Egy friss felmérés szerint a magyar újságírók 70% önmagát cenzúrázza, 55%-uk mondta el, hogy foglalkoztatásuk függ a politikai nézetüktől, és 80%-uk nyilatkozta, hogy tartalomkészítéskor valamilyen mértékű nyomás nehezedik rájuk.

Médiaszabadság Magyarországon volt a tárgya a múlt héten a Central European University (CEU) School of Public Policy Center for Media and Communication Studies-on megrendezett kétfordulós eszmecserének.

Az első kerek-asztal beszélgetés címe  „ A Média Magyarországon az új jogi szabályozás keretében” volt, a beszélgetést Kate Coyer, a School of Public Policy Center for Media and Communication Studies igazgatója moderálta .

Dunja Mijatovic, az  Open Society Central Europe (OSCE) munkatársa kifejezte aggodalmait a “rágalmazás kriminalizálásával” kapcsolatban. Vitába szállt azzal kapcsolatban, hogy a büntető törvénykönyv téves alkalmazása csonkítja a sajtószabadságot és szólásszabadságot. Azon kívül, hogy a kiadót megbüntetik, polgári és büntető eljárás is indulhat az újságíróval szemben. Mijatovic véleménye szerint Magyarországon nincs igazi sajtó-, és szólásszabadság.

Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tagja elmondta, hogy az általa képviselt szervezet felelőssége a törvény betartatása, és a törvény „komoly előrelépés” az emberi méltóság védelme érdekében.

Mong Attila, az atlatszo.hu oknyomozó újságírója kifogásolta, hogy a médiaszabályozás felelős a magyar sajtó „lassú megfulladásáért”. Mong szerint a távolba nyúló médiatörvény lehetőséget biztosít a Média Tanács számára, hogy befolyásolják a médiában megjelenő tartalmakat. Újságírók, akik attól tartanak, hogy a Média Tanács célkeresztjébe kerülnek inkább az ön-cenzúra gyakorlatával élnek. Véleménye szerint a magyarországi médiatörvénynek „fagyasztó hatása” van, ami súlyosan sérti a sajtószabadságot és szólásszabadságot Magyarországon.

Mong azzal érvelt, hogy a Média Tanács befolyásolja a rádiófrekvenciák beszerzésére vonatkozó közbeszerzéseket, amellyel átrajzolták a rádiózási piacot a jobboldali szolgáltatók és vallási műsorok érdekében. Mong szerint a kormány képessége, hogy reklámokat szólaltasson meg hírcsatornákon, olyan üzleti környezethez vezetett, melyben nehéz a többi médiaszereplőnek versenyre kelnie, mivel a gyenge gazdaság következtében zuhannak a reklámbevételek.

Mong felidézte a magyar újságírók körében végzett felmérés eredményét, mely szerint a 70% önmagát cenzúrázza, 55%-uk mondta el, hogy foglalkoztatásuk függ a politikai nézetüktől, és 80%-uk nyilatkozta, hogy tartalomkészítéskor nehezedik valamilyen mértékű nyomás rájuk.

Koltay András azzal válaszolt, hogy a Média Tanács által vizsgált közbeszerzések a „pályázatok minőségén” alapul, és semmilyen külső hatás nem érvényesül. Koltai véleménye szerint a tény, hogy hasonló jogi szabályozás van érvényben más országokban is, azt mutatja, hogy a magyar törvények semmivel sem rosszabbak, mint máshol. Koltay szerint az ön-cenzúra nem jelent problémát Magyarországon.

A kerek-asztal megbeszélés szólt a magyar médiára vonatkozó jogi szabályozás szólásszabadságra gyakorolt hatásáról is. Mivel a szabályozók büntetést róhatnak ki az online és nyomtatott médiaszolgáltatók esetében a felhasználók által generált tartalommal kapcsolatban is, a kiadóknak nem marad más választása, minthogy cenzúrázza az olvasók hozzászólásait , vagy arra egyáltalán ne adjanak lehetőséget.

A teljes beszélgetés megtekinthető itt.