Mit is gondoljanak a magyarok azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kötelezettséget vállalt 10-12 milliárd eurós beruházásra két új nukleáris reaktor megépítésével anélkül, hogy konzultált volna saját kabinetjével, nem is beszélve a parlamentről, iparági szakértőkről vagy a magyar emberekről?
És mit gondoljanak a magyarok, miután négy nappal azt követően, hogy a magyar energiaszekeret az orosz ló után kötötték, a kormány még adós a projekt életképességét bizonyító tanulmánnyal, vagy arról, hogy Orbán jobbkeze, Lázár János „az évtized üzletének” nevezte a sajtóban a megállapodást?
És miért Lázár János államtitkár számolt be a sajtónak az ügyről, és nem kormányzati energiaügyi, pénzügyi, vagy atomenergia szakértők?
Orbán Viktor szerdán be fogja mutatni a szerződést jóváhagyásra a kormánynak, mielőtt a parlament elé terjesztik azt a következő héten. Ha a parlament elfogadja a szerződést, már csak Áder János köztársasági elnök aláírása kell ahhoz, hogy Magyarország három évtizedre elkötelezze magát.
Milyen miniszterelnök juttat 10 milliárd eurós szerződéshez egy orosz állami tulajdonú céget közbeszerzési eljárás nélkül? Olyan, aki saját magának ad tanácsot, és hozzá van szokva, hogy a saját útját járja, függetlenül attól, hogy ki mit gondol.
Ahelyett, hogy nyilvánosságra hozták volna a szerződést (vagy legalább egy részletes összefoglalót), Orbán Lázár Jánost küldte, hogy adja be az „évtized üzletét” a magyar embereknek a tömegmédián keresztül, amely könnyedén manipulálható, és képtelen olyan komplex kérdésekről azonnal, értelmesen beszámolni, mint például az energiabiztonság vagy az atomenergia.
Lázár első sajtótájékoztatója, január 14. kedd
Információk hiányában – leszámítva az Orosz Állami Hírügynökségtől érkezőket – kedden a magyar sajtó kötelességtudóan, kritika nélkül számolt be Lázár államtitkár bejelentéseiről, melyek közül többről kiderült, hogy legjobb esetben is torzítás, legrosszabb esetben szándékos hazugság.
Lázár állítását, mely szerint az Európai Bizottság „nem emelt kifogást” az ügylettel szemben, ennélfogva „előzetesen engedélyezte azt”, kategorikusan cáfolta az Európai Bizottság energiaügyi biztosának, Günther Oettingernek a szóvivője másnapi sajtótájékoztatóján.
Lázár második sajtótájékoztatója, január 16. csütörtök
Az Európai Bizottság és számos ellenzéki politikai vezető felhívását követően Lázár újabb sajtótájékoztatót tartott csütörtökön, ezúttal Giró-Szász András kormányszóvivővel az oldalán.
Lázár elmondta a sajtónak, hogy az oroszok által ajánlott hitelfeltételek jobbak voltak, mint amit Magyarország a piacon elérhetett volna, de azt nem tudta elmondani, hogy milyenek is azok a feltételek, s azt állította, hogy „azok még egyeztetés alatt állnak”.
Ezután elkezdte megmagyarázni, hogy a 10 milliárd euró (a magyar GDP egytizedét kitevő összeg) NEM fogja az államadósságot növelni, mert azt részletekben fogják lehívni, és emiatt nem szükséges az alaptörvény azon részét módosítani, amely megtiltja az állam részére olyan kölcsön felvételét vagy olyan pénzügyi kötelezettség vállalását, amely növeli az államadósságot.
Bejelentette, hogy a kormány meg fogja tárgyalni az aláírt szerződést jövő szerdán, és február 3-án beterjeszti azt a parlament elé a hitelszerződéssel együtt. Ha jóváhagyásra kerül, akkor Áder köztársasági elnöknek is aláírását kell adnia az érvényességhez.
Lázár megismételte, amit ő illetve az orosz elnök, Vlagyimir Putyin hétfőn a sajtónak elmondott, azaz: az atomenergia a következő évtizedekben is a legolcsóbb energiaforrás lesz, a két új paksi atomreaktor építése növelni fogja Magyarország energiafüggetlenségét, a projekt 10.000 új munkahelyet teremt, a magyar vállalatok 900 milliárd forintnyi megrendeléshez jutnak, és ez mintegy 300 milliárd forint adóbevételt jelent az államnak.
