A magyar tanárok szerint az új tankönyvek hátrányosan fogják érinteni a diákok fejlődését

A magyar kormány kiadta a jóváhagyott tankönyvek listáját a 2014-es tanévre. Az olyan tárgyakban, mint a magyar nyelv és a történelem, a tanárok évente csak egy könyvet használhatnak. Bizonyos esetekben egy tankönyvet akár több évfolyam is használ.

Sok tanár nem is érti, hogy miért kényszerítik őket ilyen szűk kínálatból választásra, és úgy gondolják, hogy a diákok fejlődését ez hátrányosan befolyásolja.

A kormány azt mondja, hogy az új rendszer miatt a tankönyvek olcsóbbak lesznek, de sokan úgy vélekednek, hogy az állam ezen lépesei arra szolgálnak, hogy kiszorítsák a magánkiadókat a tankönyvpiacról.

Egy 15 éve tanító budapesti történelemtanár elmondta: „Egy olyan tankönyvből fogok tanítani szeptembertől, amelyet én sem ismerek. Nincs választásom, ezt írta most elő nekem a kormány.”

Egy budapesti gimnázium magyartanára így nyilatkozott: „Jövőre a tizedikeseknek elég nehéz dolguk lesz, mert teljesen más logikát követ a kötelező tankönyv, mint amit eddig használtunk. De mondta az igazgatóm, hogy törődjünk bele, ez a kötelező.”

Megdöbbent tanárok

Sokként ért több tanárt a kormány múlt héten kiküldött tankönyvlistája, amelyről az állami iskolák kiválaszthatják, hogy miből tanítanak a következő tanévben. A listán évfolyamokra és tantárgyakra lebontva ad javaslatot a kormány arra, hogy milyen tankönyvekből tanítsanak szeptembertől az állami iskolákban, és jellemzően kettő, de számos esetben csupán egy javaslat szerepel a felsorolásban.

Az Origónak nyilatkozó tanárok és igazgatók szerint igazán sokkoló a javasolt tankönyvlistához csatolt Hoffmann Rózsa által írt köznevelési államtitkári levél volt, amelyben az állt, hogy az igazgatók tankönyvrendelését jóvá kell hagyniuk az állami vezetésű tankerületeknek, a tankerületi vezetők azonban csak akkor írhatják alá a rendelést, ha az iskolák a javasolt tankönyvlistáról választanak.

A tanároknak nincs többé beleszólásuk, hogy milyen könyvet használhatnak

A Hoffmann Rózsa államtitkár, illetve Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője által aláírt, az Origo birtokába került körlevélben ez áll: „a fenntartói egyetértést azon iskolai tankönyvrendelésekre lehet megadni, amelyeket  a javasolt lista és a kapcsolódó szabályok alapján állítottak össze az iskolák”.

Ez tehát azt jelenti, hogy az állami fenntartású iskolák tanárai nem maguk döntenek a tankönyvről: csak az államilag javasolt könyvekből oktathatnak. Megnéztük a tankönyvlistákat, amelyekből az derül ki, hogy az általános és középiskola minden évfolyamán választhatnak ugyan a tanárok két tankönyv közül, de a választást – főleg történelemből és magyarból – több tucat esetben valamilyen módon mégis korlátozza az állam.

Az Origo.hu megszerezte a jóváhagyott könyvek listáját is. A tanárok az 1. – 12. évfolyamok esetében tantárgyanként és évente két könyv közül választhatnak (kivételt csak a nyelvkönyvek képeznek). Számos esetben viszont csak egy könyv lett jóváhagyva.

Különböző évfolyamok, azonos könyvek

Az előíráson különösen felháborodott több magyar- és történelemtanár, őket ugyanis több évfolyamon teljes kényszerpályára küldi az új szabály. Irodalomból és nyelvtanból például a kilencedik és tizedik évfolyamon gyakorlatilag nincs választásuk a tanároknak. A javasolt listán szerepel a kísérleti irodalomkönyv (ezt az új Nemzeti alaptanterv alapján az elmúlt hónapokban állították össze, és csak a kísérletben részt vevő néhány iskola használhatja), illetve a Nemzedékek Tudása Kiadó irodalomtankönyve (Irodalom 9., Irodalom 10.). Történelemből ugyanez a helyzet, a kísérleti mellett a 9–10. évfolyamon csak a Nemzedékek Tudása Kiadó tankönyvei szerepelnek.

