Az Európai Parlament Emberjogi-, Igazságügyi-, és Belügyi Bizottsága csütörtökön nyílt meghallgatást tartott „Civil szervezetek, média szabadság és az EU szerepe Magyarország szívében.” A meghallgatás végül hangos csetepatéba ment át, az EP képviselők és Kovács Zoltán kormányszóvivő viszontvádaskodó szópárbajjá alakult. A magyar civil társadalmat Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Mong Attila, az Átlátszó oknyomozó újság főszerkesztője és Babora Csernusakova, az Amnesty International munkatársa képviselte.

Az Európai Néppárt (EPP) megpróbálja hitelteleníteni a meghallgatást, de nem jár sikerrel

Monika Hohlmeier, bizottsági tag, aki csakúgy, mint a Fidesz EP képviselői, az Európai Néppárt tagja, egyoldalúnak állította be a bizottsági eljárást, és kifogásolta, hogy “megsértették az EPP és az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) jogát.”

“Néhány nappal ezelőtt hallhattuk, hogy, Fricz úr (Fricz Tamás, újságíró, a kormányoldali Civil Összefogás szóvivője) nem azért nem kívánt részt venni a meghallgatáson, mert nem tudott eljönni, hanem azért mert véleménye szerint a meghallgatás teljesen egyoldalú. Szerette volna, ha egy másik civil szervezetet is meghívtak volna, egy kutatóintézetet…, de számukra nem tették lehetővé, hogy részt vegyenek a Parlamenti meghallgatáson a Zöldek, a S&D és az ALDE tiltakozása miatt. … Úgy vélem, ez elfogadhatatlan módja a felszólalók kiválasztásának és nagyon egyoldalú. De van még egy problémám is. Jelenleg is jogi eljárás folyik az egyik meghívottal szemben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy mi (a LIBE bizottság) beavatkozunk a (magyarországi) jogi eljárás menetébe.”

Claude Moraes, a bizottság elnöke emlékeztette a bizottság tagjait a meghallgatáshoz vezető előkészületekre és egyeztetésekre.

Móra Veronika: Támadás alatt áll a magyar civil társadalom

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója – mely alapítvány ellen a miniszterelnöki hivatal utasítása alapján jelenleg is hatósági eljárás folyik – beszámolt a magyar civil társadalom helyzetéről, arról, hogy a Fidesz-kormány által bevezetett jogi szabályozás miért érintették negatívan a magyarországi civil szervezetek működését, beszélt emellett a civil szervezetek elleni fellépésekről, beleértve a Norvég Civil Alap kedvezményezettjei ellen folyó ellenséges ellenőrzéseket is.

Mong Attila: a magyar médiát aránytalan mértékben befolyásolja a kormány

Mong Attila, az atlatszo.hu főszerkesztője és a Mérték Média Monitor beszéltek a magyar médiapiac 2010-óta tartó változásairól, a közmédia állami médiává formálódásáról, a kormányzati hirdetések pénzeléséről, mint a magyar médiapiaci beavatkozás eszközéről, valamint a kormány egyoldalú elbánásmódjáról a nem-kormány oldali médiákkal szemben. Mong utóbbi állításának illusztrálására a kormány által bevezetett reklámadót hozta fel, mely aránytalan mértékben érinti az RTL Klubbot, a legnagyobb magyar magánkézben lévő televíziós csatornáját.

Barbora Csernusakova: az emberi jogokat és az EU törvényeit nem tartják tiszteletben Magyarországon

Miután összefoglalták a Móra Veronika és Mong Attila által felvetett problémákat, Barbora Csernusakova, az Amnesty International képviseletében beszélt a nehézségekről és a független civil szervezetek megbélyegzéséről Magyarországon. Csernusakova emlékeztette az EP képviselőit, hogy annak ellenére, hogy a kormány nem akarja elismerni, számos Európai Uniós intézmény egyetért abban, hogy a Magyar jogi környezet nem áll összhangban az EU jogi szabványaival.

Csernusakova olyan eseteket idézett, mint például a hajléktalanokat kriminalizáló törvény, a sok vitát kiváltó egyházügyi törvényt, az abortusz lehetőségének korlátozását, a kegyelem lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetést, a 2010-es médiatörvényt, a reklámadó törvényt, a magyar adatvédelmi biztos elküldését és a magyar bírók kényszernyugdíjazását. Felszólította az Európai Unió Tanácsát, hogy azonos elbánást tanúsítson a tagállamokban az emberi jogok tekintetében.

