Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap bejelentette, hogy Magyarország három megvalósítási megállapodást írt alá Oroszországgal a két új 1.200 megawattos paksi blokk megvalósításáról.

“A szerződések aláírása lehetővé teszi, hogy a munkálatok operatív fázisa megkezdődjön. A döntés kiemelkedő fontosságú az ország energiabiztonsága és energiadiverzifikáltsága szempontjából” – mondta Kovács a sajtó képviselőinek, bár nem magyarázta meg, hogy miért lenne ez a helyzet.

Hozzátette, Paks második üteme „a legolcsóbb és leghatékonyabb módja az energiabiztonságunk megteremtésének, amely minket és vállalkozásainkat versenyképessé teszi”. Hangsúlyozta emellett, hogy az erőmű 100 százalékban a magyar állam tulajdonában marad.

Aszódi Attila, a projekt különleges kormánymegbízottja elmondta, hogy a tárgyalások az MVM Paks és a Roszatom között már június óta tartanak, és ennek eredménye a három megállapodás keddi aláírása.

Az első úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, mely Aszódi szerint a „legnehezebb rész volt”. A második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyag szerződés, mely a használt fűtőanyag kezelését is tartalmazza. Aszódi utalt arra, hogy a használt fűtőanyag az eredeti tervekkel összhangban Oroszországba kerül. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér. A finanszírozáshoz 80 százalékban, 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része a fennmaradó 20 százalék, mintegy 2,5 milliárd euró. A mérnöki munkát egy Nyizsnij-Novgorodban működő tervező-mérnök iroda végzi el.

Mivel a szerződések „magáncégek” között köttettek, azokat nem hozzák nyilvánosságra, mivel ez feltételezhetően sértené a felek üzleti érdekeit. Kovács elmondta, Magyarország nem várja azt, hogy az EU ellenezné a terveket, mivel a projektre nem használnak fel magyar közpénzeket, és ennélfogva Brüsszel nem érvelhet azzal, hogy itt valamiféle tiltott közfinanszírozási tevékenységről van szó.

Kovács állítása szerint a 20 százalékos magyar partneri rész nem közpénzből kerül finanszírozásra. Ez azonban ellentétben áll korábbi nyilatkozataival.

Orosz nagykövet: Paks II tiszta ügylet

Az újonnan kinevezett orosz nagykövet, Vlagyimir Nyikolajevics Szergejev a konzervatív Fidesz-oldali Magyar Hírlap-nak adott interjúban beszélt a magyarországi orosz gazdasági tervekről. Szergejev az újságnak elmondta, hogy bár a Déli Áramlatot jelenlegi formájában leállították, ez nem veszélyezteti az új paksi erőműblokkok megépülését. Megjegyezte, Oroszország új, Európába vezető gázútvonal megépítését is fontolóra veszi. Szergejev hozzátette, „a közvéleménynek abba kellene hagynia az orosz-magyar kapcsolat túlpolitizálását”. Az Orbán Magyarországa és Putyin Oroszországa közötti diplomáciai köteléket „pragmatikus partnerségnek” nevezte, amely „rugalmasan alkalmazkodik a realitáshoz, mint például a magyar NATO és EU tagság”.

Szergejev a Magyar Hírlap-nak elmondta, a jelentős mértékben finanszírozott Paks II építési terv esetében a 10 milliárd euró értékű orosz állami hitel teszi lehetővé a projekt megvalósítását, és „nem gyakoroltak politikai nyomást a magyar vezetőségre”. Szergejev szerint „Budapest nem biztosított egyéb kedvezményeket Moszkva számára”, és megjegyezte, hogy az orosz állami Roszatom nem csak, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tette, de arra vonatkozó tervvel is előállt, hogy a pénzügyi nehézségeket miként lehet legyőzni, és ezért választotta őket Magyarország. Hozzátette, bármilyen információ, amely ennek az ellenkezőjét tartalmazza, pusztán „az ellenző felek által terjesztett spekuláció”.

Bár a magyar állam nem hirdetett közbeszerzési eljárást a reaktorépítési projektre, a beszámolók szerint az amerikai Westinghouse, a dél-koreai Korean Electric Power, valamint a francia Areva is a jelöltek között szerepelt. Mivel zárt közbeszerzésről volt szó, nem ismeretesek a részletek a jelentkezők állításaival kapcsolatban. Egy korábbi francia lapinformáció szerint az oroszok az európai titkosszolgálati hálózatukat felhasználva tudtak a versenytársak alá ígérni.

Szergejev hozzátette, hogy Paks II ügyében nem tud olyan forgatókönyvről, amely veszélyeztethetné a megvalósítást, minden a terveknek megfelelően halad, ami azt jelenti, hogy a reaktorépítés 2018 első negyedévében meg fog kezdődni.

Az új orosz nagykövetet Vlagyimir Putyin nevezte ki szeptember 25-én Alekszander Tolkacs helyére. Szergejev képzett karrierdiplomata, 16 évig szolgált a Szovjetunió diplomáciai testületében, miután a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) végzett. 1977 és 1981 között Nicolae Ceausescu idején Romániában, a bukaresti nagykövetségen szolgált. 1987 és 1993, valamint 1997 és 2001 között az ENSZ állandó missziójában képviselte a Szovjetuniót, majd Oroszországot. Mielőtt Budapesten kapta meg a nagyköveti posztot, Szergejev az orosz külügy nemzetközi szervezetek főosztályának vezetője volt.

Hivatkozás:

http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/alairtak-a-paks-ii-megvalositasi-megallapodasokat

http://hvg.hu/gazdasag/20141209_Budapesti_orosz_nagykovet_nincs_veszelybe

http://444.hu/2014/08/02/paks-bovites-titkosszolgalat/

http://mandiner.hu/cikk/20140925_uj_orosz_nagykovet_erkezik_budapestre

http://www.hungary.mid.ru/hu/posol_hu.html