Fotó: Budapest Beacon

A szakadó eső és az időnként meglehetősen unalmas beszédek ellenére tízezrek vettek részt a Pedagógusok Szakszervezete által jegyzett szombati tüntetésen a budapesti Kossuth téren. A beszédek főcsapásának iránya a szegénység, a totális kormányzati lenyúlás, az alacsony bérek, a rosszul fölszerelt iskolák voltak, de Sándor Mária, a fekete ruhás nővérek spiritusz rektora megpendítette a kirekesztés és a rasszizmus elleni küzdelmet is.

A szónokok erősen osztották a kormányzatot a Fidesz-közeli barátok helyzetbe hozása, a lopás, az arrogancia miatt, ám a jogállam legyalulása és a fasisztoid kormányzati tendenciák csak nagyon hézagosan és közvetve kerültek szóba, s nem volt szó az oktatás – vagy akár az egészségügy – akárcsak részleges privatizációjáról sem. Ugyancsak nem merült föl követelésként a köznevelési törvény visszavonása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), a Nemzeti Pedagóguskar vagy a Pedagógusetikai Kódex megszüntetése.

A tüntetést nyitó Himnuszt követően Galkó Balázs színművész a kortárs költő, Király Gábor egy versét szavalta el, majd Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke – bár az eredeti változattól sem voltunk elájulva – nagyjából megismételte február 3-i miskolci beszédét. Megemlítette egyebek mellett, hogy Miskolcról jött, ahol a Gyermekétkeztetési Alapítványnak nem engedték, „hogy megetessék az éhező gyermekeket”, ahol „bátor civilek rendszeresen etetik azokat a rászorulókat, akik éheznek”. Az a mondat is visszatért Miskolcról, miszerint „nem hagyjuk gyermekeink jövőjét”.

„Hogy jutottunk odáig, hogy ehhez (mármint ahhoz, hogy valaki tüntessen – a szerk.) ma Magyarországon bátorság kell?” – tette föl a költői kérdést.

„Magam mellett akarom látni a gyermekeimet […] és nem Skype-nagymamaként akarok ülni a tv előtt” – hasznosította újra a miskolci beszédét. „Ettől Viktor nem fogja összesz.rni magát” – kommentálta az eddigieket valaki tudósítónk mellett a sokaságban, és nehéz volt vitába szállni vele.

Mint Varga – reagálva Lázár János kancelláriaminiszter idevonatkozó csütörtöki mondataira – közölte, „nem balhézni jöttünk, hanem azért, mert nem hagyjuk a gyermekeink jövőjét”.

A szónok – saját megfogalmazásában – ingyenes nemzeti konzultációt tartott. „Vannak, akik azt gondolják, hogy itt negyvenhétezer forintból meg lehet élni. Mások szerint tisztességes munkáért tisztességes béreket érdemlünk” – tesztelt ilyen és ehhez hasonló állításpárokat a tüntetőkön. A nemzeti konzultáció részeként bejátszották Orbán Viktor egy 2008-as mondatát, miszerint „Magyarország jövője sokkal inkább függ a tudástól, mint a pénztől”.

Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

„Együtt vagyunk itt, keményen dolgozó kisemberek és már nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” – folytatta az ATSZ elnöke, utalva a kormányzati propaganda egyik korábbi kedvenc terminus technicusára. A miskolci közlekedési dolgozók február 17-i tüntetésére hívta föl a figyelmet: „Segíteni fogunk nekik. Úgy fogunk nekik segíteni, hogy megértőek leszünk, tíz perccel korábban elindulunk otthonról, és ti, nem írjátok be a hiányzást a késésért” – zárta beszédét Varga Andrea.

Tíz perc ötven másodperces beszédét hallgatva helyszíni tudósítónkban felmerült a gyanú, hogy a tüntetőket – bár a fideszes propaganda nagyjából ezt állítja – mégsem Soros György pénzeli. Ha mégis, akkor nagyon pancser módon teszi: közel huszonötmilliárd dolláros összvagyonából pár százezret igazán költhetne a szónokok kiképzésére.

