előrejelzések összességében lefelé mutató kockázatot jelentenek. A globális monetáris környezet szigorodása jelentős akadályokat jelenthet Magyarország számára, legfőképpen a deviza alapú jelzáloghitelek átértékelődése miatt. A legnagyobb hazai kockázat a devizahitelekhez kapcsolódó mentőcsomaghoz kapcsolódik, amely potenciálisan negatív hatással lehet a bankszektorra és a befektetői hangulatra. A felfelé mutató kockázatok között az szerepel, hogy az élénkítő lépések az elvártnál nagyobb hatást gyakorolnak a beruházásokra.

Az államháztartási hiány várhatóan a GDP 3%-a körüli értékre ugrik vissza

A 2013-as pénzügyi adatok arra mutatnak, hogy a 2,7%-os hiány meghaladta a kormányzat 2,4%-os GDP arányos hiánycélját, ami 0,5%-kal alacsonyabb az őszi előrejelzésnél. A hiány csökkentési eszközök közé tartozik a magasabb adó és társadalombiztosítás hozzájárulás (a GDP 0,15%-a) is.

A 2014-es hiány az előrejelzés szerint 3% lesz, ami enyhén meghaladja a 2,9%-os hiánycélt. Az elvártnál jobb 2013-as költségvetési eredmény csak korlátozott hatással bír, azokat kiegyenlítik a további kiadási lépések, a növekvő kamatráfordítások és a magánfogyasztás visszafogott nominális növekedése. Az előrejelzett számadatokhoz viszonyítva az adóbevételek a GDP 0,3%-ával lesznek alacsonyabbak, ami az alacsonyabb inflációnak és az adózást fokozó intézkedések hatásainak óvatosabb értékelésének köszönhető. Az előrejelzés azon a feltevésen alapul, hogy az állam különleges tartalékát (a GDP 0,3%-a) nem fogja elkölteni.

2015-ben az előrejelzés szerint a hiány a GDP mintegy 2,9%-ára csökkenhet. A gazdasági kilábalás hatását és a választások miatt a közcélú beruházások csökkenését nagy mértékben ellensúlyozni fogja a telekommunikációs engedélyek egyszeri bevételeinek a csökkenése.

A kockázatokat tekintve, 2013-ban az önkormányzatok lehetséges többlete tovább csökkentheti a hiányt, de a megnövekedett tartozások ellentétest hatást válthatnak ki. 2014-re és az azt követő időszakra a bevételi hatás a megváltozott számítási módszerek miatt pozitív kockázatot rejt, míg a hiánynövekedési hatás abból adódhat, hogy az infláció tovább lassul, és az állampapírok kamatköltsége növekszik.

A 2013-as 0,25 százalékpontos enyhe gyengülést követően a strukturális költségvetési egyenleg több mint 1 %-kal tovább romlik 2014-ben az előrejelzés szerint, és enyhe emelkedés várható 2015-ben.  A Bizottság úgy számolt, hogy tavaly év végén 77,8% volt a GDP-arányos államadósság, ami 2 százalékpontos csökkenést jelent, a dokumentum megjegyzi ugyanakkor, hogy ez kizárólag az állami tartalékok év végi nagy csökkenésével függ össze. Hozzáteszik: az adósságráta tovább emelkedhet a devizaadósság átárazása miatt.

Hivatkozások:

European Economic Forecast Winter 2014, European Commission; 2014. február 25.

Brüsszel: Magyarország még annál is jobban teljesít, hvg.hu; 2014. február 25.

Felrántotta a forintot az Európai Bizottság jelentése, hvg,hu; 2014. február 25.