“Az EU Tanácsa is elkötelezett abban, hogy párbeszédet folytasson a tagállamokkal a jogállamiságról, de eddig ezzel a lehetőséggel nem nagyon éltek, amikor az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmakról volt szó. Nagyon fontos, hogy a Tanács így tesz” – mondta Csernusakova.

Csernusakova sürgette az EP képviselőit, hogy vegyék figyelembe a magyarországi emberi jogi kérdések súlyát, és azt mondta: “Ha a képet egészként tekintjük, akkor az elkeserítően fest. Úgy tűnik, a hibák foltozása, vagy az egyedi esetekkel történő foglalkozás már nem elegendő, és talán arra van szükség, hogy az EU szélesebb kontextusban tekintsen a (magyarországi) helyzetre. Magának az EU-nak is világosabban kell látnia, hogy mik a saját, belső emberi jogi stratégiái, illetve, hogy erre szükség van-e egyáltalán”.

Csernusakovát Anne Weber követte, Nils Muižneks, az Európai Tanács Emberi jogok biztosának tanácsadója. Weber részletesen beszámolt Muižneks 2014-es magyarországi látogatása során tett megállapításairól. Beszámolójában körvonalazta a média szabadságára vonatkozó alapelveket, az intolerancia és diszkrimináció elleni harcot, a bevándorlók, a menedékkérők és menekültek jogait.

Kovács az otthoni tömegnek játszik

Bár szinte folyékonyan beszél angolul, a kormány nemzetközi szóvivője. Kovács Zoltán anyanyelvét választotta, amikor munkaadóját vette védelmébe. Kovács azzal nyitotta beszédét, hogy elmondta: “A mai meghallgatás kezd egy olyan szappanoperára hasonlítani, annak is az ötödik évfolyamára, ahol már nem csak a szereplők, hanem a forgatókönyvírók sem tudják, hogy pontosan mi mit jelent, miről is akar szólni. Mindenről akar szólni, de egyúttal semmiről. Konkrétumok is vannak, de leginkább állítások és vélemények.”

Kovács továbbment, és a tárgyalópartnerei által elmondott állításokkal kapcsolatban elmondta, azok között hazugságok is vannak, melyek nem felelnek meg a valóságnak, és a magyar kormány munkáját kezdte dicsérni.

“A magyar kormány, amikor 2010-ben megnyerte a választásokat, pontosan arról beszélt, hogy nagyon sok minden nincs rendben az országban. Az elmúlt öt év pontosan azokról a kérdésekről és teendőkről szól, amelyekben végre szeretnénk komoly eredményeket elérni. és nehéz olyan közegben ezekről vitát folytatni, amelyben a kormánnyal egyet nem értők 2010 ősze óta a mindent-tagadás politikáját választották.”

Az EP képviselő felvették a kesztyűt

A LIBE bizottság tagjai, akik jobb magyarázatot szerettek volna kapni, gúnnyal és csúfolódó szavakkal fogadták Kovács szavait.

Cecilia Wikstrom EP képviselő figyelmeztette Kovácsot, hogy hogyan is vélekedik a meghallgatásról: „Önnek át kellene gondolnia, hogy miként szólít meg bennünket, az Európai Parlament megválasztott tagjait és a bizottsági tagjait, amikor az Európai Parlamentet és ezt a bizottságot szappanoperához hasonlítja. Ez elfogadhatatlan.” Wikstrom emlékeztette Kovácsot, Magyarország EU-s megjelenésére az utóbbi években:

“Ön tényleg azt szeretné, hogy az Európai Parlament feladja az emberi jogok érvényre juttatását? Annyira nehéz Magyarországon elfogadni, hogy az Európai Bíróság, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Velencei Bizottság mind azt mondja, hogy probléma van Magyarországon? Mondja el most az igazságot. Mi mind hazugok vagyunk az önök szemében? Vagy van egy egészen aprócska igazságmorzsa abban, amit mi mondunk? Szerintem az lenne jogos, ha elmondaná az ön magyarázatát a lényeggel kapcsolatban. Bizonyára van valami kicsi igazság ebben a sok európai szervezet által közösen megfogalmazott bírálatban.”

Judith Sargentini EP képviselő beszélt a „koppenhágai dilemmáról”, mely szerint mi a teendő azokkal az EU tagországokkal, melyek, ha ma jelentkeznének az EU tagjának, és nem felelnek meg a koppenhágai kritériumoknak.