Fotó: Budapest Beacon

Az ózdi MSZP-szervezet alelnöke mondhatott körülbelül olyan beszédet 1993. május 1-én, mint amit a Vargát követő Szűcs Viktóriától, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökétől hallhattunk. Volt némi kommunistázás is: „…a KISZ-es haverokból verbuvált Fidesz-KDNP…”. A fideszesek mindent ellopnak, „mert ebben szocializálódtak”, vagy tönkretesznek, „mert semmilyen munkatapasztalatuk nincsen, ugyanis az egyetemről azonnal a bársonyszékbe ültek” – tudtuk meg.

Szűcs beszédéből ennél többet nem nagyon érdemes idézni: teljesen elveszett a szakmai részletekben. Korrupt és szegény jogállamok kormányellenes tüntetésén tartanak az övéhez hasonló beszédet. „Követeljük, hogy adják vissza a bölcsődéknek a korai fejlesztés feladatát és az ahhoz szükséges pénzügyi fedezetet is” – mondta többek közt. Ha tudósítónk jól értette – márpedig miért ne értette volna jól –, az volt a beszéd fő üzenete, hogy „az állam nem jól gondoskodik rólunk”. Némi stadionozás közepette azt mondta: „létbiztonságra és kiszámítható jövőre” van szükség.

Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

„Lehet ott minőségi közszolgáltatás, ahol nincs pénz krétára, fűtésre, gyógyszerre, kötszerre?” – kérdezte Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Akárcsak Varga Andrea, úgy Borosné is kipécézte a kancelláriaminiszter azon kérését, miszerint „a pedagógusok ne balhézzanak”.

A beszédből ennél többet tudósítónk képtelen volt idézni, pedig Borosné még magát Aquinói Tamást is idézte.

Jelentős színvonal-emelkedést generált a „feketeruhás nővér” eposzi jelzővel elhíresült ápolónő, Sándor Mária színpadra lépése. A Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság (MMECT) spiritusz rektora korábban – meggyőződésünk szerint jogos – támadások kereszttüzébe került a Jobbikkal ápolt kapcsolatai miatt, beszéde azonban minden volt, csak Jobbik-kompatibilis nem: bár némi tőkeellenességért nem ment a szomszédba, ám többek közt „a rasszizmus és kirekesztés áldozatainak” védelmében beszélt.

De ne szaladjunk ennyire előre.

Beszéde elején arra hívta föl a figyelmet, hogy tavaly március 21-én is szónokolt egy pedagógustüntetésen, de a helyzet az azóta eltelt közel egy évben „még rosszabb lett”. „Milyen ország az, ahol az orvos, a nővér, a pedagógus, a szociális szféra, a védőnő folyamatosan segélyt kiált, az utcán van és süket fülekre talál?” – kérdezte. A közoktatás, az egészségügy és a szociális szféra lerohasztását vetette a hatalom szemére, „nemzetrontásnak” nevezve mindezt – élénk hazaárulózást váltva ki a tüntetőkből.

Sándor Mária szerint a kormányzat azon dolgozik, „hogy megosszon minket”.

Sándor Mária. Fotó: MTI

A feketeruhás nővér az oktatásban dolgozó nem pedagógusok rendkívül alacsony bérét említette. „Az egészségügyben ugyanez a helyzet” – folytatta. „A műtős, a betegszállító, a mosodai munkás, az irodai bérszámfejtő, a sterilizáló – aki nélkül a legnagyobb tudású sebész sem tud dolgozni” – 2007 óta nem kapott béremelést – közölte. Nélkülük „nem működik az egészségügy” – mondta a szónok.

Varga Andrea és Boros Péterné után az MMECT arca is kiosztotta Lázár Jánost utóbbi már említett balhézós kijelentéséért, majd azt mondta közönségének: „Ti álltok mögöttem!”

Megdicsérte a pedagógusokat, amiért szabad tankönyvválasztást és az állami tankönyv-monopólium megszüntetését követelik, viszont erősen bírálta azokat az egészségügyi vezetőket, „akiknek érdekük ezt az egészségügyi rendszert fönntartani”.