Hozzátette, hogy ez volt a „világ egyik legátláthatóbb szerződése, mivel nincsenek benne titkos záradékok”.
Lázár elmondta, a 10 milliárd eurós hitel költségét nem építik be az elektromos áram árába, mert a hitelt a magyar állam veszi fel (nem pedig az MVM, az erőmű tulajdonosa és üzemeltetője).
Azt is elmondta, hogy mivel Paks csak az ország energiaszükségletének 40%-át adja, a maradékot importálni kell, vagy egyéb megújuló energiaforrásból kell előállítani, ugyanakkor az állam célja az, hogy a megújuló energiaforrásokból fedezzék az ország energiaigényének 40%-át.
Lázár beszámolt arról, hogy “Brüsszel” (azaz Európai Bizottság) az egyeztetések minden részletét ismeri, és nem emelt kifogást az ellen. Azt mondta, Magyarország megküldte a szerződés tervezetét az Európai Bizottság energiaügyi igazgatóságának december 14-én (vagyis kevesebb, mint két héttel karácsony előtt), és az egyhónapos határidő során nem kapott a magyar kormány levelet a szerződés kifogásolása miatt.
Arra a kérdésre, hogy miért nem írt ki közbeszerzési pályázatot a kormány a két reaktor megépítésére, Lázár úgy válaszolt, hogy a projekt alapja az országok között létrejött szerződés. Elmondta azt is, hogy a világ három legnagyobb atomerőművét az Európai Unióban építik, olyan vállalkozók, akiket nem közbeszerzési eljáráson választották ki, hanem versenytárgyalás útján. Lázár példaként említette Finnországot, ahol a közbeszerzési pályázatot állítólag csak azért írták ki, hogy azt később visszavonják, és a Roszatom nyerje el a kivitelezést.
Lázár azt állította, hogy a Roszatom közbeszerzési pályázatot fog kiírni, összhangban az Európai Uniós és magyar közbeszerzési és verseny szabályokkal, és a szerződés biztosítja, hogy az elvégzendő munkák 40 %-át magyar alvállalkozók kivitelezik – ami nyilvánvalóan ellentmondásban van az EU szabályzatával, ami kimondja, hogy a közbeszerzési eljárások nyitva állnak bármely tagállam előtt.
Lázár megismételte, hogy a hétfői megállapodást az 1966-os Szovjetunióval kötött megállapodás keretrendszerén belül kötötték meg. Elmondta, a két új reaktort nem a „biztonsági kockázatot” jelentő régi orosz technológiával valósítják meg.
Ezután elmondta, az első reaktort 2024-25-ben helyezik üzembe, a másodikat 12 – 18 hónappal később, tehát 6- 8 évvel azelőtt, hogy a négy jelenleg működő 500 megawatt teljesítményű reaktor első két reaktorát leállítják.
Kérjük, álljon fel az igazi Lázár János!
Nehéz elhinni, hogy ez a Lázár János ugyanaz a személy, aki ellenzéki képviselőként az alábbiakat írta:
Az oroszokkal való üzletelés mindig értékválasztást is tükröz. Értékválasztás volt 1849-ben, 1919-ben, 1945-ben, és 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor is. Mert, akik az oroszokkal üzletel, az nem lehet a szabadság pártján.
2010-ben egy könyv dedikáláson az államtitkár azt is elmondja: rossz dolog, hogy az ország energiaszükségleteinek 80-90%-a egyetlen forrásból, Oroszországból jön, és a következő két évtized egyik legfontosabb feladata az orosz energiafüggés oldása lesz.
Szerinte egy orosz–magyar üzlet gazdasági értelemben akár még hasznosnak is tűnhet, de történelmi tapasztalat, hogy mindig a demokrácia feladásával jár.
Mit mondanak a magyar szakértők?
A magyar energiapolitikai és atomenergia szakértők mintha kerülnék a sajtót, talán attól való félelmükben, hogy a kormány megharagudna rájuk, ha nem a megfelelő válaszokat adják.
Csütörtök este Vértes András, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója az ATV-ben Kálmán Olgának elmondta, ugyan afelől nem lehet kétség, hogy az atomenergia a legolcsóbb energiaforrás, de az új reaktorok már nem tudják olyan költségen termelni az elektromos áramot, mint a régiek, amelyek, már kitermelték beruházási költségüket.
