A Transparency International és a 444 egy csomó adatot kiperelt a Magyar Nemzeti Kereskedőházból. Ezekből kiderült, mennyi pénzt tartott a külügy felügyelete alatt működő cég a Quaestorban, de az is, mekkora veszteséget termel. Eddig a kormány oldalától az MTI-n át a nyilatkozatokig minden arra engedett következtetni, hogy az államnak van Moszkvában kereskedőháza, most viszont azt mondják, hogy ahhoz nekik semmi közük.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fővárosi Ítélőtábla a Transparency International (TI) javára döntött, és kötelezte a Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH), hogy adja ki, mikor és mennyi pénzt tartott a Quaestor-cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél – tehát a három tavaly bedőlt brókercégnél.

A Quaestor összeomlása után, 2015. tavaszán derült ki, hogy a külügy milliárdos kapcsolatot tartott fenn a bukott brókercéggel, ám alig néhány órával a bedőlés előtt még sikerült kimentenie a pénzét.

Az MNKH 9,3 milliárd forintot utalt el két nap leforgása alatt a Quaestornak még 2013 márciusában, két évvel később – a brókercég bedőlésekor – pedig 3,8 milliárd forintot kaptak vissza. A két összeg közötti különbséget, tehát 5,5 milliárd forintot működésre fordítottak – írja a 444. Az orgánum a TI-hez hasonlóan pert indított: azt szerette volna megtudni, hogy a Kereskedőház közreműködésével pontosan milyen üzleteket sikerült nyélbe ütniük a magyar cégeknek.

Az MNKH először azzal érvelt, miszerint nem lát el közfeladatot, így a hírportálnak semmi köze hozzá, mit és kivel üzletelnek, de végül idén egyezséget ajánlottak, és kiadtak egy listát arról, milyen üzleteket hoztak eddig tető alá.

Ebből az derült ki, hogy a külügyes cég 2013-tól 2016-ig 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ugye még emlékeznek: 2013 tavaszától 2015 tavaszáig 5,5 milliárd ment el a működésre, ez tehát testvérek között is 2,7 milliárd forintos bukta két év alatt. (A cég egyébként még mindig nem hozta nyilvánosságra a 2015-re vonatkozó hivatalos beszámolóját az igazságügyi minisztérium oldalán, pedig ennek határideje már másfél hónapja lejárt – a szerk.)

Ovulációs mikroszkóp Kazahsztánba, sópipa Dél-Afrikába

Az MNKH segítségével nyélbe ütött üzletek listáján vannak teljesen érthető tranzakciók, mármint olyanok, amiket a kereskedőház maga is sikerként vert nagy dobra. Ilyen például a magyar marhahús kijuttatása kínai szupermarketek polcaira. Az MNKH tájékoztatása szerint ezen kívül vittünk Magyarországról fagyasztott éti csigát és pácolt kacsamellet Franciaországba, ovulációs mikroszkópot Kazahsztánba és Ghánába, laptopokat Zambiába, magozott meggybefőttet Botswanába, 150 darab használt tokaji hordót Írországba, Hélia D termékeket Hongkongba, és sópipát Dél-Afrikába.

Továbbra is iszonyatos pénzek folynak el

Sokba kerül a kereskedőházak hálózatának fenntartása – írja ugyancsak a 444. A perben megszerzett adatok alapján a portál szerint ez mintegy 2,1 milliárd forintot emészt föl évente.

Az adatokból az is kiderült, hogy nem ott köttetnek a legjobb üzletek, ahova a legtöbb pénzt pumpálják. A legdrágább külföldi bázis Törökországban van. Ott a Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott Adnan Polat (Adnan Polat dúsgazdag török vállalkozó, akinek világszerte több cége van, a kerámiáktól a napelemeken át a sportig rengeteg dologgal foglalkozik. 2008 és 2011 között ő volt a török Galatasaray sportklub elnöke is – a szerk.), illetve cége, az ALX Kft. a magyar állam partnere. Ezért súlyos százmilliókat kap, egészen pontosan egyszeri nyitási díjként 535 ezer eurót (168 millió forintot), havidíjként 160 ezer eurót (50 millió forintot), negyedéves díjként 236 ezer eurót (74 millió forintot) egy évig, azt követően pedig 75 ezer eurót (23 millió forintot). Ez az első évben összesen mintegy egymilliárd forint.

