Magyarország 2015: az év eseményei

január 4, 2016

Felcsut1Mit lehet mondani? 2015 őrült év volt Magyarországon, amit a harmadik Orbán-kormány paranoiás, nacionalista, populista és idegengyűlölő politikája csak még őrültebbé tett.

Február elején Angela Merkel német kancellár történelmi látogatást tett Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnökkel (képünkön jobbra) tartott közös sajtótájékoztatóján mindenkit biztosított arról, hogy Németország és Magyarország viszonya rózsás (bár előbbinek voltak aggályai a magyar demokratikus visszarendeződés miatt), és még egyetemistákkal is találkozott Szegeden. Jelentőségteljes, hogy ő az első német kancellár, aki látogatást tett a Dohány utcai zsinagógában, ahol több, mint egy órás párbeszédet folytatott a magyarországi zsidó közösség képviselőivel.

Sajnálatos módon a német-magyar viszony gyorsan megromlott, miután Orbán Viktor a kancellárt „morális imperializmussal” vádolta, illetve miután Merkel reagált azokra a hírekre, hogy a szír menekültek (beleértve nőket, karon ülő gyerekeket, babákat) gyalog voltak kénytelenek Budapestről Bécsbe indulni, mivel nem hagyták, hogy felszálljanak a Bécsbe tartó vonatokra, továbbá, miután Merkel bejelentette, hogy Németország befogadja a szíriai polgárháború menekültjeit. Orbán később visszavett a német kormány elleni hangnemből – és Soros Györgyöt, valamint az európai baloldalt bírálta a menekültek befogadására vonatkozó német döntés miatt –, de a károkozás addigra már megtörtént. Németország számos találkozót mondott le német és magyar tisztségviselők között 2015-ben.

Orbán Viktor előszeretettel próbál előnyre szert tenni szükségtelen dolgokból. Ez alól Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti látogatása sem volt kivétel. Nyilván kényelmetlen lett volna Putyintól megtagadni, hogy részt vegyen egy katonai temető újraavatásán (melynek felújítását egy orosz oligarcha pénzelte), így a magánlátogatást Orbán hivatalos állami látogatássá tette, ezzel Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amely fogadta Putyint, mióta Oroszország törvénytelenül elfoglalta és elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

A sokak által kritizált látogatás egyáltalán nem segített Magyarország és az Egyesült Államok viszonyán, amely sosem látott mélységben van, ami kiderült Colleen Bell nagykövet októberi beszédéből is.

A magyar döntés, hogy szögesdrótkerítés épül a szerb, a horvát és a román határ egy részére, ami a menekülteket a szomszédos Horvátország és Szlovénia felé tereli, szintén nem javította a viszonyt a déli szomszédjainkkal. Emiatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyakran kényszerült diplomáciai szóváltásba, amit szokása szerint fellengzősen és érzéketlenül kezelt.

Miután Orbán sikeresen elidegenítette északi és nyugat-európai szövetségeseit a menekültválságban, nemrég igyekezett a V4-ek (Magyarországon kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia) vezetőit egyfajta Brüsszel-ellenes EU-n belüli miniszövetséggé összekovácsolni.

Miután még a függetlenség és részrehajlás látszatától is megfosztották, és Fidesz-katonákkal töltötték fel a Magyar Távirati Irodát (MTI) és az állami médiacéget, az MTVA-t, azokból gyakorlatilag Orbán személyes vezérszurkolói csapata lett, akik szemében a dicső vezér nem tud hibázni.

A csütörtök éjszakai újévi tűzijáték is elhomályosult amellett, hogy februárban Simicska Lajos üzletember és Orbán Viktor csúnyán összerúgta a port. Ők ketten több mint harminc éve ápoltak egymással szoros barátságot. Simicska volt az, aki a párt ellenzékben eltöltött 2002 és 2010 közti nyolc évében letette a Fidesz 2010-es visszatérésének gazdasági és pénzügyi alapjait. Simicska hírneve és befolyása olyan nagy volt, hogy a beszámolók szerint Orbán a 2010-es parlamenti választás megnyerése után egy hetet töltött Simicskánál Székesfehérvárott, hogy egyeztessék a kormányzati kulcspozíciókat betöltők névsorát.