Vértes szerint az új reaktorok megépítése hatalmas mennyiségű tőkét emészt fel, és emiatt az új reaktorok által termelt áram költsége várhatóan két és félszer magasabb lesz a jelenlegi költségeknél. (Kálmán szerint a Pakson megtermelt áram költsége jelenleg 12 Ft/ kilowattóra, és a legoptimistább számítások szerint is 24-26 Ft/ kilowattórával lehet számolni az új reaktorok esetében.)
Emiatt Vértes nem tudta megmondani, hogy mi a gazdasági alapja annak a döntésnek, hogy 10-12 milliárd eurót invesztáljanak a két 1.200 MW-os reaktor építésébe. Azt sem érti, hogy miért kell most megrendelni az új reaktorokat a 18-22 év múlva leállítandó régi reaktorok helyett.
Vértes kiemelte, még ha 30 év is a hitel futamideje, a tőke visszafizetés önmagában évente 100 milliárd forintot tesz ki, és további akár 100 milliárd forintot jelenthet a kamatköltség, mindösszesen tehát évente 200 milliárd Ft lehet a költség.
(Egy másik interjúban Jávor Benedek, a PM társelnöke elmondta, a tavalyi évben Pakson megtermelt áram 125 milliárd Ft bevételt hozott, melyből az MVM-nek béreket is kellett fizetnie és az üzemanyagot is be kellett szereznie.
Lázár azon állítására, miszerint a hitel visszafizetés költségét nem fogják beépíteni az áram árába, Vértes elmondta, az Európai bizottság ezzel nem fog egyetérteni, mert ez megvalósítja a ”burkolt állami támogatás” fogalmát. Véleménye szerint a „legbutább dolog, amit egy ország tehet”, ha nem az eladott áram árából fizeti vissza a hitelt, mert ez olyan helyzetet eredményez, hogy a magyar adófizetők támogatják az ”adócsalást” és a nagy energiafogyasztókat.
Amikor Vértestől megkérdezték, miért bízza Magyarország az energiapolitikáját Oroszországra a következő 100 évre, azt mondta:
Ez az, amit senki nem ért. Az egész dolog titokban történt. Azt gyanítjuk, hogy nem mindent vettek figyelembe, és az üzlet azon a téves feltevésen alapul, hogy Magyarország Németországba fog áramot exportálni, amely nem épít több atomerőművet. . . .Jelenleg túlkínálat van az energiából a piacon. Miért kell Magyarországon mindent magunknak csinálni? Miért nem tudunk együttműködni a szlovákokkal, csehekkel vagy az osztrákokkal és a többi környező országgal? Nem erről kéne az EU-nak szólnia? Miért nem lehet közös energiapolitika?
Mit mondanak az ellenzéki pártok?
MSZP (Magyar Szocialista Párt)
Egy csütörtöki sajtótájékoztatón Józsa István parlamenti képviselő „törvénytelennek” nevezte a miniszterelnök döntését, melynek következtében a Roszatom nyerte el a megbízást anélkül, hogy konzultált volna a kormánnyal vagy a parlamenttel. Józsa szerint „Orbán Viktor egymaga eldöntötte az ország energiapolitikáját az elkövetkező száz évre, anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna a parlamenttől vagy a társadalomtól.”
Józsa egyetért azzal, hogy az atomenergia a „tiszta és megkerülhetetlen energia forrása Magyarország számára,” és hogy megfelelő előkészítés mellett, „Paks alkalmas a bővítésre”. Azonban gyorsan hozzátette, hogy „ami eddig történt, az nem a megfelelő előkészítés”.
Az Európai Bizottság tárgyában Józsa elmondta, az a tény, hogy Brüsszel nem reagált, nem jelenti azt, hogy jóváhagyta az ügyletet, bár véleménye szerint az EU jóvá fogja hagyni a közbeszerzés nélküli szerződéskötést.
Józsa szerint az MSZP nem okolja az oroszokat, vagy Putyin elnököt, aki a saját országának és vállalatainak érdekeit képviseli, „amely a Roszatom esetében az, hogy magas minőségű technológiát adjon el más országok számára.”
