| Vámos Tibor, Horn Gábor, Nóvé Béla és Vecsei Miklós jobb válla. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Mindössze egyetlen disszonáns hang volt a Republikon Intézet csütörtöki, Soros György és Magyarország című budapesti konferenciáján. Ez az egy disszonáns hang G. Fodor Gáboré, a 888 főszerkesztőjéé volt, aki erősen borzolta a túlnyomórészt liberálisokból álló közönség kedélyeit például azzal a kijelentésével, hogy Sorosnak „lehet valami istenkomplexusa”. Az is kiderült: Soros György összesen 4-500 millió dollárt hagyott Magyarországon.
„Személyes ügyem a Soros Alapítvány” – abszolvált nem túl NER-kompatibilis entrée-t a konferenciát jegyző Republikon Intézet alapítványának, a Republikon Alapítványnak a kuratóriumi elnöke, Horn Gábor:
S ez még csak a kezdet volt.
Annak az iskolának a diákszervezete, ahol Horn akkor tanított, 1986-ban kapott egy Xerox fénymásológépet a Soros Alapítványtól. Ez teljesen új helyzetet teremtett, ugyanis ki tudtak alakítani „egy belső nyilvánosságot” – emlékezett vissza az SZDSZ 1994 és 2010 közötti országgyűlési képviselője.
„Az alapítvány nagyon sokat segített a magyarországi rendszerváltás érdekében” – fogalmazott Horn, aki egy 1995-ben elindult közoktatási programra hívta föl a figyelmet. Ebben évi másfélmilliárd forintot költöttek el. „Ez ma harminc-negyven milliárdot jelent” – jegyezte meg Horn, hozzátéve, miszerint „Soros egyáltalán nem szólt abba bele, hogy ezt a pénzt mire költjük”. Soros közvetítésével 1995-ben Magyarországra érkezett Bill Gates, és utóbbi jelenlétében, egy budapesti kéttannyelvű gimnáziumban került sor a Microsoft 95 ősbemutatójára. „Soros támogatásával a kilencvenes évek közepén az internet elterjesztésén ügyködtünk” – folytatta.
Göncz Árpád akkori köztársasági elnök nyitotta meg az Idegen szép című, a Soros Alapítvány anyagi hozzájárulásának köszönhetően létrejött konferenciát. „Orbán Viktor ott ült mellettem, talán még föl is szólalt, ha jól emlékszem” – emlékezett vissza a régi szép időkre a kuratórium elnöke.
Antiszemita-e a Soros-kampány? Többek közt erről faggattuk Horn Gábort a konferencia szünetében.
Nagy egyetértésben „vitáztak”
Az első panel – mely, ellentétben a másodikkal és a harmadikkal, nem pódiumbeszélgetés volt, hanem a résztvevők külön-külön előadást tartottak, vita nélkül – előadói a tevékenységét 2007-ben Magyarországon befejezett Soros Alapítvány történetét ismertették. Nóvé Béla, történész, író, dokumentumfilmes, a Soros Alapítványról több könyvet jegyző szerző szerint egy nyugati típusú magánmecenatúra magyarországi meghonosítása volt a Soros Alapítvány nagy érdeme. „Fölkavarónak tartom ezt az egész mostani jelenséget” – kommentálta a mostani kormányzati propagandahadjáratot.
„Ami engem igazán elkeserít, az az, hogy látni a magyar társadalom védtelenségét és kiszolgáltatottságát” – folytatta Nóvé, aki arra is fölhívta a figyelmet, hogy a Soros által jegyzett, a közmúltban készült videóban a magyarországi származású amerikai filantrópon látszik a kormányzati sorosozás keltette megrendülés. „Minden jótett elnyeri a méltó büntetését” – tréfálkozott a szakember.
Nóvé azt mondta: Soros 4-500 millió dollárt hagyott Magyarországon. Ez az ország történetében páratlan összegű mecenatúra. Az 1990-ben összeült parlament képviselői mintegy egyharmadának volt valamilyen módon köze a Soros Alapítványhoz: vagy valamiképpen munkatársa vagy támogatottja volt annak – jegyezte meg. A Soros Alapítványt Magyarországon fölszámolták, a dokumentumai az Nyílt Társadalom Archívumban (angol rövidítéssel: OSA) olvashatók – zárta előadását Nóvé Béla.
| Béki Gabriella és Kőszeg Ferenc, az SZDSZ két volt országgyűlési képviselője, utóbbi a Helsinki Bizottság volt elnöke. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
„Magyarország egyszer még büszke lesz Sorosra” – látta meg a fényt az alagút és az előadása végén Vámos Tibor.