Azonban úgy tűnik, Simicska kinőtte az Orbánnak még tetsző nadrágot. A Fidesz 2014-es újraválasztása után Simicska számos emberének mutattak utat. Amikor Simicska nem volt hajlandó megválni nyomtatott napilapjától, a Magyar Nemzettől, médiabirodalmának ékkövétől – mely mellett még más orgánumokat: hetilapot, rádió- és tv-csatornát is magáénak tudhatott – Orbán el tudta intézni, hogy az állami média átcsábítsa Simicska birodalmának legjobb szerkesztőit és munkatársait, ami miatt Simicska g…nek nevezte a miniszterelnököt, és nyilvánosan azzal vádolta, hogy korábban a kommunista titkosrendőrségnek is dolgozott, emiatt pedig fennáll annak a veszélye, hogy az oroszok zsarolni tudják.

Onnantól csak a lejtmenet ment.

Az összeomlás

Február végén, március elején több magyar brókerház, a Buda-Cash Brókerház Zrt., a Hungária Értekpapír Zrt. és a Quaestor Financial Hrurira Kft. is csődbe ment, miután kiderült, hogy mintegy 315 milliárd forintnyi tőke – a magyar éves GDP egy százaléka – hiányzik a könyvelésekből. A Széchenyi Bank – melynek tulajdonosa Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetője volt – 2014. decemberi csődje után, illetve a nagy múltú brókerházak csődje után megrengett a magyar értékpapír- és pénzpiaci szabályozóknál korábban látott befektetői bizalom. Miután kiderült, hogy prominens Fidesz-támogatók is nyakig benne voltak a csődhöz vezető folyamatokban, és hogy a kormány betétkivonásának is szerepe lehetett a cégek összeomlásában, sosem látott mélységbe zuhant a kormánypárt népszerűsége.

Ha ez nem lett volna elég, március elején a Fidesz-KDNP többségű parlament harminc évre titkosította az összes olyan „műszaki és üzleti dokumentációt” amely a Paks II. atomerőmű két új reaktorának tervezésére és építésére vonatkozik.

Mindennek a tetejébe március elsején a kormány megszüntette a rendszeres szociális segélyezési rendszert, a szociális programok megszervezésének felelősségét és ötvenmilliárdos forrásának kigazdálkodását az önkormányzatokra hárította át. Ezeknek a segélyeknek a segítségével kellene támogatni a szegény háztartásokat közüzemi számláik befizetésében. A kormány ezt anélkül tette, hogy előzetesen konzultált volna az önkormányzatokkal, vagy, hogy megtérítené az önkormányzatok többletkiadásait.

Az egyre hangosabb hazai és külföldi kritikák idején Albániából ezernyi, a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából pedig sok tízezernyi menedékkérő érkezett Magyarországra, ami az Orbán-kormánynak igencsak kapóra jött, mivel így a közbeszédet el tudta terelni arról, hogy “az országot egy alkalmatlan, korrupt bűnözőkből álló banda teszi éppen tönkre”. Ehelyett a közbeszéd arról szólt, hogy “az országot olyan terroristák támadták meg, akik menedékkérők és menekültek gúnyájába bújtak”.

Áprilisban a kormány elindított egy úgynevezett nemzeti konzultációt a bevándorlásról és a terrorizmusról, ennek során mintegy nyolcmillió kérdőívet küldtek ki. Az akció az adófizetőknek közel egymilliárd forintjába került. További háromszázmillióért a kormány az egész országot kiplakátolta az idegengyűlölő óriásplakátjaival. Amikor a második háromszázmilliós nemzeti konzultációs plakátkampányt elindították, addigra a sokat vitatott Paks II. és a brókerbotrány már rég feledésbe merült.