Sándor Mária arra kérte hallgatóságát, hogy fekete szalagja mellé tűzzenek egy fehéret is. „Mi kimondjuk feketén-fehéren: nem engedünk a diktatúrának!” – folytatta.

„Öt percig ez a tömeg […] néma csöndben […] álljon itt és tiltakozzék […], mert mi nem balhézni jöttünk. Mi jöttünk az éhező gyermekekért, a mélyszegénységben élőkért, a rasszizmus és kirekesztés áldozataiért, a rokkantakért, a munkaképtelenekért, a vidéki gazdák ügyért, a devizahitelesekért, a Quaestor és a Budacash károsultjaiért, a trafikmutyi károsultjaiért, a vasutasokért, a volánosokért, belügyi és rendvédelmi dolgozókért, a taxisokért és azon kisemberekért, akiket ez a politikai rendszer megkárosított. Néma csöndben öt percet, értetek, értünk, veletek! Köszönöm! Csak egy nővér vagyok!” – zárta hatalmas tetszést kiváltó beszédét Sándor Mária.

Csóti Csaba beszéde rövid, mindössze két perc ötvennégy másodperc volt és velős, ráadásul a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alelnöke fejből beszélt. „Szabad oktatásra, szabad pedagógusokra, szabad iskolaválasztásra van szükség ahhoz, hogy gyermekeink boldogak legyenek, hogy felnőve szabadok és félelem nélküliek legyenek” – mondta, hozzátéve, hogy „a Pedagógus Sztrájkbizottságnak mindenben igaza van”. Szerinte „a huszonöt pontot kell végrehajtani”.

Némi közvetett elmúttnyócévezést is hallhattunk, Csóti ugyanis közölte, hogy „a közgyűjteményi dolgozók 2002 óta nem részesedtek béremelésben”. Szavaiból kiderült: diplomás emberek keresnek havi nettó kilencven-százezer forintot.

A KKDSZ alelnöke Sir Winston Churchill példáját hozta föl, aki brit miniszterelnökként még a II. világháború idején sem ment bele a kulturális kiadások csökkentésébe. „Lefaraghatjuk a kulturális kiadásokat, de akkor miért háborúzunk?” – idézte Csóti Sir Winstont.

„Álljon mindenki a pedagógusok mellé, a jövő mellé, azért, hogy a gyerekeink félelem nélkül, boldogan művelt emberek lehessenek, és úgy élhessenek, ahogy a nálunk jelenleg szerencsésebb társaik élnek Európa számos országában. Legyünk együtt, fogjunk össze – minden szakszervezet. […] Be a szakszervezetbe” – zárta beszédét Csóti Csaba.

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója egy álláshirdetéssel kezdte beszédét: „Önálló pedagógiai elképzelései, irányelvei vannak? Vezetői kompetenciái kimagaslóak? Innovatív gondolatokkal rendelkezik? Kollégái, tanítványai, a szülők megbíznak Önben? Alkalmasnak tartják és tartja magát a vezetésre, irányításra, igazgatásra, netán elhivatott pedagógus? Kiegyensúlyozott és energikus? Mosogasson Londonban!”

A nagy derültséget kiváltó álláshirdetés után Pukli úgy folytatta: a köznevelési törvény szerint az iskolaigazgató számos dologért felel – gazdálkodási jogkör nélkül. Az iskolákban „fuldokolnak a gyerekek, a lényeg, hogy a szervezet működjék” – bírálta az oktatási rendszert.

„Azért lettem igazgató, mert elképzeléseim vannak arról, hogy hogyan lehet egy intézményt fejlődő pályára állítani. Miért nincs lehetőségem fejleszteni, a nevelőtestületem innovatív elképzeléseit megvalósítani, miért kell egy csomag papírért könyörögni? Miért Hanesz Józseftől (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ [KLIK] elnöke – a szerk.) függ a nevelőtestület összetétele? Honnan tudja, hogy milyen munka folyik az Ajtósi Dürer sor e romos épületében?” – tette föl kérdéseit a Teleki igazgatója. „Emeljétek föl a fejeteket és legyetek újra igazgatók intézményvezetők helyett! […] Követeljétek együtt velünk az intézményi autonómiát!” – üzent kollégáinak. „Követeljük, hogy a közoktatásra fordítsák a GDP hat százalékát” – folytatta.