Niedermüller Péter, magyar EP képviselő (S&D) azt mondta Kovácsnak, hogy: “Ön azzal vádolt meg ezt a tiszteletreméltó EP bizottságot, hogy az egy szappanopera. Ebben az esetben szeretném arról tájékoztatni önt, hogy ön a főszereplője ennek a szappanoperának.” Miután egy nemrég készült Bloomberg interjút elevenített fel, melyben Orbán Viktor a fékek és ellensúlyok rendszerét kritizálta, Niedermüller feltette a kérést, mit helyettesítené azt Orbán Viktor illiberális demokráciájában. “Egy ilyen rendszerben mi védené az emberi jogokat és a jogállamiságot? – kérdezte Niedelmüller.

Piri Kati magyar EP képviselő is kifejezte elégedetlenség a magyar ügyekkel kapcsolatban és felvetette Orbán nemrég tett nyilatkozataival kapcsolatos aggodalmakat, melyben a magyar miniszterelnök azt állította, hogy Európának radikális változtatásra van szüksége a bevándorlással kapcsolatban.

“Elborzaszt az a mód, ahogy a magyar miniszterelnök a párizsi terrortámadást használta fel ürügyként a bevándorlás leállítására. Olyan időkben, amikor fontos, hogy az európai vezetők egyesítsék állampolgáraikat, a magyar miniszterelnök új elválasztó vonalakat húz, és nem a demokratikus polgárok és a szélsőségesek között, hanem a magyarok és tőlük kulturálisan, etnikailag és vallási alapon különbözőek között. Ez a „mi őellenük” politika, melyet a kormány folyamatosan folytat, milyen hatással lesz a legsérülékenyebb társadalmi rétegre, a romák, a zsidók, az LMBT közösség és a bevándorlók helyzetére?”

Piri „bevitt egy ütést” az európai konzervatívoknak is, azáltal, hogy a civil szervezetek képviselőit megkérdezte:

“Hogyan érinti az önök üzenetét, munkáját az, hogy a legnagyobb európai politikai család, melybe benne vannak a demokratikus konzervatív pártok, beleértve Merkel kancellár pártját is, továbbra is védelmezi a vezető magyar párt, a Fidesz antidemokratikus politikáját? Mennyire lenne fontos önök szerint, hogy az összes demokratikus erő ebben a parlamentben közös nyilatkozatot adna ki, miszerint nem fogadjuk el a jogállamiság ilyen égbekiáltó megsértését az Európai Unión belül?”

Ana Gomes EP képviselő felkérte Kovácsot, hogy részletezze: “milyen módon kellene Magyarországnak Törökországot, Oroszországot, Kínát követnie, ahogy Orbán Viktor a liberális demokrácia útjának, mint Magyarország jövőjének az elhagyásáról szóló júliusi beszédében ezt körvonalazta.

Gomes azzal folytatta, hogy rámutatott: a Transparency International Hungary is a kormány célkeresztjébe került egyik civil szervezet a magyar civil társadalom elleni támadásban. Egyértelművé tette, hogy szeretne többet tudni „Orbán úr és kormánya tagjainak korrupt ügyleteiről”.

Josef Wiedenholzer osztrák EP képviselő felelevenítette egyik nemrégiben tett magyarországi látogatását, mely során szeretett volna magyar civil szervezetek képviselőivel találkozni, de megdöbbentette, hogy ezek a szervezetek féltek vele találkozni, mivel tudták, hogy külföldi politikus. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy az EP képviselők nem csak hazájuk választópolgárait képviselik, hanem együtt képviselik az összes európai állampolgárt, és keresniük kell a lehetőséget, hogy emlékeztessék erre az embereket. Kovács magyarországi kritikákat elutasító megjegyzéseire reagálva Wiedenholzer azt kérdezte Kovácstól: “Miért van az egész világ Magyarország ellen? Mi történt, hogy hirtelen mindenki Magyarország ellen fordult?”

Louis Michel belga EP képviselő nyilatkozata annyira erőteljes volt, hogy megtapsolta a többi EP képviselő.

“Úgy érzem, hogy ami Magyarországon történik, az valami, ami oda vezet, hogy komoly demokraták és komoly európaiak is érzelmi választ adnak arra. Ritkán vettem részt ennek a bizottságnak olyan meghallgatásain, melyen egy kormány is képviselteti magát, és ennyire lenézően cinikus módon beszéltek a bizottsághoz.

