Csepreghy Nándor helyettes államtitkár tévesen vádolta meg sikkasztással az Ökotárs alapítványt, az EGT és a Norvég Alap magyarországi alapkezelőjét

Amikor már úgy gondolnánk, hogy a pénzsóvár magyar kormány civil szektor elleni harca már nem lehet abszurdabb, akkor…

Múlt héten Csepreghy Nándor, a Miniszterelnöki hivatal helyettes államtitkára bejelentette, hogy terveik szerint feljelentést tesznek az Ökotárs Alapítvány, az EGT és a Norvég Alap magyarországi alapkezelője ellen közpénzek elsikkasztása miatt.

A nagy hűhó

Magyarország fejlesztési támogatások formájában kap pénzt Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől, melyek áttekintését a magyar kormány és civil alapok végzik, a brüsszeli finanszírozás mechanizmus irányítása alatt.

A jelenlegi pénzügyi periódusra a három ország nagyjából 154 millió eurót utal Magyarországra, melyből mintegy 140 millió euró olyan fejlesztési célokat szolgál, mint a fenntartható energia és a környezetvédelem. A fennmaradó 14 millió euróból olyan civil kezdeményezéseket támogatnak, amelyek például az emberi jogok védelmével, a korrupció elleni harccal, és a független civil társadalom általános megerősítésével foglalkoznak.

A támogató országok és Magyarország közötti szerződés kimondja, hogy ellentétben a fejlesztési alapokkal, a civil szervezetekhez érkező támogatást egy kormánytól független szervezetnek kell kezelnie.

Tavaly a miniszterelnöki hivatal a támogató országok értesítése nélkül, csendben megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Ez volt az a szervezetet, amelyet az együttműködési megállapodásban az alap adminisztrációjáért felelős szervezetként jelöltek ki. Az NFÜ  legtöbb funkcióját (és munkatársainak nagy részét) a miniszterelnöki hivatal vette át.

Az EGT és a Norvég Alap támogató országai erről értesülve jelezték Magyarországnak, hogy a változtatás szerződésszegésnek minősül. A tárgyalássorozat viszont nem hozott eredményt, így a támogatók felfüggesztették a folyósított források egy részét: elzárták a pénzcsapot azoknál a projekteknél, amelyeket korábban az NFÜ kezelt, de a brüsszeli finanszírozási mechanizmus által kezelt civil alap támogatását nem függesztették fel.

A magyar kormány nem örült annak, hogy az őket gyakran kritizáló civil szervezetek továbbra is kapják a támogatásokat. Magyarország megkérte Norvégiát, hogy függessze fel a civil alap támogatását addig, amíg a felek meg tudnak állapodni a fejlesztési alapok kérdésében. Norvégia ezt elutasította, de a kormány felvette a kesztyűt: a miniszterelnöki hivatal utasította a hatóságokat, hogy teljes körű ellenőrzést végezzenek az alap pénzeit kezelő szervezeteknél, valamint azoknál is, akik támogatásban részesülnek.

Ezalatt az Európai Bizottság is reagált arra, hogy az EU fejlesztési alapjának kezelőjét itthon megszüntették. Április közepén tájékoztatták a magyar kormányt, hogy hivatalosan is felfüggesztik a fejlesztési alapok folyósítását addig, amíg a magyar kormány megnyugtató módon nem rendezi a kérdést.

(Tisztelettel kérem az olvasók elnézését a következő bekezdés miatt, szerkesztői képességeim itt cserben hagytak – a szerk.)

Ekkor a kormány töltött magának egy Hungarikumot, azt beledobta egy korsó tekintélyelvű moslékba, egyetlen húzásra megitta a borzalmas koktélt, majd üvöltöző részegként kezdett vádaskodni, hogy elterelje az emberek figyelmét saját alkalmatlanságáról.

Az ügy kezd kibontakozni

Április közepén Lázár János fideszes képviselő, a miniszterelnöki hivatal államtitkára levelet írt a norvég kormánynak. Azzal vádolta a norvégokat, hogy beavatkoznak a magyar belügyekbe azáltal, hogy olyan szervezeteket pénzelnek, melyek közeli kapcsolatban állnak a Lehet Más a Politika liberális párttal.