A Lázár által említett finn példa ellenében Józsa arra mutatott rá, hogy Csehország befejezte a vitát atomerőműveinek bővítéséről, mert nem látta tisztán, hogy mikor térülne meg az eredeti befektetés.
Párbeszéd Magyarországért (PM)
A PM társelnöke, Jávor Benedek az ATV-ben Mészáros Antóniának elmondta, hogy pártja a hétfőn aláírt szerződést „érvénytelennek” tekinti, mert a kormánynak nem volt felhatalmazása ilyen szerződés megkötésére.
A 2009-es döntés arra hatalmazta fel a kormányt, hogy előzetes tanulmányokat készítsen és megvizsgálja a különböző alternatívákat, nem pedig arra, hogy végleges döntést hozzon. A döntés célja az volt, hogy tisztán lássuk, mennyi a várható költség, milyen pénzügyi konstrukció van mögötte, milyen következményei lesznek az energiabiztonság szempontjából, és hogy a parlament ez alapján hozhasson döntést. Még ez is túl sok volt akkor az ombudsmannak, aki azt mondta, több információt kellett volna biztosítani a parlamentnek a megoldás elfogadása előtt.
Jávor szerint a kormánynak fel kell fednie az okokat, miért írta alá ezt a szerződést, mert eddig erre nem került sor. Elmondta “a kormánynak meg kell magyaráznia, hogy ez mennyibe fog kerülni, honnan jön a pénz, mivel számol a kormány, mennyibe fog az előállított áram ára kerülni, és hogy ez miért nem lesz drágább, mint a piacon beszerezhető áram.”
Jávor kalkulációi alapján, ha a magyar kormány 10 milliárd eurót vesz kölcsön Oroszországtól, akkor ez további 125-150 milliárd forintot kiadást jelent évente, miközben a magyar államadósság már jelenleg is a GDP 80%-a.
125 milliárd forint a paksi atomerőmű éves bevétele. És ebből még lejönnek a bérek és az üzemanyag. Gratulálok bárkinek, aki ki tudja számolni, hogy ilyen körülmények között hogyan lehet üzemeltetni az új erőművet. Ha az építkezés tovább tart, mint az eltervezett, vagy a kamatok emelkednek, akkor még magasabb lesz a költség.
Jávor határozottan tiltakozik az ellen, hogy az ügylet részleteit csak azután hozták nyilvánosságra, hogy a kormány aláírta a szerződést, és ezt csak a sajtóval tudatták, majd elmondta az ATV-nek, hogy „a kormánynak a parlamentet kellett volna először tájékoztatnia és nyilvános vitát folytatnia a szerződés aláírása előtt.”
Jávor szerint a projekt életképessége nagymértékben függ a pénzügyi konstrukciótól, és alig 1%-os különbség a tőke költségében a projekt életképességét, vagy életképtelenségét jelentheti. Úgy számol, hogy egy 10-12 milliárd eurós beruházás megtérüléséhez az elektromos áram árának kilowattóránként 30-32 forintra kell emelkednie.
Ki fogja garantálni, hogy képesek leszünk exportálni az áramot, amikor az áram jelenlegi ára fele a fenti összegnek. Sokkal valószínűbb, hogy a 10 milliárd eurós hitelt egy olyan hatalmas veszteségtermelő, évtizedes projekthez használják fel, amelybe folyamatosan az adófizetők pénzét kell invesztálni. Nyilvános párbeszédre lett volna szükség.
Jávor elmondta, éveken át kérte a kormányt, hogy adjon információt erről, de erre sosem került sor.
A kérdésre válaszolva, hogy szerinte miért írta alá a szerződést Orbán Viktor nyilvános párbeszéd vagy parlamenti vita előtt, azt mondta, véleménye szerint Orbán miniszterelnöknek „zavaros elképzelése van arról, hogy Magyarország és Oroszország valahogy együttműködik az Európába irányuló energiaexportban.” Rámutatott arra, hogy “az Európai Unió már közölte Magyarországgal, hogy mondja fel az Oroszokkal kötött déli gázvezeték építésére vonatkozó szerződést, mert az sérti az EU szabályokat”, és, hogy ”Magyarország az elkövetkező évtizedekre az orosz pénztől és energiától fog függeni”.