Az origo.hu megkérdezte a köznevelési államtitkárságot, hogy mi alapján választották ki a javasolt listára a tankönyveket. Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztos azt írta az Origónak, hogy „a kiválasztott tankönyvek szakmai szempontok alapján kerültek kijelölésre. Emellett fontos volt, hogy továbbra is érvényesüljenek a pedagógusok igényei.” Azt azonban nem fejtette ki a biztos, hogy érvényesülhetnek a tanári igények. Arról, hogy a 9–10. évfolyamon miért csak egyetlen tankönyv van a listán, Hegedűs azt írta, hogy ezeket a tankönyveket az elmúlt időszakban a kiadóknak újra engedélyeztetniük kellett, mert a Nemzeti alaptantervhez és az új kerettantervekhez kellett igazítani őket. „Ezeken az évfolyamokon előfordul, hogy ezt a munkát nem sikerült elvégezniük a kiadóknak” – írta Hegedűs.

Csúnya, fájdalmas átalakulás

Az állami iskolák tanárai a jelenlegi helyzet szerint csak a 12. évfolyamon választhatnak a teljes rendelési listából. A szabály az egyházi és alapítványi iskolákra nem vonatkozik, hiszen ott nem az állam a fenntartó. A miniszteri biztos azzal indokolta ezt a lépést, hogy a tárca „nyugodt körülményeket biztosít a végzősök munkájához. Ezért ezen az évfolyamon a korábban használt tankönyvek és módszerek folytatása és a sikeres felkészülés elsődleges fontosságú.”

A tankönyvrendeléseket április 30-ig kell leadni, de több iskolától is már ezen a héten, a tavaszi szünet előtt kérték a tankerületek a rendelési listát, vagyis több helyen egy hetük sem volt a tanároknak összeállítani a rendelést. „Meg kellett változtatnom a könyvrendelést rohamtempóban szombat reggel. Azt a napot végigsírtam. Olyan könyveket kellett választanom, amelyekkel szakmailag, emberileg egyáltalán nem értek egyet” – fakadt ki egy harmadikos tanítónő.

A korábban említett, listán szereplő kísérleti tankönyveket az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) állítja össze, és a 27 kísérleti könyv végső változata majd a következő tanév tapasztalatai alapján készül el. Az államtitkárság szerint több száz iskola vesz részt a kísérletben, és további intézmények jelentkezését is várják. A kísérleti tankönyvek előnye Hegedűs István miniszteri biztos szerint, hogy az OFI önköltségi áron, 300-400 forintért biztosítja ezeket a tankönyveket.

A szatíroknak a nőkre fáj a foguk

A Magyartanárok Egyesülete például elrettentő példaként osztotta meg a Facebookon a kilencedikes tankönyv egyik oldalát, amelyen a következő mondat is szerepel:

„A görögök érezték, hogy miközben az ember okos, a teste néha nagyon nem okos, olyan, mintha az ember fölül okos lenne, alul meg oktalan állat, ekkor azt mesélték, hogy léteznek olyan lények az erdőben, akik alul kecskék, felül emberek, ők a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak, és nőkre fáj a foguk.”

Egy magyartanár azt mondta, hogy nem az a legnagyobb baj, hogy értelmetlen mondatok szerepelnek egy tankönyvben, „jó tanár úgysem tanít hülyeséget”. Szerinte a mostani új szabállyal az a probléma, hogy „a minisztériumi szobából diktálják, miből tanítsanak az órákon”.

“A legnagyobb vesztesek a gyermekek”

A tanárok szerint is, a gyerekek egyértelműen vesztesei lehetnek annak, ha a tanároknak olyan tankönyvet kell követniük, amelyet nem ismernek és nem szeretnek. Így ugyanis a tanárok számára két lehetőség marad: vagy mindent olyan struktúrában tanítanak, mint eddig, de ez nem köszön vissza a tankönyvben (ez megzavarhatja a diákokat), vagy a tanár követi a tankönyvet, de így nem biztos, hogy hatékonyan adja át az ismeretanyagot, hiszen nem a saját megszokott módszerét követi.

A 2011-ben a Fidesz–KDNP-s többség által elfogadott köznevelési törvény szerint a tanár joga, hogy „megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket”.