Lázár vádjait a norvég EU-ügyi miniszter, Vidar Helgesen jogtalannak nevezte. Azt írta, hogy a civil alap támogatóinak nincs politikai szándéka, és a civil alap támogatásait a megállapodás szerint továbbra is folyósítani fogják.

A miniszterelnöki hivatal erre úgy reagált, hogy nevekkel kezdett dobálózni, és „szélhámos gittegyletnek” nevezte a civil alap kezelőjét. Lázár helyettese, Csepreghy Nándor ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar kormánynak nagyobb beleszólása legyen a civil alap kezelésébe. Az alapkezelő ezt úgy kommentálta, hogy az „elfogadhatatlan, különösen egy kormányzati tisztségviselőtől”.

Magyarország bedobja a bombát

Május 21-én Csepreghy bejelentette, hogy a miniszterelnöki hivatal felkérte a kormányzati ellenőrzési hivatalt, hogy vizsgálja meg az EGT és a Norvég Alapon keresztül beérkezett pénzek felhasználását. Csepreghy szerint „az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak”.

Az alapkezelő szerint viszont a kormányzati ellenőröknek nincs jogosultsága a kérdésben eljárni, mivel az együttműködési megállapodás szerint minden vizsgálatot a finanszírozási mechanizmus végezhet csak el, illetve magyar közpénzeket nem érint az általuk kezelt alap.

A kormány erre megfenyegette a civil szervezeteket, hogy visszavonatja azok adószámát, amennyiben nem hajlandóak magukat a vizsgálat alá vetni, és nem működnek együtt.

A kormány szerint az ellenőröknek jogában állt minden közpénzt érintő kérdésben eljárni, beleértve azokat is, amelyeket külföldi országok magyar civil szervezeteknek juttatnak. Emiatt a KEHI rajtaütésszerű ellenőrzést hajtott végre az alapot kezelő szervezeteknél, bekérték a belső kommunikáció másolatát és a pénzügyi dokumentumokat. Az ellenőrzéseket elítélték a támogató országok, jogvédő szervezetek. Az Egyesült Államok az EBESZ bizottságához eljuttatott jelentésében figyelmeztette Magyarországot, hogy kétszer is gondolja meg a civil társadalom elleni támadását.

A következő héten a kormányzati ellenőrök megkezdték az EGT civil alapjaiból részesülő civil szervezetek ellenőrzését. Néhányuk együttműködött, néhányan közülük nem.

Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere sajtóközleményben reagált: “Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt. Az EGT és a Norvég Alap célja, hogy támogassa az alapvető európai értékek érvényesülését. A magyar hatóságok szerződésszegő magatartása az ezen értékekkel való szakítást is jelzi.”

Röviddel ezután a KEHI weboldalán tájékoztatta az érdeklődőket a dolgok fejleményéről. Az egyik ilyen bejegyzés “Bomlik a norvég minta” címmel jelent meg, és azt írták benne, hogy: „A szálak a balliberálisokhoz vezetnek. Viking hódítás támogatással. Célpontban az LMP-s bírálók és a homoszexuálislobbi”.

A kormány elbaltázott lépése

Múlt héten a kormányoldali Heti Válasz tett közzé egy cikket, melyben azt írják, hogy az Ökotárs alapítvány könyvvizsgálója, az Ernst and Young a 2008-2010 évekkel kapcsolatban “igazolja Lázár állításait…mivel a szervezet gyakorlatilag ugyanaz, mint akkor volt, és az Ernst and Young megállapításai ma is érvényesek.”.

A cikkre reagálva Csepreghy sajtótájékoztatót hívott össze, és bejelentette, hogy ha a cikkben írtaknak bármilyen igazságtartalma van, akkor a magyar kormánynak nem lesz más választása, mint hivatalos feljelentést tenni az Ökotárs alapítvánnyal szemben sikkasztás miatt.

“Most, hogy rendelkezésünkre áll ez az információ, talán már nem is kell a KEHI vizsgálatának az eredményeit megvárnunk. Elképzelhető, hogy azonnal megtesszük a feljelentést”.

