A 444.hu hírportál birtokába jutott Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési Bizottsága főigazgatójának 2014. április 18-án a magyar kormánynak küldött levele. A levélében az áll, hogy az Európai Bizottság nem utalja át a magyar kormány által benyújtott kutatás-fejlesztési projektekhez kapcsolódó 2013. decemberi számláit. A levél szerint a bizottság jelentős problémákat tárt fel a magyarországi EU-s pénzek elosztási rendszerének igazgatásánál és ellenőrzésénél.

Mi a helyzet az EU-s pénzekkel? Felfüggesztették azok folyósítását vagy nem?

A 444.hu elmagyarázza, hogy a helyzet megértéséhez ismerni kell azt, hogy ki határoz meg mit és hogyan. Amikor az Európai Bizottság egy problémát azonosít az egyik tagország benyújtott számláival kapcsolatban egy EU támogatásra jogosult projektre, akkor a bizottság egy három lépésből álló folyamatot kezdeményez.

1. lépés: az Európai Bizottság tájékoztatja a tagországot, hogy ne küldjön több számlát az adott területen.

2. lépés: az Európai Bizottság eldönti, hogy hol akasztja meg a támogatást az adott területen. Normál esetben a bizottságnak 60 nap áll rendelkezésre, hogy egy támogatott program számláját a tagország részére megfizesse. Azonban, ha a bizottság valamilyen ellentmondást talál, a 60 napos határidő szünetel, amíg a kérdést meg nem oldják.

3. lépés: Ennél a pontnál a támogatás felfüggesztése fenyeget. Ha kivizsgálják az ellentmondást és az eredmény okot ad a felfüggesztésre, akkor a bizottsági tagok döntik el, hogy hogyan kezelik a kérdést a továbbiakban. A 444.hu arról ír, hogy amikor egy tagországgal szemben  a 3. lépésre kerül a sor, akkor már olyan nagy a gond, hogy az Európai Bizottság megbírságolja a tagországot. Általában a tagország már csak úgy tud kikerülni a helyzetből, ha bíróságra viszi az ügyet és meg is nyeri a pert.

A három lépésben van egy közös pont: nem utalnak pénzt.

Itt vannak azok az alapok, amelyekre Magyarország még nem kapta meg a pénzt

Innovációs alapok

Nem került említésre az a tény, hogy Magyarország nem kapta meg a kutatás-fejlesztésre elköltött pénzeket. A magyar kormány erre a célra a pénzeket az Unió úgynevezett Gazdasági Fejlesztési Operációs Programjából hívta le. Magyarország utoljára 2013. december 18-án küldött be számlákat, de azok ellenértékét azóta sem utalták  át.

A bizottság jelenleg a 2. lépésnél tart, és 2014. április 22-én értesítette a kormányt, hogy az érintett projektek támogatásait visszatartja.

Az összegek pontos mértéke nem ismert, de a 444.hu egyik szakértője szerint nem hatalmas összegekről van szó. Azonban a bizottság megállapításai nem csak a decemberi számlákat érintik, hanem azok az egész Gazdasági Fejlesztési Operációs Program támogatásaira vonatkoznak. Jelenleg 300 milliárd forint forog kockán.

Nyilvánvaló, hogy az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartoznak az ilyen ellentmondások feltárása. És szerintük jelentős problémákról van szó. A bíróság szúrópróbaszerűen vizsgálja a Magyarország által benyújtott pályázatokat. Az eredmények alapján a könyvvizsgálók arra a megállapításra jutottak, hogy a forrásokat nem mindig a meghatározott célra költötték el. A számvevők nagymértékű tanácsadói díjakat találtak, amelyek arányaiban sokkal nagyobbak voltak, mint a fizetésekre és eszközökre elköltött pénzek.

Az ügyet ismerő egyik szakértő a 444.hu kérdésére elmondta, hogy a pénzek elköltésének alapvető szerkezeti problémájáról van szó: a pénzt nem a meghatározott célra költötték el: „Nehéz lenne megmondani, hogy hova vezet ez az egész, az összes tendert komolyan átvizsgálják”.