Szeretném emlékeztetni önt, Kovács úr, hogy ebben a házban mintegy 500 millió olyan embert képviselünk, akik demokráciában, nyitott demokráciában szeretnének élni. Meg tudja cáfolni, hogy az önök kormánya megfélemlítette a civil szervezeteket? Itt senki nem kétkedhet abban, hogy önök valóban megfélemlítik a civileket. Megfélemlíti az önök kormány a médiát? Elmennének odáig, hogy annyira megfélemlítsék a médiát, hogy megváltoztassák a törvényeket a média függetlenségének csökkentése érdekében? A kormánya megbélyegzi a bevándorlást, és felhasználja ezt a tragikus eseményt (a párizsi terrortámadást), hogy újranyissák ezt a vitát? Megbélyegzi a nőket, az LMBT közösség tagjait. Az ön kormánya meggyengíti és folyamatosan megkísérli a bírói rendszer függetlenségének a meggyengítését….

Az ön miniszterelnöke mondott olyan dolgokat, melyek teljesen szembemennek azokkal a megállapodásokkal, melyeket az önök országa is aláírt, és emiatt felszólították önöket, hogy tartsák tiszteletben a törvény betűjét és szellemiségét egyaránt. Van lehetőség arra, hogy komoly párbeszéd folyjék a magyar hatóságok és a civil társadalom között, különös tekintettel amikor a civil társadalom nem ért egyet önökkel? Ez a demokrácia lényege, hogy lehetőség legyen az ilyen párbeszédre. Csak egyetlen kérdést tennék fel önnek, ami akár triviálisnak is tűnhet. 

De úgy látom, és már korábban is lehetőségem volt ezt elmondani: Úgy látom (Magyarországon) a többség zsarnokoskodásának a gyakorlata folyik. Önöknek többsége van, és emiatt a többség bármit megtehet, amit csak akar. A kisebbségnek nincs szava, nem létezik, nem járul hozzá és nem is járulhat hozzá semmihez. Nos, az lenne a nagyon egyszerű kérdésem önhöz: ön szerint a demokrácia lecsökkenthető számtani többségre? Az a benyomásom, hogy ott van a válasz, és amiatt még jobban aggódom, hogy nem is szándékosan csinálják, vagyis nem demokratikusak. Nem szándékosan csinálják. Tényleg meg vannak arról győződve, hogy többségben jogukban áll bármilyen önkényt alkalmazni, bármennyire is cinikus vagy közönséges is az.”

Kristina Winberg svéd EP képviselő is kifejezte a svédek aggodalmát a zsidókkal és más kisebbségekkel szembeni magyarországi zaklatások miatt. “Azt figyeltük meg, hogy a II. világháború és a kommunizmus során érvényesülő antiszemitizmus mintha folytatódna” – mondta Winberg.

Winberg idézett egy 2013-as tanulmányt, amely azt mutatta, hogy Magyarország az egyik leginkább antiszemita ország Európában. Elmondta, “a magyar kormánynak valójában arra kellene használnia a jogállamiságot és a demokráciát, hogy letörje a Jobbik propagandáját, és hogy leszámoljon az antiszemitizmussal Magyarországon”.

Sophia in’t Veld holland képviselő elmondta, osztja Louis Michel képviselő álláspontját, de folytatta:

“Úgy vélem, nem túl konstruktív, és klasszikus taktika az ellenzők kritikáinak figyelmen kívül hagyása, és azok beállítása összeesküvésnek vagy szappanoperának. Önök szerint a norvég kormány is részese ennek az összeesküvésnek vagy szappanoperának? Vagy a holland kormány? Esetleg Merkel kancellárasszony, vagy Barroso úr, az EBESZ, vagy az EPP képviselői, vagy esetleg az Európai Tanácsnak, – melynek egyébként tagja Törökország és Oroszország kormánya is -, szóval Kovács Úr, ön szerint az összes felsorolt szervezet része ennek a szappanoperának? Ez nem túl hiteles, ugye? És úgy vélem, ahogyan Michel úr is, a demokrácia nem a többség védelméről szól. A demokrácia pontosan a kisebbségek jogainak a védelméről szól. Ez választja el a demokráciákat az önkényuralmi rendszerektől. És önk nem védik a kisebbségek jogait.”

