Kövér László házelnök hatalma nagy mértékben fog nőni, amennyiben a kedden benyújtott törvényjavaslatot elfogadják. Egyéb dolgok mellett a törvény előírja, hogy minden képviselőnek fel kell állnia, amennyiben a házelnök belép a terembe „a magyar választók iránti tiszteletből”. Ugyanez a szabály vonatkozna a miniszterelnökre is. A törvény azt is lehetővé tenné a házelnöknek, hogy meghatározza, ki léphet be a parlament épületébe, illetve a parlamenti képviselők irodáiba.

Mióta Schmitt Páltól átvette a pozíciót 2010-ben, Kövér vasököllel elnököl a parlamentben, számos bírságot szabott ki, visszatartotta képviselők fizetéseinek egy részét, és megfosztott ellenzéki képviselőket felszólalási joguktól. Múlt évben egy parlamenti ülés alatt Kövér elrendelte a Jobbik munkatársainak és szakértőinek a kizárását, miután a Jobbik képviselői tiltakoztak a helyi gazdák kárára, az állami földek nagy cégeknek, illetve tehetős magánszemélyeknek (számos Fidesz támogatót beleértve) való szétosztása ellen.

A Fidesz-KDNP többségi parlamentben az illemszabályok betartása a parlamentáris üléseken egy folytonosan visszatérő probléma. Az új házszabályzat célja, hogy egy szigorúbb struktúrát vezessen be a parlamentáris ülésekre.

A megnövekedett elnöki jogok közé tartozik, hogy hatalmában áll eldönteni ki léphet be a Parlament területére és a képviselők irodáiba. Akik erre engedélyt kapnak, csak akkor léphetnek be, ha beleegyeznek, hogy betartják a viselkedési kódexben leírt feltételeket.

Ez a törvénytervezet szintén tiltja a grafikus bemutatók használatát a bizottság előzetes beleegyezése nélkül.

2011 decemberében a Fidesz választási csalásáról tartott beszéde közben a korábbi LMP-s képviselőt, Karácsony Gergelyt az országgyűlés elnökhelyettesét, Jakab István állította le, mert pontdiagramot használt, és azt mondta, hagyjanak fel a „politikai marketing eszközök mert ez sérti a gyűlés méltóságát.

Schiffer András, LMP vezető kritizálta a házelnök helyettes döntését mely abból fakad, hogy a házirend bizottságnak megvan ahhoz a joga, hogy meghatározzák a képviselők verbális kommunikációt kiegészítő más kommunikációs eszköz választását.

A parlamentáris üléseken a hangfelvételek használata is korlátozva lesz. A 2011-es ellentmondásos média törvénnyel kapcsolatos parlamenti vita alkalmával Novák Előd (Jobbik) megpróbált lejátszani egy felvételt, melyet egy ripoter készített, aki azért hívta fel a Fidesz sajtó irodáját, hogy érdeklődjön Kubatov Gábor törvénytelen információgyűjtéséről. A felvétel bemutatta ahogy a Fidesz sajtó irodájának munkatársa azonnal letette a kagylót neki. Jakab István, házelnök helyettes rögtön leállítatta a felvétel lejátszását és követelte, hogy vegyék ki az ülés jegyzőkönyvéből.

2010 óta folyamatosan kritika éri a magyar törvényhozást, a törvények beterjesztésének, vitájának és elfogadásának a folyamata és időkerete miatt (gyakran utolsó pillanatokban benyújtott módosításokkal alapjaiban változtatják meg a törvényeket). A keddi törvényjavaslat, melyet a vezető pártok nyújtottak be, úgy tűnik szembenéz ezekkel a problémákkal. A jelenlegi parlamentben eddig nem volt szokásos, hogy egy pénteken benyújtott törvényjavaslatot hétfőn bocsássanak vitára.

Az egyik jelentős budapesti közpark lehetséges fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot egy Fideszes képviselő nyújtotta be vasárnap, a napirendbe illesztették hétfőn, kedden már az általános vitára került sor, majd szerdán a részletes vitát is lefolytatták.

Az új házszabály értelmében a törvényjavaslatokat vitára bocsátás előtt legalább 5 nappal be kell nyújtani, ami azt jelenti, hogy legalább hat napnak kell eltelnie a benyújtás és a vita lefolytatása között. Az új szabály szerint egy törvényjavaslat általános vitáját be kell fejezni a benyújtást követő héten.

Az új házszabály azt is megakadályozza, hogy a javaslatokhoz nem kapcsolódó kiegészítéseket nyújtsanak be. 2011 elején a Fidesz-KDNP által kontrollált parlament módosított a házszabályokon úgy, hogy lehetőség legyen a törvényjavaslat szerzőjének, bizottságnak, vagy alkotmányügyi bizottságnak, hogy bármilyen általuk kívánatosnak tartott kiegészítést benyújthassanak.

Bár nyilvánvalóan az volt a célja a változtatásoknak, hogy megnyugtassák az EU-t aggodalmaiban a törvényhozás folyamatáról a jelenlegi kormány alatt, továbbra is vitatható, hogy a jelenlegi változtatások az új törvények elfogadásának kérdésében nagyon elhamarkodottak.

A tervezett változtatások semmit sem tesznek azért, hogy megelőzzék a politikai pártok visszaéléseit az egyéni képviselők azon jogával szemben, hogy benyújthassanak törvényjavaslatokat anélkül, hogy előzetesen harmadik féltől véleményt kérjen, vagy független szakértőkkel és nem kormányzati szervezetekkel konzultáljon. A jelenlegi Fidesz-KDNP által irányított parlament rutinból félredobta ezt a fontos átvilágítási folyamatot azzal, hogy egyéni többségi parlamenti képviselők is benyújthatnak javaslatokat, ami az előző kormányok esetében csak pártok által volt lehetséges, hosszú átvilágítási folyamat után.

Arra sem fogja késztetni a parlamenti többséget, hogy a kisebbségi képviselők javaslataira fogékonyabbak legyenek. Ezidáig mindössze egy ellenzéki módosító javaslatot fogadott el a parlament a törvény elfogadását megelőzően, annak ellenére, hogy számos törvényt az ellenzéki képviselők javaslatai alapján módosítottak akár jelentős mértékben is.

Hivatkozások:

Felér egy beismeréssel az új házszabály, HVG.hu; 2013. december 4.

Karácsony Gergely Felszólalás Adatai, Parlament.hu; 2011. december 2.

Novák Előd Felszólalás Adatai, Parlament.hu; 2010. július 27.

Állami szuperberuházóé lehet a Városliget, HVG.hu; 2013. december 2.

Kossuth tér 1-3. – Nulláról indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, HVG.hu; 2013. április 7.

Botrány a parlamentben: megzavarta a Jobbik a földtörvény szavazását, HVG.hu; 2013. június 21.

Kitiltott szakértők miatt reklamál a Jobbik a Ház főigazgatójánál, HVG.hu; 2013. június 24.