A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szociálpolitikus, aki korábban különböző, a Soros Alapítvány által szponzorált szociális programok munkatársaként tüntette ki magát, Simone Weilt idézte: „Azoknál, akik – akárcsak a rabszolgák – túl sok csapást szenvednek el, a szívnek az a része, melynek a rosszra meglepetten kellene felkiáltania, legtöbbször halottnak bizonyul. Halott, de sohasem egészen. Csupán kiáltani nem tud már. Megrekedt a süket és szakadatlan nyöszörgés irányában.” A Soros Alapítvány célja – így Vecsei – egyrészt az volt, hogy azonnal segítsen, másrészt, hogy fölerősítse a nyöszörgést. Példának említette nyomortelepek korszerűsítését, vagy a sajókazai Ámbédkar Iskola támogatását.
A második panel kerekasztal-beszélgetésének résztvevői a Soros Alapítvány tevékenységét, működését, eredményeit vitatták meg. Daróczi Gábor művelődésszervező, a Romaversitas volt igazgatója – aki, mint fogalmazott, huszonegy és fél évesen lett a Soros Alapítvány legfiatalabb munkatársa – arra hívta föl a figyelmet, hogy az alapítvány „teret engedett egyszerű családoknak, olyanoknak, akik korábban soha nem kértek semmit, és az életben nem adtak be egy kérvényt”.
Vásárhelyi Mária szociológus, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport főmunkatársa – akinek az édesapja, Vásárhelyi Miklós évekig volt a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke – saját személyes történetét mesélte el: 1988-ban a harmadik gyerekével volt várandós. A hetedik hónapban megszületett a kislánya, aki így értelemszerűen inkubátorba került. Az akkor lehető legkorszerűbb inkubátort a Soros Alapítvány ajándékozta a kórháznak. „A kislányom az életét, de a szeme világát biztos, hogy neki köszönheti, mert ebben az inkubátorban nem vakult meg” – mondta Vásárhelyi, hozzátéve, hogy ebbe az inkubátorba a legszegényebb cigányasszony gyereke is bekerült. Vásárhelyi szerint kellett kompromisszumokat kötni a Kádár-korszakkal, és a Soros Alapítvány kötött is ilyeneket, de olyanokat nem, amelyek az alapítvány működésének a kárára mentek volna.
Mit tett Soros György Magyarországért? Kiket támogatott? Mi volt a célja? Hol a helyük a civileknek? Mi lenne a megfelelő eszköz a Fidesz kommunikációjával szemben? Antiszemita-e a Soros-kampány? – ezt kérdeztük Vásárhelyi Mária szociológustól.
A nyilvánosság szerepének erősítésével a Soros Alapítványnak nagy szerepe volt a rendszerváltásban – ezt már Nizák Péter, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) közép-európai programjának felelőse jelentette ki. Az alapítvány a rendszerváltás után a szociális szférában – benne az egészségügyben – alkotott nagyot – tette hozzá. Hihetetlenül nagy szerepe volt a Soros Alapítványnak abban, hogy a magyarországi átalakulás sikeres volt – hangsúlyozta.
A ácsi lakosok toleranciája sokkal magasabb a magyarországi átlagnál – vélte Lakatos Béla, a Komárom-Esztergom megyei kisváros kormánypárti színekben megválasztott, ám 2015-ben a Fideszből kilépett polgármestere. Lakatos ezt azzal támasztotta alá, hogy őt, aki cigány, egy kilencvenöt százalékban gádzsók (nem cigányok – a szerk.) lakta településen megválasztottak polgármesternek. „Nálunk kizárt, hogy szegregált legyen a játszótér” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ennek a gondolkodásmódnak a Soros Alapítvány, pontosabban az alapítvány ácsi tevékenysége lehet az okozója.
Daróczi részéről utóbb elhangzott: a kormányzat célja a civiltársadalom teljes megsemmisítése. Erre erősített rá Vásárhelyi azzal, amikor azt mondta: ezek a civil szervezetek a hatalom utolsó kontrolljai, így nem véletlenül irritálja őket ennyire a hatalom. Korrupció gyanúja a Soros Alapítvánnyal kapcsolatban soha még csak föl sem merült – tette hozzá.
Erős állításokból volt még, gazdagon. A Momentum-féle népszavazási aláírásgyűjtésben önmagát exponáló Lakatos Béla azt mondta: vidéken az emberek nem is nagyon tudják, mi az, hogy civil szervezet. Magyarországon még mindig nem divat az adományozás, az adás kultúrája – így Daróczi. „A társadalmi támogatásra, a helyi filantrópia elősegítésére nagy szükség lenne” – kontrázott Nizák.
A (nem) vitázó felek közt abban is összhang volt, hogy a kormányzat civilszervezet-ellenes kampányával szemben valahogy föl kell venni a kesztyűt. Vásárhelyi Mária szerint „a Soros-ellenes kampány a náci, goebbelsi propagandát idézi”, ugyanakkor nagyon nehéz ellene harcba szállni, így „nagy illúzióim nincsenek, lásd a közvélemény-kutatási eredményeket”.
„Fortélyos félelem igazgat” – idézte Lakatos József Attilát.