Ahelyett, hogy felemlegetnénk az összes 2015-ös csip-csup korrupciós ügyet, őrületet, kormányzat által pénzelt tömeghisztéria-keltést, úgy gondoltuk, hogy inkább néhány, a HVG által közzétett számadatról tájékoztatnánk Olvasóinkat. Ezeket érdemes megőrizni az utókor számára – ha másért nem is, de hogy a jövő nemzedékei megérthessék, mi a folyt egykoron ebben az országban.

Csetényi Csaba: kiadóból lett hirdetési mogul

Az említett két úgynevezett nemzeti konzultáció között a kormány nyáron mintegy hatszázmillió forintot költött el plakátkampányokra, amelyek arra szolgáltak, hogy az embereket tájékoztassák arról, miszerint a magyar reformok működnek.

Ahogy a nemzeti konzultáció kampányának, úgy a „reformok működnek” kampányának lebonyolítását a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyerte el pályáztatás nélkül. A cég tulajdonosa Csetényi Csaba, Rogán Antal propagandaminiszter, volt Fidesz-frakcióvezető, Pasa parki szomszédja.

A miniszterelnök kabinetfőnökeként Rogán – akit sokan az egész nemzeti konzultáció kitervelőjének tartanak – felel a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésért, melynek éves reklámköltségvetése huszonötmilliárd forint.

2015 augusztusában Csetényi cége annak a három cégnek az egyike volt, amely 25 milliárd forintos kormányzati megbízást nyert el állami cégek reklámozására. Novemberben kétmilliárd forintért cége három évre szóló szerződést nyert el az állami média hirdetési tevékenységének kezelésére.

Vajna András: kormánybiztosból lett médiamogul

A hollywoodi klasszikusok (például a Rambo I-III., vagy a Terminátor III.) producereként ismertté vált magyar származású, sokáig az Egyesült Államokban élt Vajna Andrást 2011 januárjában nevezték ki a magyar kormány filmügyi biztosának. 2013-ban cége, a Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltetõ Kft. nyerte el a budapesti kaszinók üzemeletetésének jogát, ezzel 2014-ben hárommilliárd forintos adózott nyereségre tett szert 7,7 milliárd forintos bevétel mellett.

Hogy a kormány miért fosztotta meg a Szerencsejáték Zrt-t a kaszinóműködtetési jogától, amikor minden mást államosítani igyekszik, máig rejtély. Visszatekintve úgy tűnik, az ügylet része volt, hogy Vajna nyereségének egy részét a még független média fölvásárlására vagy újak létrehozására költi Orbán igéjét hirdetendő.

Vajna cége, a Magyar Broacasting Company szerződést kötött a TV2, a második legnagyobb magyar tv-csatorna megvételéről, a beszámolók szerint több, mint húszmilliárd forintos vételáron. Vajda szerencséjére úgy tűnik, neki csak a teljes vételár öt százalékát kell biztosítania. Két magyar állami bank (az Eximbank és a nemrég államosított MKB) és két amerikai kereskedelmi bank is hitelt nyújt Vajnának, a veszteséges csatorna vételára fennmaradó részének kifizetéséhez. Nyilván biztosak benne, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal reklámköltségvetésének jó részét a TV2-nél fogja elkölteni.

Magyar Nemzeti Bank: jegybankból lett ingatlanbefektető és műgyűjtő

Matolcsy György, a magyar unorthodox gazdaságtan kiötlőjének irányítása alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) óriási költekezésbe kezdett, különböző készültségi szinten lévő luxusingatlanokat vásárolt, beleértve a tizennyolcmilliárd forintért megvásárolt Eiffel-palotát, vagy a 7,2 milliárdos Kasselik-házat. Az ingatlanok némelyikéért amúgy messze a piaci ár fölött fizettek.