Ezért a pénzért Törökországban, Cipruson és Görögországban képviselik a magyar cégeket, ahol az MNKH a 444-nek elküldött adatai szerint 2013 óta egyetlen üzlet sem jött össze a kereskedőház közreműködésével. (Polat kereskedőházas ténykedéséről a Magyar Nemzet is írt – a szerk.)

Ennek a képnek a következő a képaláírása az MTI szerint: „Szijjártó Péter, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos (j) és Tarsoly Csaba, a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatója megnyitja a magyar kereskedőházat Moszkvában”.

Az MTI tudósítsa szerint a 2013-as esemény után Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a moszkvai kereskedőház egy üzleti és invesztíciós központból, valamint egy konszignációs raktárbázisból áll, továbbá, hogy a keleti nyitás egyik legfontosabb pillére az orosz-magyar gazdasági, kereskedelmi és üzleti kapcsolatok jelentős megerősítése. A moszkvai kereskedőház egyik fő letéteményese a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatokban meglévő ötmilliárd dolláros magyar negatív szaldó három-négy éven belüli kiegyensúlyozásának.

A moszkvai kereskedőház oldala még ma is elérhető a Quaestor honlapján, az MNKH honlapján 2015. januárjában, tehát néhány hónappal a Quaestor-botrány kitörése előtt pedig még büszkén hirdették, hogy van Oroszországban kereskedőház. A 2015-ben leadott igazságügyminisztériumi beszámolójukban is százszázalékos tulajdonként szerepel az Orosz-Magyar Kereskedőház Kft.

Van tehát kép, nyilatkozat, honlap, logó, állami hivatkozás, tulajdon, és a történet látszólag illik is az akkori stratégiába, csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy az egészből egy szó sem igaz – írja ugyancsak a 444.

Az orgánum az eljárásban külön kérte, hogy adják ki az orosz vállalkozás adatait, ám mint az a válaszból kiderült, „az MNKH Zrt. Oroszországában soha nem nyitott kereskedőházat”.

Így lehet hinni tehát vagy Szijjártónak, vagy az MNKH-nak, vagy az MTI-nek, vagy az is lehet, hogy  Tarsoly Csaba saját szakállára nyitott egy kereskedőházat Moszkvában, aminek semmi köze nem volt a magyar államhoz, viszont valahogy rávette Szijjártó Pétert, hogy segítsen neki reklámozni a dolgot – írja a portál.

Külügy: a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el

A külügy reagált a portál föltáró cikkére. Miután hosszasan magyarázták, hogy a kereskedőház igenis sikeres, továbbá azt is, hogy annak nem kell nyereségesen működnie, a moszkvai kereskedőházzal kapcsolatban azt írták:

„Mint azt számtalanszor elmondtuk, a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Értelemszerűen így havidíjra sem volt a Quaestor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, de ezekben a Quaestor nem vett részt.”

Ilyen értelemben ez egy nagyon szerencsés magánkezdeményezés volt: maga Szijjártó Péter reklámozta a nyilvánosság előtt, az MNKH saját honlapján pedig kvázi saját kereskedőházaként emlegette, sőt, a magánkezdeményezésről ezt lehet olvasni a kormany.hu-n:

„A hétfőn megnyitott moszkvai magyar kereskedőházzal kapcsolatban  amelyet a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve hozott létre – [Szijjártó] elmondta: a működését megkezdő befektetési központnak az lesz a dolga, hogy elősegítse magyar vállalatok térnyerését oroszországi tendereken, valamint a magyar kis- és középvállalkozás érvényesülését, továbbá idegenforgalmi feladatokat is ellát majd.”

Tanácsadás százezrekért

Ahogyan arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, Matolcsy rokona, Giró-Szász bizalmasa, valamint egykori és jelenlegi fideszes képviselők is jelentős összegekhez jutottak, köszönhetően az MNKH-nak.

Az mno.hu végigböngészte a tanácsadói szerződéseket, melyekből az derült ki, hogy „a meglehetősen átláthatatlan módon működő társaság kifizetési listáján több, a Fideszhez köthető személy […] is feltűnik”.