Csepreghy felvette a kapcsolatot az Ernst and Younggal és másolatot kért a jelentésről, hogy azt felhasználhassa az ügyészségen a feljelentéséhez, ami alátámasztja a közpénzek elsikkasztásának gyanúját. Az Ernst and Young azt mondta a miniszterelnöki hivatalnak, hogy semmilyen információt nem ad ki.

Móra Veronika, az Ökotárs ügyvezetője szerint a 2010-es Ernst and Young ellenőrzés tervezetét ők maguk adták át a kormányzati ellenőröknek. Móra szerint a dokumentum a finanszírozási mechanizmus iroda tulajdona, azt az Ökotárs azért kapta meg tőlük, hogy fejleszthessék a működésüket.

A nyilvánvaló következtetés az, hogy a KEHI szivárogtatta ki az ellenőrzés során megszerzett dokumentumot a kormányoldali Heti Válasznak, bár ezt ők tagadták.

Az egész történet abszurd. Az elmúlt két és fél hónapban az összes lehetséges irányból támadást intéztek a civil szervezetek ellen.

Az Ernst and Young jelentés tervezete

A jelentésben semmi olyan nem szerepel, ami arra engedne következtetni, hogy az alapkezelő sikkasztást követett volna el. Pusztán arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak bizonyos hiányosságok a pénzügyi ellenőrzési folyamatban, amit ezután helyrehoztak.

Úgy tűnik, a Heti Válasz szándékosan félretájékoztatta az olvasókat, hogy hitelesen megalapozza a kormány vádjait és aláássa az alapkezelő hírnevét és intézményi integritását.

Per és kivégzés a kormányoldali média által

Úgy tűnik, a kormány ismét visszaélt a médiatörvénnyel, és arra kényszerített egy a Fidesz támogatók tulajdonában lévő, Fidesz-közeli médiumot, hogy maga a kormány által elültetett történetet közöljön le. Ezzel pedig ítéletet is hozott a civil szervezetről anélkül, hogy a magyar ügyészi hivatal, a bíróságok, vagy bármilyen nyomozási jogosultsággal rendelkező szerv vizsgálatot végzett volna.

Amit az Ernst & Young jelentéstervezet valóban állít:

A következő szöveg közvetlenül a jelentéstervezetből származik (amely azóta eljutott az Atlatszo.hu weboldalára). Az olvasónak érdemes fejben tartani, hogy a megállapítások a pénzügyi és számviteli folyamatokra vonatkoznak.

A civil szervezet elkötelezett csapatot hozott létre a civil szervezet alapjainak a kezelésére és a programok megvalósítására a szervezeten belül, a projektvezetésért felelős pénzügyi/könyvelési és adminisztrációs funkciók támogatásával.

A civil szervezet belső folyamatokat alkalmaz a szervezet alapító okirata szerinti tevékenységének támogatására, valamint a kedvezményezettek és a többi érdekelt fél jelentős információkkal történő ellátásának a támogatására.

A projekt lebonyolítását szervezett formában hajtják végre, és az áttekinthető a jelentkezők számára. A projektmegvalósítás a civil szervezet által tervezett IT rendszer segítségével történik, amely kezeli az alaphoz jelentkezőket, és az elbírálást végző személyek által készített értékeléseket.

Az alprojekt kiválasztási folyamat átlátható, azt IT eszközök segítik. Ugyanakkor a folyamattal kapcsolatban felmerül néhány probléma.

Az alprojektek megvalósításának nyomon követése és az azokról készített jelentések átláthatóak, és a jelentések következetesek az alapkezelő és partnerei között.

Az alprojektek esetében a jelenlegi költségigazolási folyamatok nem biztosítanak megfelelő ellenőrzési lehetőséget a kifizetések után.

A jelentett menedzsment költségek különböző kategóriákból állnak össze, beleértve a projektre elkülönített közvetlen projekt-menedzsment költségeket és közvetett költségeket. A projekt költségeinek elkülönítése, mint pl. személyes költségek, az összköltségből nagyjából 50%-ot tesz ki, míg a rezsiköltség 43-47%-ot tesz ki. A menedzsmentköltségek lejelentése a finanszírozási mechanizmus iroda felé nem következetes az alapkezelő és a partnerek között.

Hivatkozás:
Fordulat norvégügyben: neves világcég igazolja Lázár Jánost, valasz.hu; 2014. június 26.