Nemcsak az EU-pártiak vannak többségben, de azok is, akik szerint tíz év múlva már nem leszünk EU-tagok. A legtöbb euroszkeptikus a jobbikosok közül kerül ki. Az elvi EU-pártiak jellemzően iskolázottabbak, mint az EU-ellenesek. Mindez az Index kutatásából derül ki.

Az, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) tagja marad-e vagy sem, aktuális kérdés, ha másért nem, hát azért, mert az ellenzék kommunikációja szerint a kvótaellenes népszavazás valójában nem is a menekültek betelepítésének elutasításáról, sokkal inkább az EU-tagságunkról szól. Ebben van némi igazságuk: ha egy klubnak valaki a tagja, akkor nemcsak a számára kedvező, vagy általa kedvezőnek vélt döntéseket kell elfogadnia, márpedig Magyarország most épp valami ilyesmire készül. Nem véletlenül mondja egyre több európai politikus, hogy amennyiben a magyarok nem fogadják be azt a közel 1300 menekültet (szám szerint 1294), akkor a pénzünk se kelljen nekik. Mi tagadás, van benne igazságuk. A támogatások megvonása/megnyirbálása egyelőre persze még nem opció, de akár azzá is válhat, akkor pedig nagy bajban leszünk, hiszen a fuldokló magyar gazdaságot jelenleg szinte kizárólag az EU-támogatások tartják a felszínen.

Bár egyes szakértők szerint a népszavazás nem lesz eredményes, és a Fidesz nem lesz képes az urnákhoz csábítani kétmillió igennel voksolót, a közvélemény-kutatások eredményei rendre az eredményes-eredménytelen határmezsgyéjén mozognak, a kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a számára kedves irányba billentse a mérleg nyelvét. Ezt egyébként meglehetősen nagy sikerrel teszi.

Az vitára érdemes kérdés, hogy például Lázár János kancellárminiszter megfogalmazhat-e magánvéleményt egy olyan súlyos kérdésben, mint az EU-tagság (megtette), mindenesetre az látszik, hogy vezető politikusaink közül többen is inkább az euroszkeptikusok táborát esősítik, mindenképp indokolt tehát föltenni a kérdést: hogyan látják az EU jelenét-jövőjét az állampolgárok.

Magyarország 2004 május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, a 2003-ban megrendezett népszavazáson pedig a szavazók 83,3 százaléka voksolt a csatlakozásra. A Nézőpont Intézet bő egy hónappal ezelőtti – a Brexit után nem sokkal végzett – kutatásában arra jutott, hogy a magyarok közel kétharmada az EU-tagja maradna.

Az Index mostani kutatása is hasonló eredményt hozott, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a jövőbeni tagságunkkal kapcsolatban már egyáltalán nem olyan nagy az optimizmus. Miközben az EU-nak most is meglenne a maga kétharmada (68 százalék), az emberek többsége nem biztos benne, hogy tíz év múlva is tagok leszünk (54 százalék szerint nem).

Fontos megjegyezni, miszerint az EU-tagság támogatása nem jár együtt az EU iránti lelkesedéssel: bár 52 százalék szerint Magyarország jól járt a csatlakozással (27 százalék nem ért egyet, a többiek bizonytalanok, vagy nem tudtak válaszolni), 41 százalék úgy érzi, Magyarország csatlakozása óta csalódott az EU-ban. Ennél is többen, a megkérdezettek 46 százaléka mondja azt, hogy nem látja az EU hasznát a saját életében. Nem túl merész értelmezés: az Európai Unió sok embernek egy távoli, absztrakt valami, amit az EU-s pénzből lenyomott projekteknél kitett kötelező információs táblák nem hoznak közelebb – írja az Index. Mi azt is hozzátennénk, hogy akkor talán jobban éreznék az emberek a pozitív hatásokat, ha nem értelmetlen projektekbe vagy a haveri zsebekbe tömték volna az EU-támogatásokat, vagy egyszerűen csak nem lopták volna el azokat.

