A magyar kormány zöld utat ad a vitatott német megszállási emlékműnek

április 11, 2014

memorial

Budapesten tiltakozók bontják a kordont, ezzel tüntetve Orbán Viktor miniszterelnök német megszállási emlékmű megépítésére vonatkozó döntése ellen

2014 márciusában Orbán levelet írt a Mazsihisz-nek, melyben arról tájékoztatta a szervezetet, hogy a kormány elhalasztja a német megszállási emlékmű felépítésének kérdését a húsvéti ünnepek (április 20.) utánra. Azért tett ezt, mert a magyarországi zsidó és német közösség is felháborodásának adott hangot, amiért a Szabadság térre emlékművet terveznek az 1944-es német megszállás áldozatainak emlékére. A tervek szerint az emlékműben egy sas szimbolizálja Németországot és Gábriel arkangyal szimbolizálja a magyar ártatlanságot.

Kedden, mindössze két nappal a választások nagyarányú megnyerése, és egy nappal a zsidók jeles ünnepe, a pészah után munkások kezdték meg az emlékmű felállítását. A tiltakozók azonnal gyülekezni kezdtek az építkezésnél, hogy kifejezzék dühüket a kormány döntésével szemben, miszerint párbeszéd és vita nélkül kezdték megépíteni az emlékművet.

A vitatott emlékmű megépítésére kormányrendeletet hoztak múlt év végén, anélkül, hogy konzultációt folytattak volna a zsidó vagy a német közösség képviselőivel. A kritikusok szerint az emlékmű történelmi hazugság, ami a magyar kormány felelősségét hivatott kisebbíteni az 1944. március 19-i német megszállással kapcsolatban.

Az észrevételek között szerepelt, hogy a mintegy 437.000 magyar zsidó auschwitzi deportálását (legtöbbjüket az érkezés után elgázosították) a magyar hatóságok rendelték el, a magyar parlament, a kormány, és az államfő, Horthy Miklós tudtával és jóváhagyásával, és a német csapatoknak kisebb szerepe volt a magyar zsidóság kétharmadának begyűjtésében és deportálásában. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az emlékmű nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Magyarország Németország szövetségese volt a II. Világháborúban.

A kritikák arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1920-as Numerus Clausus csak az első volt a többszáz, 1920 és 1944 között meghozott olyan törvény közül, amely a zsidóságot megfosztotta jogaiktól. Magyarország volt az első európai ország, ahol zsidóellenes szabályokat vezettek be, azáltal, hogy korlátozták a felsőoktatási intézményekbe felvehető zsidó származású tanulók számát (Németországban csak 1933-ban vezettek be hasonló jogszabályt).

A német megszállási emlékmű felállítása része Orbán Viktor konzervatív kormánya azon tervének, hogy újraírják a történelmet olyan módon, hogy az elfogadhatóbb legyen a magyarok részére. Nem kevesebb, mint négy kormányzati finanszírozású történelemkutató intézetet alapítottak a Fidesz-KDNP kormányzás négy éve alatt. Az egyiket, az úgynevezett Veritas Intézetet Szakály Sándor revizionista történész vezeti. Korábban Szakály a felháborodás középpontjába került, amikor 16.000 Magyarországon tartózkodó, állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidó személy 1941-es deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte.

Néhány túlélő kivételével a deportáltakat Kamjanec-Podolszkijban az SS egységei 8.000 helyi zsidóval együtt lemészárolták 1941. augusztus 27-28-án. A történészek szerint ez volt a II. Világháború első tömegmészárlása. Ezt követően több hasonló mészárlásra került sor Ukrajna, Lengyelország és Oroszország területén.

A Mazsihisz vezetője, Zoltai Gusztáv az ATV-nek telefonon elmondta, rendkívül meglepődött, hogy az építkezés konzultáció és vita nélkül mégis megkezdődött. “Holokauszt-túlélőként minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy megakadályozzam szüleim és mártírjaink ilyenfajta megsértését.”

Szerdán a Mazsihisz elnöke, Heisler András a Klubrádiónak mondta el, biztos volt benn, hogy itt valami félreértésről van szó, és a miniszterelnök be fogja tartani ígéretét és konzultálni fog a magyar zsidó közösséggel az építkezés megkezdése előtt.

A követező napon a 78 éves Zoltai Gusztáv bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy túl sok stressz érte.

Steiner Pál, az MSZP politikusa szerdán bejelentette, hogy pártja népszavazás kiírását fogja kezdeményezni, Budapest V. kerületében, és arra sürgette a kerületi közgyűlést, hogy vonja vissza az emlékmű írásos építési engedélyét. “Azért gyűltünk itt össze, hogy elmondjuk, nem akarjuk ezt az emlékművet, mert az egy hazugság, egy hazugságon alapul, és egy hazugságot mutat be” – mondta Niedermüller Péter, a DK politikusa.

„Mi nem ezt olvastuk ki a miniszterelnök februári leveléből. A kormány azóta sem egyeztetett velünk az emlékműről. A labda tehát továbbra is náluk van, ők jelezték, hogy húsvét után térjünk vissza a témára. Mi várjuk, hogy elinduljon a konzultáció” mondta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökhelyettese. A munkák folytatása miatt a szervezet az összes hivatalos Holokauszt Emlékévi eseményt bojkottálja. “ A Mazsihisznek most azt kell megmutatnia, hogy nem függ a kormánytól, és hogy képesek önállóan is megtartani a holokauszt emlékévben a saját rendezvényeiket”- mondta el Radnóti Zoltán rabbi.

A tüntetők és az aktivisták nem akadályozzák a munkásokat, akik ma reggel is megjelentek, s helyre tették a kordonokat és folytatták az építkezést. Az aktivisták elmondták, hogy készek a kordonokat naponta ismét szétszedni, amennyiben az szükséges.

Hivatkozások:

Mérgesek a zsidó vezetők, de még nem vágnak vissza, Origo.hu; 2014. április 9.

A Mazsihisz megakadályozná a megszállási emlékmű felállítását, origo,hu, 2014. április 9.

Megszállási emlékmű – Orbán hazudott?, Nepszava.hu; 2014. április 9.

Amit építettek, a tüntetők szakszerűen elbontották, Nol.hu; 2014. április 9.