A Dohány utcai zsinagóga és a zsidó gettó történelmi meglátogatását követően Angela Merkel asztalhoz ült a magyar zsidó közösség vezetőivel, és megbeszélést folytatott a közösséget érintő magyarországi kérdésekről. Az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása.

Merkel a találkozón beszélt arról, történelmi felelősségnek érezte, hogy magyarországi látogatásán találkozzon a zsidó közösség vezetőivel és megemlékezzen a Holokauszt áldozatairól. Beszélt a zsidó reneszánszról, ami egész Európában tapasztalható, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan sajnálatos módon az antiszemitizmus erősödése is érzékelhető.  A hitközségek képviselői bemutatták szervezeteiket és munkájukat a német kancellárnak.

Heisler András elmondta, hogy a tavalyi, Szabadság téri emlékmű – mely a náci Németországra igyekszik hárítani a magyar holokauszt felelősségét – építése miatti kimerítő konfliktust követően a kormány most konstruktív párbeszédet folytat a zsidó vezetőkkel. Heisler András tájékoztatása szerint elmondták Angela Merkelnek, hogy Magyarországon alapvetően verbális antiszemitizmus van, nem úgy, mint Európa sok más országában, ahol a szélsőséges iszlám által vezérelt, úgynevezett új antiszemitizmus. Magyarországon „tradicionális, történelmi antiszemitizmusról beszélhetünk” – fogalmazott. A Mazsihisz elnöke kiemelte: ez akkor is probléma, ha „empirikusan nem lehet kimutatni növekvő antiszemitizmust”, csak a közösség éli meg annak.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Köves bemutatta szervezetének ”Zsidó mesék” című kampányát, amelyben nem zsidó közéleti szereplők mesélik el videóüzenetekben a zsidósággal való kapcsolatukat. Köves rabbi a kampány európai bővítéséről szólva arra kérte Angela Merkelt, vegyen részt a programban, és a kancellár pozitívan reagált.

Heisler András elmondta, felajánlotta Angela Merkelnek, hogy német tudósok kutathatják a Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményét. Megjegyezte, hogy a levéltár és a könyvtár iratanyaga hetven százalékban német nyelvű. Heisler szerint ennek azért van jelentősége, hogy „ne a holokauszton keresztül” ismerjék meg a magyar zsidóságot. Elmondása szerint Angela Merkel kedvezően fogadta a kezdeményezést.

Magyarország 1945 előtti zsidó közössége gyakran kétnyelvű volt, a németet és a magyart is anyanyelvi szinten használták. Számos Magyarországra érkező zsidó jött német nyelvterületekről, Moráviából, Ausztriából és Bohémiából a XVIII. században. A budapesti zsidóság különösen nagy mértékben vette át a kultúrájukat, és a német nyelvet, mint történelmi örökségük részeként őrizték meg. A dualista állam idején (1866-1918) a magyar zsidóság bibliatanulmányai, történelemírásai és vallástudománya virágzott, és a korszak számos tudóssal, illetve a modern zsidó tudományok képviselőjével gazdagította a világot. Köztük volt Alexander Kohut, a New York-i Zsidó Teológiai Iskola társ-alapítója, Samuel Krauss, a Cambridge-i Egyetem első Talmud tudósa, Immanuel Löw, Szeged főrabbija, a Talmud úttörő tudósa, valamint Jacob Katz is, a Jeruzsálemi Héber Egyetem egyik alapító történésze. Mindannyian írtak német nyelvű tanulmányokat Berlinben, Frankfurtban és Breslauban (Wroclaw, Lengyelország) és életműveiket is német nyelven írták meg.

Hivatkozás:

http://www.mazsihisz.hu/2015/02/02/a-magyarorszagi-zsido-szervezetek-vezetoi-megkoszontek-a-merkel-kancellar-gesztuserteku-latogatasat-7664.html

http://zsido.com/cikkek/Angela_Merkel_a_zsido_reneszanszrol_es_a_tolerancia-oktatasrol_egyeztetett_/10/4392