Az Index azt is megvizsgálta, mit tartanak jónak, és mit rossznak a magyarok az Unióban. Úgy tűnik, hogy a többség a tagsággal járó praktikus (szabad munkavállalás, tanulás, utazás, gazdaság) előnyöket tartja igazán fontosnak, a politikai és értékalapú szempontok pedig kevesebb ember számára meghatározóak. Bár nem annyira praktikus, mégis nagy többséget kapó szempont, miszerint az „EU a békés európai együttélés záloga” – jegyzi meg az orgánum.

Az EU-s ideológiákban való hithez hasonlóan erős egy jóval konkrétabb és belpolitikaibb szempont: 56 százalék szerint „az EU-tagság, az EU-s szabályok garanciát jelentenek arra, hogy a magyar kormány ne tehessen meg akármit”, vagyis a többség (miközben azzal az állítással is egyetért, hogy az unió korlátozza Magyarország szuverenitását) úgy gondolja, hogy nem árt, ha az EU megvéd minket önmagunktól.

Mindezek mellett az EU-t illető negatív kijelentésekkel is elég nagy az egyetértés. A bevándorlásellenes kampány sikerét látva nem meglepő, hogy a menekültválságért tartják a legtöbben felelősnek az EU-t (58 százalék), de azok is többségben vannak, akik a magyar függetlenség (akár politikai, akár gazdasági önállóságról van szó) korlátozóját látják Brüsszelben (54 illetve 52 százalék). Ennél kevesebben, de így is nagyon sokan vannak azok, akik szerint az Unió egyenesen a nemzeti kultúra, a nemzeti hagyományok fennmaradását veszélyezteti (43 százalék).

Az, hogy mind a pozitív, mind pedig a negatív véleményeket is sokan osztják, arra utal, hogy éles a törésvonal a magyar társadalomban: egy masszív EU-párti és egy majdnem annyira népes EU-ellenes tábor áll egymással szemben. A valóság ennél némiképp azonban bonyolultabb, amit az is jelez, hogy sokan maradnának az unióban azok közül is, akik közben kritikusak az EU-val szemben.

Az elvi EU-pártiak nem válogatósak

Az elvi EU-pártiaknál nem annyira az számít, hogy egyénileg milyen előnyökkel jár a tagság, ennél fontosabb a mobilitás úgy általában, valamint az EU kormánnyal szembeni kontrollja. Az elkötelezett uniópártiak az össznépességben 38 százalékos arányban vannak jelen.

Az elvi EU-pártiak az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, aktivitásuk magasabb, és a pártszimpátiáik is jellegzetesek. Tévedés azt hinni, hogy csak a nyugatos ellenzék szavazói EU-barátok, de azért valóban tapasztalható némi balra húzás: a jobbikosok 31, a fideszesek 34, az MSZP-sek 42 és a DK-sok 71 százaléka tartozik a határozottan EU-párti csoportba.

A határozottan EU ellenesek nincsenek sokan

A kifejezett euroszkeptikusok mindössze 11 százalékos arányban vannak jelen a magyar társadalomban. Körükben a férfiak bő másfélszeres többségben vannak, iskolai végzettségük pedig az átlagnál alacsonyabb. Az Index szerint a tipikus EU-ellenes szavazó egy észak-alföldi kisvárosban élő, szakmunkásiskolát végzett középkorú férfi. Ez a típus megfeleltethető annak a brexitre szavazó átlagbritnek, aki vesztesnek érzi magát, közmondásosan elitellenes, és a bevándorlókat, valamint Brüsszelt okolja a helyzetéért – magyarázza az orgánum.

A jobbikosok a leginkább EU-ellenesek

Pártreferenciák szerint a Jobbik szimpatizánsai kiemelkednek euroszkepticizmusban. Míg a többi pártnál sehol nincs 10 százaléknyinál több EU-ellenes, a jobbikosok között majdnem 30 százalékos ez az arány, ám Vona Gábor pártelnök láthatóan más irányba indult, amire magyarázat lehet, hogy egy tömegpárt (néppárt) számára a jelenlegi helyzet nem teszi kifizetődővé a mostaninál élesebb EU-ellenességet.