A magyar kormány azt állítja, hogy a véletlenszerű mintavétel nem megfelelő alap a teljes körű következtetések levonásához. A miniszterelnöki hivatal magabiztos abban a tekintetben, hogy az Európai Bizottság nem fogja figyelembe venni az Európai Számvevőszék kifogásait. Ha a kifogásokat azonban figyelembe veszik, akkor a kormány egyeztetni fog arról, hogy mekkora összeget (2007-ig visszamenőleg) kérnek vissza Magyarországtól a bizottság által megállapított bírság keretein belül.

Aszfalt

Tavaly merült fel a probléma, amikor az Európai Bizottság problémákat talált az útburkolatok megújítására vonatkozó pályázatoknál. A problémakör az összes ilyen jellegű projektet érintheti, egészen 2007-ig visszamenőleg, és nyugodtan mondhatjuk, hogy – még az Európai Unió definíciója szerint is – a 3. fázisban van a támogatás felfüggesztése.

A támogatások két olyan projektet érintenek, amelyek az EU Szállítási Operációs programjához köthetőek, és hét olyan projektet, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogattak. Magyarország az elmúlt kilenc hónapban nem kapott támogatást útépítésre az Európai Uniótól.

Magyarországon nem is épült új autópálya, amióta a bizottság problémákat talált ezeknél a projekteknél, de azóta már több száz kilométernyi utat aszfaltoztak újra. Ennek költségét pedig a magyar államnak kell állnia.

A 3. fázisba lépett, tavasszal felfüggesztett támogatások összesen nagyjából 495 milliárd forintot jelentenek 2007 óta. Ez körülbelül annyi, mint a 4-es metró építési költsége. Az Európai Bizottság és Magyarország jelenleg is egyeztetéseket folytat azzal kapcsolatban, hogy mekkora mértékű lesz a bírság.  A bizottság eredetileg a teljes összeg 25 százalékát szabta ki. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora lesz a bírság pontos összege, mivel folyamatban vannak a tárgyalások.

A bizottság nyomozói vizsgálták ezeket az eseteket. Arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon olyan törvényt hoztak, amely indokolatlanul korlátozza a közbeszerzési pályázatokon résztvevő cégek körét. Az EU nyomozói által megkérdőjelezett törvényben az szerepel, hogy csak olyan cégek indulhatnak a pályázatokon, amelyek az építkezési terület 50 km-es körzetén belül rendelkeznek aszfalt előállító teleppel. A bizottság szerint ez a törvény indokolatlanul korlátozza a konkurencia lehetőségeit, mert például a mobil aszfaltkeverőkkel rendelkező cégeket automatikusan kizárja a versenyből.

A magyar kormány azzal érvelt ez ellen, hogy bár a törvény valóban létezik, a legtöbb pályázatot külföldi tulajdonú vállalatok nyerték el, ami bizonyítja, hogy a rendszer nem diszkriminatív. Azonban a kormány nem szeretne bíróságra menni, mert nagyon sok idő menne el az ítélet meghozataláig, és még akkor sem biztos, hogy a kormány megnyerné a pert. A felfüggesztett támogatás mértéke ebben az esetben különösen nagy, viszont erre óriási szüksége lenne a pénzszűkében lévő magyar kormánynak. Lázár János államtitkárnak Johannes Hahn bizottsági taggal kell tárgyalnia rövidesen, a bírság végső mértékének meghatározása miatt.

Szélessávú internet vidéken

A magyar média 2013 elején kezdett foglalkozni ezzel az üggyel, miután kiderült, hogy öt gyanús cég nyerte el a közbeszerzési pályázatokat a vidéki szélessávú internet szolgáltatás kiépítésére. A magyar kormány csak mostanában kezdett utalni arra, hogy ezeknek a gyanúknak komoly következménye lehet.