Veld ezután a Fidesz parlamenti abszolút többségéről kezdett beszélni. „Ha a kisebbségekről beszélünk, maga a Fidesz is kisebbség, mivel –szeretném a jelenlévőket emlékeztetni – hogy a párt a szavazatok 45 százalékát szerezet meg. Ez nem többség. De a parlamenti helyek kétharmadát szerezték ezzel meg.”

Veld aggodalmának adott hangot a Fidesz hozzáállásával kapcsolatban a demokráciához és azzal kapcsolatban is, ahogy az EU kezeli az ilyen ügyeket.

“Az is aggaszt, ahogy a demokráciához való hozzáállásukat hallom. … Egyetértek azzal, hogy nem kéne folyamatosan Magyarországgal foglalkoznunk, szeretnék mással is foglalkozni, és nem gondolom, hogy a az EU-n belül egy eszközre lenne szükség, hogy figyelemmel kísérjük és kikényszerítsük a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokratikus kormányzást minden egyes tagállamban … nem csak a csatlakozni kívánó országokban, hanem az összes tagországban.”

Juan Fernando Lopez Aguilar, Spanyol EP képviselő, aki az előző ciklusban a LIBE bizottság elnöke volt, szintén kritizálta Kovácsot, amiért megkérdőjelezte a meghallgatás legitimitását. „500 millió európai állampolgárt és több, mint 10 millió magyart képviselünk itt” – mondta. Ezután elmondta, ős is aggódik a magyar bírói rendszer miatt, és az esetek továbbadás amiatt is a túlterheltség miatt”.

Kovács visszavág

Kovács azzal reagált, hogy ezeket a problémákkal már foglakozott a magyar kormány, és azokat lezártnak tekinti. Rámutatott, hogy Magyarország alávetette magát a vizsgálatoknak, melyből nálunk volt a legtöbb az összes EU tagország között. Kovács lelkes védekezését az alábbi három kérdéssel támasztotta alá:

• Miért nem vizsgál az EU más tagországokat?
• Miért nem foglalkozik ilyen mélyen a LIBE bizottság más országok belügyeivel?
• Miért mindig Magyarországot szemeli ki magának az EU?

Kovács tiszteletet követelt annak a ténynek, hogy a Fidesz mind a három választást megnyerte 2014-ben. A magyar kormánnyal szembeni kritikákkal kapcsolatban elmondta: “Magyarország ezeréves tapasztalattal rendelkezik a kisebbségek kezelésében, mind a történelmi, mind pedig a modern Magyarország területén. Csak nálunk vannak olyan törvények, melyek engedélyezik az etnikai kisebbségek képviseletét.”

AZ EP képviselők hurrogni kezdtek, amikor Kovács azt mondta: „Az EU téved, amikor az antiszemitizmusról és a magyarországi romák kezeléséről beszél”.

Miután dühös lett, amikor a bizottsági tagok gúnyosan fogadták megjegyzéseit, Kovács megjegyezte, tipikus, hogy az EP nem hagyja, hogy végigmondja, amit szeretne.

Kovács folytatta, és elmondta: „2011-ben a kormányunk betiltotta az egyenruhás félkatonai csoportok felvonulásait. Egyszerűen nem igaz, hogy az utóbbi években olyan dolgok történnek a romákkal, amivel vádolnak bennünket.”

A csütörtöki meghallgatást követően a magyar miniszterelnöki hivatal weblapján az alábbi, rövid összefoglaló tűnt fel:

Az EP szakbizottsága közmeghallgatást tartott az emberi jogok magyarországi helyzetéről

Kovács Zoltán kormányszóvivő részt vett az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) brüsszeli közmeghallgatásán.

Szerinte az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló meghallgatás „szappanoperához hasonlított, amelyben már nemcsak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, miről is akar szólni”.

Hangsúlyozta, hogy a felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az illetékes európai szervekkel – és a jövőben is így fog eljárni –, ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, most pedig politikai érdekből tűzték őket napirendre.

A szóvivő rámutatott a meghallgatáson, hogy a kormányt nem lehet önkényuralminak tekinteni, mivel az elmúlt évben három választás során is jelentős támogatottsággal nyertek. A civil társadalommal kapcsolatban elmondta, a 80 ezer magyarországi talán egy tucatnyi szervezettel állnak vitában. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a milyen a kisebbségek helyzete Magyarországon, a szóvivő elmondta, a magyar jogrend példátlan támogatást nyújt ezeknek a kisebbségeknek.

Hivatkozás:

Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs, europarl.europa.eu; 22 January 2014.