A Magyar Polip – A posztkommunista maffiaállam című könyv áttekintése

(Szerkesztő: Magyar Bálint, Társszerkesztő: Vásárhelyi Júlia, Kiadó: Noran Libro, 2013 426 oldal, 3.990,- Ft,  ISBN 978 615 5274 49 7)

A “Magyar Polip” egy esszégyűjtemény, célja, hogy akadémiai megközelítéssel magyarázza el az intézményesített korrupció mértékét a posztkommunista magyar államban. Az esszéket a jog, a társadalom, az újságírás, a politikatudományok, a szociológia és a gazdaság területének vezető magyar intellektusai írták.

A könyv szerkesztője Magyar Bálint szociológus, korábbi parlamenti képviselő, két ciklusban oktatási miniszterként (1996-1998 és 2002-2006) tevékenykedett. Alapító tagja volt a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), az 1988-ban épp a kommunizmus bukása előtt megalapított pártnak. Az SZDSZ 2010-ben omlott össze, nagy léptékű korrupciós botrányok sora után. A párt hivatalosan 2013-ban szűnt meg.

Áttekintés

A “Magyar Polip” nem egy könnyű olvasmány, még a magyar anyanyelvűek számára sem. Még a „harcedzett” olvasóknak is néha újra kell olvasni egy-egy fejezetet, hogy a sok információt és mögöttes tartalmukat megemésszék. Azok számára, akik kevésbé járatosak az akadémiai irodalomban, a könyv szak-terminológiája kihívásokat jelenthet. A kötetet kritikák is érték amiatt, hogy szélsőséges következtetéseket von le a – kritikusai szerint – félrevezető és nehezen követhető érvelésekkel. Mindazonáltal a könyvben leírt esszék átfogó képet adnak Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági átrendeződéséről a posztkommunista átmeneti demokráciától a posztkommunista maffiaállamig.

A könyv nem tartalmaz fényképeket, de az idézetek, a grafikonok, táblázatok nagyon hasznosak. Akár egyet ért a szerzőkkel, akár nem, a Magyar Polip egyedi, páratlan betekintést nyújt abba, hogy miért aggódik komolyan a magyar demokrácia állapotáért számos magyar polgár, külföldi kormány és civil szervezet, különösen azt követően, hogy az úgynevezett fülkeforradalom során a Fidesz kétharmados többséget szerzett nyolc ellenzékben töltött év után.

A könyv, amely egyelőre sajnos csak magyar nyelven érhető el, fontos olvasmány mindenki számára, akit érdekel a kelet-európai politika, bemutatja annak történetét, hogy a kommunizmus utáni átmeneti demokráciát hogyan „tulajdonította el” egy könyörtelen alvilág.

Az átlagos, törvénytisztelő állampolgárnak az „alvilág” szóról a korrupció, a közintézmények botrányai, a bűnelkövetés juthat eszébe, egy olyan világ, amely a jogállamiság határain kívül helyezkedik el, amit a mániákus hatalomvágy és személyes jólét bármi áron történő megszerzése hajt.

A Magyar Polip szerzői bemutatják, hogyan intézményesítették az alvilági elveket a magyar kormányban a törvény betűje által. Az alvilág aljassága a társadalmi gondolkodásmód sarokkövévé vált Magyarországon. Magyar Bálint erre „szervezett felvilág”-ként hivatkozik, és a könyvben megtalálható esszék szerzői részletesen írnak az új rendszer kereteiről.

A szerzők bemutatják, hogy milyen módon használják a nemzeti jelképeket a szélsőséges nemzeti érzelmek propagálására, hogyan bontotta le a magánérdek a kormányzati intézmények függetlenségét, hogy a magyar média gyors és agresszív monopolizálása milyen módon segítette a Polip szorítását, és hogy hogyan váltak karrierpolitikusok és barátaik a leggazdagabb magyarokká, míg az ország többi része azzal szembesül, hogy a rövidebbet húzta.

A kötet az alábbi fejezeteket tartalmazza:

1. rész: A maffiaállam rendszerszerűsége és történeti egyedisége

Szelényi Iván: Kapitalizmusok a kommunizmus után

Ara-Kovács Attila: Előképek és rémképek

Pétervári Zsolt: A korlátlan hatalom hálózata

Csepeli György: A maffiaállam használt ruhája

2. rész: Jogállam a polip szorításában

Fleck Zoltán: A maffiaállam joga

Krémer Ferenc: A rendőrség Orbán Viktor maffiaállamában

Bárándy Péter – Bihari István: (Tag)állami szervezett bűn

Lattman Tamás: Európa tehetetlensége a posztkommunista államokkal szemben

3. rész: A maffiaállam gazdaság- és szociálpolitikája

Laki Mihály: Az erősek gyöngesége

Soós Károly Attila: Sarcolás különadókkal: bevételszerzés, populizmus és az „idegenek” kiszorítása

Csillag István: A küldetés: vagyonosodni – Elitcsere családi alapon

Becker András: Orbán Zrt.

Várhegyi Éva: A maffiaállam bankjai

Major István: Rezsicsökkentés és különadók, hálózatos ágazatokban

Juhász Pál: Történelemformáló ostobaság a magyar agrárkérdésben

Krémer Balázs: A maffiaállam társadalomképe és társadalompolitikája

4. rész: A maffiaállam szimbolikus, kulturális közege

Gábor György: A kisajátított Isten országa

Bozóki András: Családi Tűzfészek. A kultúra a szimbolikus politika fogságában

Vásárhelyi Mária: A médiapolip működése – agy- és pénzmosoda

Kozák Márton: A Keresztapa focija