Úgy vélte: nem szabad félni, ugyanis a hatalom – melyet a félelem táplál – most kapkod, vagdalkozik, balhézik és toporzékol. „Beléptek a dackorszakba” – mondta Pukli.

„Mutassuk meg, milyennek kell lennie, vagyis, hogy milyen lesz a XXI. századi magyar oktatás” – zárta szónoklatát meglehetősen optimistán a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója.

Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és Közalkalmazotti Tanácsának elnöke egy tanmesével, egyúttal meseparódiával szórakoztatta a közönséget. A Herman Ottó Gimnázium tanári kara által jegyzett nyílt levél spiritusz rektorának szavaiból kiderült: már nemcsak a tábla áll mögötte, hanem sok tízezer ember.

Elkezdte számolni, hogy mennyien vannak a téren, de 59 262-nél abbahagyta – kezdte beszédét Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Hatalmas pfujolást váltott ki, amikor idézte az MTI-hírt, mely szerint – mint arról a Budapest Beacon is beszámolt – Orbán Viktor a Fidesz szerda esti frakcióülésén azt mondta: „lássuk be, nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen és elkezd levelet írni, tiltakozni”.

„Ami ma történik, az egy virtuális időutazás vissza a jövőbe” – folytatta a szakszervezeti vezető. A miniszterelnököt „nem érdekli Széchenyi igazsága a kiművelt emberfők fontosságáról” – hangsúlyozta a PDSZ elnöke. „Lepereg róla Petőfi látomása a szellem napvilágáról” – mondta Mendrey, hozzátéve, hogy Orbán Viktornak és barátainak itt a Kánaán. Utóbbiak „kegyencek csupán, akik jókor voltak jó helyen” – mondta.

Mendrey László. Fotó: MTI

A hatalom megosztja a társadalmat, atomizálja annak tagjait, szembefordít egymással különböző társadalmi csoportokat, embert embernek farkasává téve – húzta alá a szónok. „Aki pedig észreveszi, sőt: kimondja, hogy a király meztelen – mert az –, nos, az minimum megtévesztett elégedetlen, a bukott baloldal bérence, aki csak a balhé kedvéért jött el ide ázni a Kossuth térre” – hallhatta a közönség az események Fidesz-kompatibilis interpretációját.

„Amilyen az oktatás jelene, olyan az ország jövője” – folytatta. „Az erő túlbecsülte önmagát talán, de inkább lebecsült minket” – mondta a PDSZ elnöke.

„Ha kell, közös sztrájkbizottság” alakul, „mert úgy tűnik, hogy máshogy nem megy” – közölte a szakszervezeti vezető. „Marha sok dolgunk van, kezdjünk hozzá” – zárta beszédét Mendrey László.

„Tizenhét éves vagyok, és már sok bennem a feszültség” – kezdte beszédét Dávid Gyula Márton diák, majd beszélt túlterhelt tanárokról, magas óraszámról. „Élvezni szeretném a tanulást” – mondta, majd az összefogás fontosságát említette „egy boldog, sikeres és összetartó Magyarország” érdekében.

Bár egy perc tizenöt másodperccel messze Dávid Gyula Mártoné volt a legrövidebb beszéd, a tizenhét éves fiatalember lekaraktergyilkolászása már megkezdődött a Fidesz-közeli médiában. A linket mellőzzük, engedelmükkel.

A szülőként fölkonferált Fazakas Gergely egy többé-kevésbé szellemes paródiában saját harminc évvel ezelőtti diákkorát hasonlította össze a mai helyzettel. Mindenekelőtt azt pécézte ki, hogy a szülők ingyenmunkával javítják meg az iskolában elromlott dolgokat, vagy éppen ingyen csinálják meg a tornatermi tetőfedést.

