Van egy régi magyar mondás, miszerint, „ha nem tudod, hogy ki fogja megnyerni a pályázatot, akkor nem te fogod megnyerni”. Az egyik magyar szociológusok által készített díjnyertes korrupcióról szóló tanulmány szerint ez ma igazabb, mint valaha. Jávor István és Jancsics Dávid beszámolója és az abban feltárt „technicizálódás” hangos sikert aratott amerikai vezetéstudományi szaktekintélyek körében, akik úgy ítélték meg, hogy az egyik legígéretesebb új gondolatok vannak abban megfogalmazva a korrupcióval foglalkozó tanulmányok között a világon. A technicizálódást annyit tesz, hogy középszintű vezetőket és szakértői csoportokat használnak fel az uralkodó koalíció korrupciójához”.

A hatalom szerepe a szervezeti korrupcióban: Tapasztalatokon alapuló tanulmány 42 mélyinterjút foglal magába magyar felső és középvezetőkkel, alkalmazottakkal, politikusokkal és oknyomozó újságírókkal. A közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos korrupció mellett a tanulmány feltárja azokat a szervezeti struktúrákat, amelyek lehetővé teszik a helyi sajátosságokkal bíró magyar korrupciót.

Egy korrupciós helyzet általában nem olyan egyszerű, hogy egy szervezet vezetője vagy a politikus megállapodik egy baráti céggel, és a cég megkapja a megbízást. Ebben tevékenyen részt kell vennie egy apparátusnak is, amelyik érti, tudja, hogy miről van szó, és megoldja, hogy a közbeszerzés legális legyen, műszaki szempontból ne legyen szakmaiatlan, és jogilag is felépített legyen, amiben ott van a kiskapu, amit előre megbeszéltek a vezetőik, és csak egyetlen cég nyerheti el a pályázatot. A szerzők ezt a folyamatot nevezik technicizálódásnak, Az egyik magas szintű kormánytisztviselő így írt erről:

„Amikor kiírsz egy pályázatot, azt nem könnyű úgy megcsinálni, hogy a barátod nyerje meg… akkor elkezdődik egy ilyen pár hónapos kavarás. Ezalatt te keresed a barátod cégében azokat az apró jellegzetességeket, amik a pályázatban majd elvárásként fognak megjelenni. Például, hogy az elmúlt X évben ilyen és ilyen speciális szaktudással rendelkező emberek dolgoztak a cégnél… meg ilyenek. Eléggé óvatosan kell ezt csinálni, mert egyrészt ki kell zárnod a konkurenciát ezzel, de közben védve kell, hogy maradj. Ki kell alakítanod egy követelményrendszert, aminek csak a barátod felel meg. Az egész tenderdokumentációt rá kell szabni, de mondom óvatosan, mert vannak olyan projektek, amiket nem csak a Közlönyben, hanem uniós közlönyökben is meg kell jelentetni.”

A szerzők szerint a középvezetők és az alkalmazottak mindjen szintje szükséges a korrupcióhoz. Az egyik cég ügyvezetője elmondta: „Mindig szükség van beosztottakra, akik a korrupciót megcsinálják… és mindig találsz valakit, aki elvégzi neked a piszkos munkát. Ők is magasabbra akarnak jutni és ezért megcsinálják. Sokszor csak azért asszisztálnak a vezető korrupciójához, mert ez a nyugodt élet titka. Megcsinálom azt, amit a főnök mond és a többi nem érdekel… szóval nem érdekük a konfliktus.” Az elemzés szerzői szerint a legnagyobb korrupció a középszinten történik: ők legalizálják a visszaéléseket és kapcsolják ki a belső és külső kontrollt az elit elvárásainak és a saját érdekeiknek, félelmeiknek megfelelően, hogy elkerüljék a saját lebukásukat és a főnökeikét.

Tanulmányukat 2011-ben fejezték be, és eredetileg szerették volna azt közzétenni itthon, de nem jutottak dűlőre a Közgazdasági Szemlével és a Szociológiai Szemlével sem.

A tanulmányt végül az Administration & Society újságban jelentették meg, és az Egyesült Államok Vezetéstudományi Akadémiája megszavazta azt 2013 legjobb újságcikkének. A zsűri azt mondta, a munka a korrupciót részletesen taglalja egy teljesen új megközelítésből.

A Transparency International (TI) éves korrupciós jelentése- 2013 szerint Magyarország az EU-28 tagállam listáján a 20. helyen áll korrupció szempontjából, Közép-Kelet-Európában megelőzi az országot Észtország, Lengyelország Litvánia és Szlovénia is. A TI ebben azt írta: “Magyarországon kormányhoz hű tisztviselők vezetik azokat az állami intézményeket, amelyek felelősek a kormány által gyakorolt hatalom feletti ellenőrzésért. A fékek és ellensúlyok szinte teljes eltörlése önmagában is nagy korrupciós kockázatot jelent. A jogi szabályozás gyakran a pénzügy-politikai érdekeket szolgálja a közjó helyett. A vezetők cseréje nem volt elég, az ellenőrző szervek hatásköreit jogszabályokkal is gyengítették; a civil kontrollt törvények is hátráltatják, és azok bizonyos gazdasági érdekcsoportokat előnyös helyzetbe hoznak” – tette hozzá a TI.

Hivatkozás:

http://hvg.hu/itthon/20140821_Nalunk_nem_kellett_Amerikaban_dijaztak

http://aas.sagepub.com/content/early/2013/12/10/0095399713514845.abstract