„Brüsszelből konkrétan nyomás alatt állunk annak érdekében, hogy ne a nemzeti (…) vállalatok nyerjék el az építőipari beruházások nagy részét, hanem lehetőség szerint a nyugatiak is részesüljenek ebből”.  – Lázár János, a miniszterelnöki hivatal vezetője

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János szerint az idén nagyságrendileg 2000 milliárd forintot kell kifizetni, hogy „a Magyarország számára megszavazott támogatást 100 százalékban le tudjuk hívni”.

A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék fenntartani.

Lázár János nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket.

A magyar tárcavezető a következő, 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már „de facto” elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.

A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig „tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak” találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer is készül Magyarországon.

„Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia. A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön fel” – húzta alá Lázár János.

A miniszter kitért arra is, hogy még az idei évben szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügy végére, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 milliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.

Lázár elmondta, ezt a kormány nem fogadta el, mert nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét. Lázár János mindazonáltal úgy vélte, hogy a bizottság bizonyos mértékben méltányolni látszik a magyar álláspontot. A miniszter tudatta: a kormány meghallgatást kért a brüsszeli testülettől az ügyben, ám arra várhatóan március előtt nem kerül sor.

A miniszter elmondta ugyanakkor, hogy ha Magyarországnak korrekciót, büntetést is kell fizetnie, az összességében nem jelenti azt, hogy uniós források vesznének el, mert az érintett OP-kben a keretnél nagyobb összegre kötöttek szerződéseket, az a kérdés, hogy a központi költségvetésnek mekkora terhet kell emiatt vállalnia. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: elkerülhető az ügyben a hosszadalmas pereskedés az Európai Bíróságon.

Lázár szerint a kormánynak el kell fogadni egy akciótervet az EU-s pénzek idei kifizetéséről. „Ez egy nagy hadművelet” – mondta Lázár János, emlékeztetve: közeledik a 2007-2013 közötti európai uniós támogatási időszak lezárása, idén december 31-ig minden EU-s pályázatnak véget kell érnie, a pénzzel pedig el kell számolni.

Felidézte, tavaly csaknem 1900 milliárd forintot folyósítottak, az idén pedig nagyságrendileg 2000 milliárd forintot kell kifizetni, hogy „a Magyarország számára megszavazott támogatást 100 százalékban le tudjuk hívni”.

Lázár elmondta, ennek óriási jelentősége van a nemzetgazdaság szempontjából, hiszen ez a gazdasági növekedés egyik tartópillére – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormányzati intézkedési terv havi lebontásban részletezi, mennyi pénzt kell kifizetni.

Lázár János megjegyezte, hogy mindeközben a kabinetnek el kell indítania az új EU-s fejlesztési időszakot (2014-2021), amelyben Magyarország 34 milliárd eurót kapott. Ennek 60 százalékát kis- és középvállalkozásoknak szánják.

Azzal kapcsolatban, hogy új közbeszerzési szabályozás készül, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a kormány célja a magyar vállalkozások érdekeinek megvédése, mert például az építőiparban „Brüsszelből konkrétan nyomás alatt állunk annak érdekében, hogy ne a nemzeti (…) vállalatok nyerjék el az építőipari beruházások nagy részét, hanem lehetőség szerint a nyugatiak is részesüljenek ebből”.

Hivatkozás:

http://propeller.hu/itthon/3050112-lazarek-nagy-hadmuveletrol-dontenek-szerdan

http://propeller.hu/itthon/3048139-lazar-szerint-nagy-kihivas-ennyi