Harminc éve a tanár megengedhette magának azt a luxust, hogy krétával dobja meg a nem figyelő diákot. Ma ugyanez nem megy, mert nincs kréta – derült ki szavaiból.

„Az osztály nem ír próbaérettségit, mert rossza a fénymásológép – november óta” – mondta.

„Annak idején a tisztasági csomagunkban törölköző, szappan és zsebkendő dukált. Most azt kérdezték szülőin, hogy ki hány mosdókagylót és WC-csészét tud beszerezni” – folytatódott az összehasonlítás.

„A mai helyzet nemcsak a pénzről, illetve a pénz hiányáról szól. Annakidején például nem voltak tartós tankönyveink, de azért Visegrád nem került át a Duna bal partjára” – mondta Fazakas.

„Emlékszem, a legrosszabb élményem az iskolában az volt, amikor az volt, amikor hosszú órákon át írtam történelemből a házi feladatomat a demokráciáról, és olyan jól sikerült, hogy Viktor bácsi, a tanárunk azt mondta: nem életszerű, hogy nem külső források álltak mögöttem” – reagált az elhíresült szerdai miniszterelnöki kijelentésre.

„Ma a kőleves meséje jut eszembe. Megkaptuk a KLIK-kondért, és hogy úgy tűnjön, mintha lenne benne valami, kaptunk bele néhány követ is. Mi pedig szülőként, tanárként továbbra is hordjuk a kondérba a hozzávalókat, próbáljuk fenntartani a látszatot, hogy ebéd van, de kívülről nem látszik, hogy mennyi keserűség fő bele a levesbe, és végén ezt a levest a gyerekeink eszik meg” – fagyasztotta az arcokra a mosolyt beszéde végén Fazakas Gergely.

„A kormány hároméves, áldásos, szorgalmas munkájának eredményeként tönkretette a magyar oktatást” – abszolvált nem gyenge entrée-t az utolsóként színpadra lépő Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szerinte a kormány oktatási reformja „megfosztotta a gyerekeket a tanulás, a pedagógusokat a tanítás szabadságától”. Azt mondta: „a hatalom tudatosan taszítja szegénységbe a felnövekvő nemzedék nagy részét”. Bár mind a PSZ, mind a sztrájkbizottság fölhívta a kormány figyelmét az oktatási reform „súlyos következményeire”, hiába. „Ma már ők is látják, hogy nagy baj van, azonban a sürgős döntések meghozatala helyett még mindig próbálják menteni a menthetetlent” – folytatta a PSZ elnöke.

„Nem tűrjük tovább, hogy végleg tönkretegyék gyermekeink jövőjét” – mondta Gallóné. „Mutassuk meg, hogy nem tudnak egymás ellen fordítani minket” – kérte hallgatóságát. „A közoktatás rendszerszerű átalakítása elkerülhetetlen” – folytatta.

Galló Istvánné. Fotó: MTI

„Mi, pedagógusok mindaddig kitartunk, amíg a társadalom támogat minket” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

„A köznevelés átalakításának terve a miniszterelnök ötlete alapján készült el. A döntéseket a miniszterelnök hozza”, így a kormánynak a PSZ-szel tárgyaló képviselője „csak azt mondhatja, amire engedélyt kapott” – tette hozzá.

„Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla” – idézett egy Orbán-közeli dakota közmondást Gallóné, hatalmas közönségsikert aratva ezzel. „Orbán, takarodj!” – zúgta a tömeg.

„Miniszterelnök úr! A köznevelés állatorvosi lova megdöglött. Ideje lenne lovat cserélni!” – zárta gondolatait a PSZ elnöke.

A Szózat elhangzása után jött a Sándor Mária-féle öt perc csönd.

Az erős volt. Az egész tüntetés, de talán – az internetadó elleni Erzsébet hídi tüntetés mellett – az elmúlt 5,75 év fénypontja.

Tizenegy beszéd viszont vagy hattal több, mint kellene.