A kérdéses EU támogatásokat a Gazdasági Fejlesztési Operációs Programból hívták volna le. Az egyik ilyen tender a 21,25 milliárd forint összegű, 33 projektet magába foglaló közbeszerzés volt. Ebben az esetben a bemutatott problémák azt mutatják, hogy a pénz elveszett a korrupció miatt.

A gyanút keltő támogatásokat az EU már visszahívta, és a magyar kormány azt szeretné látni, ha a teljes támogatási összeg visszakerülne az EU-ba.

A tét 21,25 milliárd forint. Ennek egy része még nem is került elköltésre, ami azt jelenti, hogy a kormány akár egy (igazságos) közbeszerzési eljárást is elindíthatna.

Az Európai Bizottság Csalás-elleni Hivatala, az OLAF, kiszúrta az ügyet. Lázár megköszönte a nyomozást nekik, és ígéretet tett arra, hogy a bűnösöket elítélik. Viszont éppen mostanában azok, akik felelősek voltak a közbeszerzési pályázat nyerteseinek megállapításáért, már nem a kormánynak dolgoznak.

“A nagy váltás”

Szemben a fenti üggyel, a „nagy váltás” nem csak egy konkrét támogatási ügyre vonatkozik, hanem az EU összes olyan magyarországi pénzügyi utalására, melynek számláit 2014. április 15. után nyújtotta be Magyarország.

A bizottság a teljes magyarországi pénzelosztási rendszerben talált problémákat, és az ügy kirobbanása óta komoly vitákat indított el. A bizottság a teljes magyar EU-s forráselosztási rendszert vizsgálja, és az összes április 15. utáni kifizetésre vonatkozik.

Biztonsággal állíthatjuk, hogy jelenleg Magyarországgal szemben még csak a támogatások felfüggesztésének első lépése van életbe léptetve, mivel Brüsszel arra kérte Magyarországot, hogy ne küldjön több számlát. Nincsenek pontos számok arra vonatkozóan, hogy ez mennyi pénzt jelent, de azt ki lehet jelenteni, hogy sokmilliárd forintról van szó az elmúlt negyed évben. Attól is függ a pénz pontos összege, hogy mennyi időt vesz igénybe a bizottság és a kormány közötti egyeztetés.

Az Európai Bizottságnak magával az új magyar EU-forráselosztási rendszerrel van gondja. 2014 áprilisában a kormány megfosztotta azokat az úgynevezett partnerszervezeteket a hatáskörüktől, amelyek korábban áttekintették és nyomon követték az EU források elosztását. Ehelyett a felelősségi köröket a különböző minisztériumokhoz helyezte át. A bizottság aggodalmainak adott hangot, mivel szerintük a minisztériumi dolgozók nincsenek felkészülve az új feladatra.

A magyar kormány vitába szállt ezzel, szerintük a változtatások leegyszerűsítik a rendszert, és minden rendben fog menni. Igaz ugyan, hogy a minisztériumi alkalmazottak kevesebb fizetést kapnak, mint azok, akik korábban végezték ugyanezt a munkát, de a bizottságnak ezzel szemben nem lehet kifogása. A kormány biztos benne, hogy Brüsszel meg fog nyugodni június végéig, a probléma meg lesz oldva és nem fog anyagi kár keletkezni.

Miről szól ez az egész?

A miniszterelnöki hivatal fenntartja, hogy az Európai Uniós pénzek esetében csak az Európai Bizottság rutinellenőrzéséről van szó. Erre számos más EU tagállamban is van példa, és abból adódik, hogy a gazdagabb tagországok nem fizetik a tagdíjat időben, ami miatt az Európai Bizottságnak nincs elég pénze arra, hogy minden projektet kifizessen – és ezért hosszabbítják meg a fizetési időszakot.

A 444.hu beszélt az Európai Bizottság egyik tisztviselőjével, aki nevének titokban tartását kérte, és ő visszautasította a magyar kormány azon állítását, hogy a bizottságnak ne lenne elegendő pénze.