Magyar polgárjogi csoportok szerint a bíróságnak be kellett volna tiltania a Szebb Jövőért szélsőjobboldali csoportot, amiért terrorizálták a gyöngyöspatai romákat 2011-ben
2014. március 24-én a gyulai törvényszék elejtette a vádat, miszerint a megyei ügyészségi hivatal indított a Szebb Jövőért szélsőjobboldali szervezet hivatalos feloszlatása érdekében.
A Dr. Mucsi Erika által vezetett törvényszék 20 oldalas döntésében többek között az események értékelése is szerepel, ami oda vezetett, hogy az ügyészség kezdeményezte a szélsőjobboldali csoport feloszlatását.
A bíró döntése nem volt nyilvánosan elérhető, de az atlatszo.hu oknyomozó újságíró weboldal megszerezte a döntés másolatát, és közzétette azt teljes terjedelmében április 25-én, hétfőn.
A társadalom reagál
Röviddel azután, hogy megjelent az atlatszo.hu cikke, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogvédő Irodája közös nyilatkozatban ítélte el a bíróság döntését.
Először is, a szervezetek együtt kritizálják a bíró döntését, amiért elutasított az ügyészség keresetét a Szebb Jövőért egyesület hivatalos feloszlatására. Azonban nem pusztán a döntést kritizálják, hanem azt is, hogy a döntés a bíró szubjektív, a magyar cigányokról alkotott nézeteiből fakad, és hogy a félkatonai szervezet a bíró által cigánybűnözésnek nevezett jelenség ellen lépett fel.
Pártatlan bíró? Döntse el ön.
A Szebb Jövőért egyesület erősen vitatott, 2011. márciusi Gyöngyöspata elfoglalásával kapcsolatban Mucsi bíró azt írja:
…A magyar lakosság nagy része, és a cigány származású rendezett életvitelre berendezkedett családok egy része nem ellenezte az alperes fokozott jelenlétét, sőt több ember adott hangot olyan meggyőződésének, hogy az alperesi jelenlét visszaadja biztonságérzetét.
A polgárjogi szervezetek a település főleg romák lakta részeire érkezésével kapcsolatban a bíró azt írta:
Amikor a különböző jogvédő szervezetek, illetve a Vöröskereszt képviselői megjelentek a romák számára segélyeket osztottak szét, és a sajtóban megjelenő híradások láttán nem a kialakult helyzet békés rendezésére, hanem a roma lakosság körében a kirekesztettség, a megfélemlítettség érzetét hangsúlyozva, azt fokozó hangulatkeltésre törekedtek.
Az egyik tanú által elmondottakkal kapcsolatban, miszerint féltek iskolába menni a bíró azt írja:
Nem állapítható meg, hogy a félelemnek olyan reális alapja volt, ami az alperesi jelenléttel illetve az alperesi tevékenységgel közvetlen okozati összefüggésbe hozható.
Mucsi bíró azt írja, amikor arról van szó, hogy a „cigánybűnözés” szó nem elfogadható:
Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, és a vagyon elleni cselekményekben a cigánylakosság egy részét a megélhetési szükséglet motiválja, az átfedések alapot adnak az anomáliák „cigánybűnözésként”való megfogalmazására, ami, bár ezért nem teljesen megalapozatlan, de joggal sérti a társadalom többsége által elfogadott jogkövető életmódot folytató cigánylakosságot.
Azzal kapcsolatban, hogy miért volt rendben az, hogy a szervezet polgárőrségi teendőket látott el a faluban, a bíró azt írja:
A körülmények olyan közállapotok fennállására enged következtetni, melyeket a helyi hatóságok nem tudtak kezelni, és amelyek megszüntetése jogos igényként az alperes településre történő behívását motiválhatta.
Lehet, hogy hasonlóan néztek ki, mint a betiltott Magyar Gárda, de a bíró szerint nem szabad a kettőt összehasonlítani:
Megállapítható, hogy az alperes tagjai egyenruhában, menetoszlopban, katonai vezényszavakra felsorakozva indultak csoportokra szakadva járőrözni a település utcáin. … bár ez szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja. . . .Ezért bár az hasonlatos a korábban feloszlatott Magyar Gárda tagjai által viselt öltözékére, a per tárgyává tett időszakban és helyszíneken történt használata az alperes terhére nem róható.
Nem helyes összehasonlítani a Jobbikot és a Szebb Jövőért egyesületet, mert:
Tevékenységért az alperes a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól díjazásban nem részesült, és az az átfedés, hogy az alperes egyes tagjai egyben tagjai a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is, illetve az alperes által és a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjai által hangoztatott elvek több szempontból hasonlóak, nem eredményezheti azt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom aktivistáinak, politikusainak konkrét megnyilatkozásai az alperes terhére írhatóak legyenek.
A Szebb Jövőért nem rasszista, mert:
… az alperesi egyesület korábbi polgárőr egyesületként működő szervezetkénti működési időszakában folyatott járőrözése nem a cigányság, mint népcsoport, hanem kifejezetten a bűnelkövetői kör ellen irányult, a bűnelkövetői rétegnek a cigánysággal való azonosítása nélkül. Köztudomású tény, és az előzőekben a törvényszék is utalt már rá, hogy az alulképzett, munkanélküliség által sújtott, megélhetési bűnözésre szoruló társadalmi réteg tagjai nagyobb részt a cigány származásúak köréből kerülnek ki, de ebből olyan következtetés nem vonható le, mely szerint a „cigánybűnözők” elleni valamennyi megnyilvánulás egyben a jogkövető, együttélési normákat betartó cigány lakosság ellen is irányult.
A bíró nem hiszi, hogy a szakértéknek igaza van, amikor azt írják, hogy a gyermekeket megfélemlítették:
A pszichológus 105 iskolás és 53 óvodás gyermek vizsgálatával lefolytatott szakértői véleménye poszttraumás stressz-zavarra és szorongásos tünet együttesre utal, amely abnormális eseménye hatásár alakul ki, és az esemény meghaladja az egyén pszichés alkalmazkodóképességét. A bizonyíték értékelésénél a törvényszék nem hagyta figyelmen kívül, hogy az okiratból nem állapítható meg, hogy a nevezett pszichológus mely szervezet megbízásából végezte szakértői tevékenységét, pontosan hol, mely családokra terjedt az ki,és hogy annak kialakításában jelentős szerepe volt a vizsgált gyermekek szülei által elmondottaknak. A szakértő véleményben foglaltak egyértelműen ellentétben állnak a gyöngyöspatai iskolaigazgató vallomásával. A tanú ugyanis egyértelműen az alperes tagjai részéről megnyilvánuló pozitív, segítőkész megnyilvánulásokról számolt be, és szóbeli tanúvallomását írásbeli nyilatkozattal és statisztikai adatokkal alátámasztottan azt állította, hogy a településsel kapcsolatban kialakult legendák melyek az alperesi megfélemlítő magatartással kapcsolatosak, minden alapot nélkülöznek.
Tehát a terrorizáló polgárőröket azzal vádolták meg, hogy cselekedeteik a cigányok ellen irányultak. Hogyan határozza meg ez a bíró, hogy mit jelent, ha valakit cigánynak neveznek?
Egyértelmű ugyanakkor, hogy a verbális támadások középpontjában nem bizonyos faj, vagy nemzetiség áll, hanem egy bűnözői réteg, mellyel szemben a társadalom normakövető tagjait megilleti a jogos önvédelem. A „cigányság” mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezendő és értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.
Hivatkozás:
http://tasz.hu/files/tasz/imce/szjpe_itelet_elsofok.pdf