Több pedagógus nem érti, hogyan írhatja felül ezt a törvényt egy államtitkári körlevél. Hegedűs István erre azt írta, hogy a tavaly elfogadott, tankönyvellátásról szóló törvény szerint az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el. „Eszerint minden fenntartó alapvetően pedagógiai szempontok és részben a finanszírozási lehetőségek együttes érvényesítésével felelősséggel dönthet”.

A javasolt tankönyvlista egyértelműen annak a két kiadónak kedvez, amelyeket az állam az elmúlt napokban megvásárolt. Hoffmann Rózsa a múlt héten jelentette be, hogy az állam megveszi az Apáczai Kiadót és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót, és az OFI-val együtt így három helyen fejlesztenek majd tankönyveket a jövőben. A többi kiadó tankönyvei is felkerültek a kibővített tankönyvjegyzékre (engedélyük öt évre szól), ám ebből az állami iskolák a mostani körlevél szerint nem rendelhetnek.

Az állam fenntartja, hogy így olcsóbb

Hegedűs István elismerte, hogy az állam a jövőben a saját kiadóinak tankönyveiből „igyekszik ellátni a tankönyvszükségletet”, ezek a kiadók ugyanis szerinte mérsékeltebb áron kínálják tankönyveiket.

A Hoffmann–Marekné-féle körlevélben is azzal indokolták az állami vezetők  az új előírást, hogy szerintük ezzel olcsóbbá válik a tankönyvrendelés. Azt írták: a javasolt listán szereplő tankönyvárak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évek árainál. „Ennek előnyei viszont csak akkor realizálódnak a családok és az állam költségvetésében, ha a tankönyvrendelés ezen listából történő választással teljesül.”

Több esetben azonban a jelenlegi árak alapján biztosan nem az állami tankönyvcsomag a legolcsóbb. A kilencedikes állami irodalmi csomag (Nemzedékek Tudása Kiadó) például 3.470 forintba kerül, míg a tankönyvlistán található olyan kilencedikes csomag is (Krónika Nova), amelyik összesen 2.680 forint.

Hegedűst sokan kritizálták a magánkiadók részéről azért is, mert azt állította, hogy mivel a magyar állam finanszírozza az iskolák 80%-át, ezért joga van meghatározni, hogy milyen könyvekből tanítsanak azokban.

Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó vezetője több ponton cáfolta Hegedűs István állításait. Nevetségesnek nevezte azokat, mivel a 3-12. évfolyamokon a diákok közel 50 százalékánál a szülők fizetik a tankönyveket. Az oktatási államtitkárság új rendelkezése szerint az állami iskolák nem rendelhetnek meg bármilyen könyvet a hivatalos tankönyvjegyzékről, csak a központilag ajánlott kiadványokat. „Ebben az esetben a szülő azt sem várhatja majd el az iskolától, hogy a gyermek számára a lehető legmagasabb színvonalú oktatást biztosítsák.”

Reményfy szerint félrevezető és hiányos a miniszteri biztos azon kijelentése is, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény a rendeléseket a fenntartó egyetértéséhez köti. A törvény egészen pontosan úgy szól, hogy „az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését KÖVETŐEN.”

Ez Reményfy szerint azt jelenti, hogy a tankönyvrendelést a szakmai munkaközösség véleményével, és a köznevelési törvényben biztosított szabad tankönyvválasztás elvével összhangban kell elkészíteni. Amennyiben a fenntartó a tankönyvrendeléseknél előre közli, hogy egyetértésének mi a feltétele, akkor azt nem egyetértésnek, hanem előírásnak hívják. Ez sérti a szabad, szakmai alapú tankönyvválasztás törvényben biztosított jogát.

Reményfy kritizálta a jogi eljárást is, ahogy az állam kiszorította a magánkiadókat az iskolai tankönyvpiacról. Szerinte az új tankönyvtörvénnyel minden demokratikus normát megsértették a tankönyvvé minősítési eljárásokkal. Reményfy szerint valójában nem szakmai, és nem kerettantervi megfelelés okán maradtak ki a listáról, hanem politikai vagy egyéb döntés eredményeként.

Hivatkozás:

Sírva fakadt a tanárnő Hoffmann Rózsa listájától, origo.hu; 2014. április 15.

A Mozaik Kiadó vezetője beolvas a tankönyves miniszteri biztosnak, Index.hu; 2014. április 16.