Mindemellett az MNB négy alapítványt támogatott összesen 260 milliárd forinttal. Ez az összeg a felsőoktatás éves költségvetésének nagyjából a duplája.

Ezenkívül az MNB mintegy kilencmilliárd forintért vásárolt különféle műtárgyakat megkérdőjelezhető áron.

Századvég: agytrösztből pénzmosoda és lobbista

A Fidesz-agytröszt Századvég számos tanulmányt készített a kormány számára. Ez az adófizetőknek 5,6 milliárd forintjába került. Ezek része volt évvégén egy nyolcszázmilliós kormányzati megbízás is. A volt kongresszusi képviselőn, IV. Cornelius Harvey McGillicuddyn, azaz Connie Macken keresztül ennek a pénznek egy része lobbitevékenységre ment el az Egyesült Államokban. Az eredmény egy, még a magyar normák szerint is szégyenletes házbizottsági meghallgatás lett.

Összehasonlításképpen: a szervezet gazdasági leányvállalata, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. csak 759 millió forintot kapott közpénzből.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a Századvégnek nyilvánosságra kell hoznia közpénzből írt tanulmányait, de erre egyelőre nem került sor. Ha ez mégis bekövetkezik, az minden bizonnyal nagyot fog durranni.

Felcsút: álmos kistelepülésből lett gazdasági csoda

Felcsút – ahol Orbán Viktor gyerekkorának egy jelentős részében élt – továbbra is példátlan fejlődést él meg. A gázszerelőből lett kormánypárti polgármester, Mészáros Lőrinc (képünkön balra) vagyona a beszámolók szerint megháromszorozódott 2015-ben, ami jórészt építőipari cége által elnyert huszonhárommilliárdos állami megbízásnak köszönhető. Másik cége, az R-Kord Kft., 13,3 milliárd forintos megbízást nyert el a Szombathely és Zalaszentistván közötti vasútvonal elektromos felsővezetékének kiépítésére.

Felcsút keskeny nyomtávú vasutat kapott 857 millióért, ebből hatszázmilliót az Európai Unió állt. Új távhőközpont épült 3,8 milliárdért a kincstártól elvett 2,25 milliárdos úgynevezett TAO-pénzből edzőpályákkal kiegészített Pancho Aréna tőszomszédságában.

Csak 2015-ben a különböző sportszövetségek 56 milliárd forintnyi TAO-pénzen osztoztak. Ez több, mint a második legnépesebb város, Debrecen költségvetése. Az ország mintegy 97 milliárdot költött futballra és futballstadion építésekre 2015-ben, ami több, mint amennyi a háziorvosok éves költségvetése.

Fekete György: belsőépítészből kultúrpápa

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke vasmarokkal irányítja az általában nemzetinek becézett kormányközeli kultúrát, hála annak, hogy a művészeti akadémiája a Magyar Tudományos Akadémiával azonos szintre került. Nagyrészt maga Fekete dönthet az évi 7-10 milliárd forint közötti, művészetekre és kultúrára fordítható közpénz sorsáról. Szintén ő dönthet arról, hogy mely művész részesülhet havi százezer forintos jövedelemben, ami sok magyar művésznél az éhezés elkerülését jelenti.

Az elmúlt évben számtalan ingatlan került az MMA fennhatósága alá – beleértve a Műcsarnokot, a Vigadót, a Hild-villát és egy exkluzív Andrássy úti villaépületet is.

Ne sírj értem, Vajdaság

Decemberben a kormány arról tett bejelentést, hogy ötvenmilliárd forintos alapot hoz létre a Vajdaság fejlesztésére, melyből húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás és a fennmaradó harmincmilliárd is alacsony kamat mellett igénybe vehető hitel. A kormány nem sok magyarázatot adott – ésszerűt egyet sem – arra, hogy miért ilyen módon költi el a teljes magyar kórházi adósságállomány mértékével megegyező összeget.