Arra a körkérdésre, hogy a civil szervezetek álljanak-e be a pártok mögé, egységesen nemleges volt a válasz. Vásárhelyi szerint „a civil szervezetek óriási hitelvesztést szenvednének el, ha belebonyolódnának a pártpolitikába, és semmi haszna nem lenne”.
A végére valódi vita kerekedett
Tekintettel arra, hogy a vállaltan kormányközeli 888 főszerkesztője, G. Fodor Gábor volt az utolsó panel egyik részvevője, ott igazi vitára került sor. Arra a viszonylag egyszerű moderátori kérdésre, hogy van-e Soros-terv, a Fidesz-szimpatizáns politológus hatalmas szónoklatot vágott le. Egyebek mellett azt mondta: ez a rendezvény egy liberális közösség önmegerősítési ünnepe, mely ünnep középpontjában Soros György áll. A liberális Republikon Intézet vendégeként G. Fodor önnön édesapját idézte: „vendégségben nem hányunk az asztalra, akkor sem, ha késztetést érzünk rá”.
A 888 főszerkesztője nem állt meg félúton: a túlnyomórészt liberális közönség előtt kijelentette, miszerint „azért jöttem, hogy új szavazókat szerezzek a Fidesznek”. Beszélt arról, hogy 2,3 millió ember küldte vissza az úgynevezett „nemzeti konzultációt”, arról, hogy „az a politikai erő, amelyik a Soros-kérdést tette politikája középpontjába, szavazatokat tud szerezni” és arról is, hogy „ugyanúgy, mint 2014-ben a rezsicsökkentés mögött, úgy most emögött is létrehozható egy többség”, de hogy G. Fodor szerint van-e Soros-terv, azt nem sikerült megtudnunk.
Soros mindenesetre megkapta a magáét: bár nem választott vezető, mégis víziókat fejt ki arról, hogy hogy kezeljék a menekültkérdést – mondta a 888 főszerkesztője, aki szerint Soros „be akar avatkozni szuverén nemzetállamok ügyeibe”.
A Soros-kampány és a nemzeti konzultáció alapjául szolgáló Soros-cikkek hónapokkal később jelentek meg, mint hogy a Fidesz elkezdett sorosozni. Akkor mi volt a bajuk Sorossal? A menekültválsággal kapcsolatos elképzeléseiért még aligha támadhatták. Ezt szerettük volna megtudni G. Fodor Gábortól.
De volt tovább is.
„Én liberális vagyok, csak nem abban az értelemben, ahogy önök gondolják” – hallhatták a jelenlévők G. Fodortól, sőt: „azért jöttem, hogy önöktől is megvédjem a liberalizmust, ugyanis ez egy szebb sorsra méltó eszme”.
Ez nem egy önmegerősítő rendezvény, hanem kiállás a kormányzati propagandával szemben – reagált minderre Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki egyúttal arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyar társadalomban amúgy is meglévő félelmekre a Fidesz cinikusan ráépít egy gyűlöletkampányt. Nemcsak a választott politikusok, hanem minden állampolgár elmondhatja a véleményét fontos közpolitikai kérdésekben – tette hozzá.
G. Fodor szerint lehet, hogy Soros azért csinálja, amit csinál, mert unatkozik. „Az unalomnak van metafizikája, és vannak mélységei” – tudtuk meg tőle, de még ezt is tudta fokozni. Magyarország legnagyobb versenyelőnye, „hogy létezik egy brutális kormányzati stabilitás” – mondta.
Arra a moderátori kérdésre, hogy mi lehet Soros szándéka, G. Fodor úgy reagált: lehet valami istenkomplexusa, „de én nem akarom megítélni az ő személyiségét”. Arra a fölvetésre pedig, hogy Sorost démonizálják, azt válaszolta: a nyugati sajtó pedig Orbánt démonizálja. „Ilyen a politika.”
| G. Fodor Gábor, Bita Dániel és Tóth Csaba. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
A meglehetősen szubdomináns szerepet vitt Tóth szerint nem az a baj, hogy az érzelmekről szól a kampány, hanem hogy a gyűlöletről. „Lehetne nem gyűlöletes érzelmi kampányt folytatni” – mondta, G. Fodornak azonban még erre is volt válasza: „Nem gyűlöletkampány folyik, hanem biztonságkampány.”
Az ekkor már a magát közönségnek álcázó Horn Gábor azon kérdésére, hogy a kormányzati Soros-ellenes kampányban miért kell hazudni, a Fidesz-közeli politológus úgy reagált: „Tessék meggyőzni arról, hogy a kormány hazudik.”
A végén – ugyancsak a közönségből – még Kőszeg Ferenc, az SZDSZ alapító tagja és volt országgyűlési képviselője, később a Helsinki Bizottság elnöke szállt be a vitába, ám érvei teljesen süket fülekre találtak G. Fodornál.