Jávor hazugságnak nevezte Lázár állítását, miszerint a projekt megépítése elengedhetetlen a jövőbeni áramkimaradások elkerülése miatt, rámutatva, hogy az új reaktorok a régiekkel párhuzamosan működnek majd 8 – 12 éven keresztül. Jávor szerint Magyarország meglévő nagyfeszültségű vezetékrendszere nem alkalmas ilyen nagy mennyiségű áram továbbítására.
Úgy hiszi, ha a várható paksi beruházás értékének töredékét fektetnék megújuló energiaforrások fejlesztésébe, az „biztosítaná Magyarország fenntartható energia jövőjét”.
Lehet Más a Politika (LMP)
Csiba Katalin, az LMP szóvivője szerint Jávor Benedek korábbi pártja egyetért az a helyzet Jávor által megfogalmazott összefoglalásával. Csiba szerint tanulmányok arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország energiaszükségletének 250%-át lehetne előállítani a megújuló energiaforrások fejlesztéséből.
Az LMP honlapján a következő nyilatkozat olvasható (lehetmas.hu):
A kormányfő a héten anélkül kötött megállapodást Oroszországgal a Paksi Atomerőmű bővítéséről és ehhez kapcsolódóan egy 3000 milliárd forintos kötelezettségvállalásról, hogy a döntésbe a magyar lakosságnak beleszólást biztosított volna. Az LMP felelős politikai erőként mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek jövőjükről, a párt társelnökei ezért még a tavaszi ülésszak előtt egyeztetni kívánnak a köztársasági elnökkel.
Az LMP társelnöke, Széll Bernadett bejelentette, hogy a megállapodás nyilvános vitájára hívja Németh Lászlóné minisztert.
Jobbik
Magyarország szélsőjobboldali pártja volt az egyetlen, amely üdvözölte a megállapodás létrejöttét. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő (aki a külkapcsolati bizottság alelnöke is egyben) azt nyilatkozta:“egyszer végre a kormány a nemzeti érdeknek megfelelően döntött”. Gyöngyösi elmondta, hogy a Jobbik évek óta szószólója volt ennek, és „elfogadhatónak” tartja, hogy azok bővítsék az erőművet, „akik megépítik azt és ismerik a technológiát”.
Bár Gyöngyösi nem ismeri a megállapodás részleteit, azt mondta, „nem kétséges, hogy az jó döntés volt.”
Oroszország egy stratégiai partner, a megállapodás energiabiztonságot eredményez, és lehetővé teszi a diverzifikációt. Támogatunk mindent, ami növeli függetlenségünket az Európai Uniótól és az IMF-től. Természetesen ki lehetett volna írni közbeszerzési eljárást, de a végén a döntés ugyanez lenne. Mellesleg az nem szolgálja Magyarország érdekeit, ha olyan országokkal szerződik, melyek tönkretették azt az elmúlt 24 év alatt.
Gyöngyösi hozzátette, “ismerve a Fidesz-kormányt, azt nem lehet kizárni, hogy Fidesz-közeli cégek fogják a munkákat megkapni”.
A Közgép mindent megnyer a hulladék-kezeléstől az árvízvédelemig. Nyilvánvaló, hogy a paksi bővítésből nagy szeletet fog kapni. Nem az oroszok hibája, hogy ilyen kormányunk van.
És mit gondolnak a magyar emberek?
Egy a Medián által végzett 2011-es felmérés szerint a megkérdezettek 32%-a támogatta a paksi erőmű élettartamának meghosszabbítását és 36% mondta, hogy támogatná egy új atomerőmű építését. 58%-uk ellenezte ezt. 69% mondta azt, hogy az energia ára meghatározó faktor a kérdésben. A megkérdezettek többsége nem fizetne többet az áramért, ideértve a megújuló energiát is.
Mint más kérdésekben is, a magyarok többsége valószínűleg végül el fogja hinni, amit az állami televízió elhitet velük, ami valószínűleg nem a “teljes igazság, és csakis az igazság”.
Hivatkozás:
Két héten belül biztossá válhat a paksi bővítés, origo.hu, 2014. január 16.
Vértes András, atv.hu, 2013. november 16.
Putyin birodalmat épít?, atv., 2014. január 16.
Népszavazás Paksról, atv; 2014. január 16.
Lázár 2010-ben: Az oroszokkal való üzletelés értékválasztás, nol.hu; 2014. január 17.
Elvinné a hiteltörlesztés Paks bevételét, index.hu; 2014. január 17.