[Tüntetők csapnak össze a rendőrökkel Szkopjéban, miután megrohamozták a parlament épületét. Fotó: EPA/GEORGI LICOVSKI EPA/GEORGI LICOVSKI]

Miközben Magyarország formálisan támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációját, a régióval kapcsolatos nyilatkozatok leginkább az orosz propagandára hasonlítanak.

A magyarok nagyobb része nem tájékozott a balkáni politikával kapcsolatban: az Európai Unió (EU) bővítési tervével vagy a migrációs útvonalakkal kapcsolatos beszámolókon túl nemigen jut el hozzánk információ déli „szomszédainkról”. Az elmúlt hetek során azonban egyre több hír érkezett a Balkánról, leginkább a régió életébe való – feltételezett – nyugati beavatkozásról.

Miközben Magyarország formálisan támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, vezető politikusok megnyilatkozásai, és a kormányközeli orgánumok anyagai leginkább az orosz propagandára emlékeztetnek.

 
Április 28-án például Szijjártó Péter nyilatkozott hosszan Macedóniáról. A Külgazdasági és Külügyminiszter az MTI-nek pénteken arról beszélt, hogy amit látunk, „az a sorozatos külső beavatkozások következménye, és világosan mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak”.

Macedóniának korábban stabil kormánya volt, amely egymás után öt választáson is győzni tudott, „az elmúlt két-három évben azonban egymást követték a durva beavatkozások Macedónia belső ügyeibe. Több ezer kilométerre lévő országok nagykövetségei diktálták a választási időpontokat, Soros Györgyhöz kötődő szervezetek finanszírozták a kormányellenes akciókat, a kisebbségi pártokat pedig egy szomszédos ország kormánya látta el utasításokkal” – magyarázta a tárcavezető.

Az Index Szijjártó nyilatkozatával kapcsolatban gyorsan rá is mutatott: a miniszter által mondottak MTI-ben való megjelenése és az orosz külügyminisztérium állásfoglalásának kiadása között negyed óra telt el, a két közlemény mondanivalója pedig lényegében ugyanaz. Ezt egyébként már lap cikkének címe is egyértelművé tette: „Találja meg a tíz apró különbséget az orosz és a magyar külügy közleménye között”.

Az „üzenet” aztán annak rendje és módja szerint végigsöpört a kormányközeli médián. A 888.hu például azzal a címmel jelentette meg írását, hogy „Így kell megszállni egy országot 2017-ben”. A folytatásban semmi meglepő nincs: amerikai érdekek, Soros György, civil szervezetek, migránsok, kormánybuktatás. A Magyar Idők valamivel finomabban fogalmazott, de a mondanivaló itt is elég egyértelmű: „Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy aki önös érdekek miatt, a profitért egy nagyhatalom fizetőeszközét hajlandó bedönteni, az nem riad meg egy kétmilliós ország kormányának megdöntésétől. Macedónia tökéletes célpontot szolgáltat” – írta a kormányközeli lap.

Szijjártó szerdán is szóba hozta Macedóniát: úgy vélte, Macedóniának elrettentő példának kell lennie a külső beavatkozás káros hatására.

 
Érdemes megjegyezni: mindez ellentmond az Orbán-kormány hivatalos balkáni politikájának, amely támogatja például Szerbia és Macedónia európai integrációját.

A Kreml saját érdekeinek érvényesítése érdekében már jó ideje eszközként használja a nyugati befolyásolás narratíváját. Aláássa a régió országaiban az európai uniós és NATO-tagságot szorgalmazó mozgalmakat. Az oroszok stratégiájának egyik eleme, hogy a macedónok és szerbek félelmeire játszanak.

„Míg Macedónia már 26 éve független, továbbra is nagyon törékeny ország, ami nagyrészt a nyughatatlan albán közösségének tulajdonítható, amely Macedónia lakosságának mintegy egynegyedét teszi ki” – írta a Kreml által „kézivezérelt” Russia Today még márciusban.

Az oroszok a meglévő etnikai feszültségek és határviták manipulálásával igyekeznek közelebb húzni saját érdekszférájukhoz Macedóniát és Szerbiát.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):