Varga Mihály

A Nemzetgazdasági Minisztérium máris azt tervezgeti, miként lehetne felkelteni a Brexit miatt Nagy-Britanniát elhagyni készülő cégek érdeklődését. Orbán Viktor szerint Magyarország a remény világítótornya a rendetlenség Európájában.

Míg a legtöbb Nagy-Britanniában élő magyarnak továbbra sincs fogalma arról, mi fog történni vele a csütörtöki népszavazás következtében, Varga Mihály már arról beszél, miként profitálhat Magyarország a Brexitből.

A nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában arról beszélt, hogy a szaktárca gondolkodik egy különkedvezményen, amellyel a szigetországot elhagyó vállalkozásokat csábítanák hazánkba. Jelenleg mintegy hétszáz brit cég működik Magyarországon, amelyek elégedettek az általunk kínált lehetőségekkel – tette hozzá.

Varga mindemellett légből kapottnak nevezte azt a német feltételezést, miszerint Magyarország is kilépne az unióból, továbbá azt is megjegyezte, miszerint a Brexit miatt nem kell módosítani sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetést.

Rossz hírnév

A gazdasági tárcavezető nem említette, hogy bár valóban számos brit cég rendelkezik magyarországi telephellyel, az ország viszonylag ismeretlen a kisebb vállalkozások körében, és azok, amelyek már itt tevékenykednek, gyakran panaszkodnak a kormányzat kiszámíthatatlanságára.

Az Origónak adott márciusi interjújában Theresa Bubbear ideiglenes brit követségi ügyvivő arról beszélt, miszerint Magyarország neve nem cseng túl jól a kisbefektetők körében. „Nem segít, hogy egyik napról a másikra arra ébredhetnek, hogy a kormány éjszaka bevezetett egy új adónemet, visszamenőleges hatállyal” – magyarázta.

Magyarország kiáll a rend mellett

Mindeközben Orbán Viktor kitart korábbi véleménye mellett, miszerint a kilépést eldöntő kérdés leginkább a bevándorlás volt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) megtartott vasárnapi beszédében a miniszterelnök elismételte: a britek úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a sorsukat. „Nem kérnek többé a kioktatásból, elegük lett a bizonytalanságból, a bénultságból, a tettek nélküli szóözönből és abból, hogy lassan nem érezhették otthon magukat Európában” – mondta Orbán.

Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Fotó: MTI, Máthé Zoltán

A kormányfő arra számít, hogy az Európai Unió (EU) gyorsan meg fog változni: „újra kell és újra is fogjuk gombolni az európai kabátot”. A sakkból kölcsönzött példával élve úgy fogalmazott: „ha leveszünk egy figurát, az egész játék megváltozik, és ha egy tisztet veszünk le – márpedig az Egyesült Királyság tiszt az európai politikában –, akkor mindent újra kell gondolni”.

Számos európai vezető döntött úgy, hogy nem küzd a modern kori migráció ellen, azonban a miniszterelnök szerint ez a közrend felbomlásához, erőszakhoz, és általános elégedetlenséghez vezet.

Orbán Viktor úgy látja: „Magyarország éppen az ellenkező irányba indult el; az elmúlt években magyarok milliói kapták vissza abba vetett hitüket, hogy az ország élhető, biztonságos hely. (…) A mai rendetlen Európa képtelen megoldásokat találni”.

Szó nincs „Huxitról”

Néhány külpolitikai elemző félelme ellenére a kormány nem beszél az unióból való kilépéssel kapcsolatos esetleges népszavazásról. A Visegrádi négyek (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a legnagyobb lecke, hogy Brüsszel bevándorlási politikája veszélybe sodorja Európa egységét, az MTI-nek pedig azt nyilatkozta, miszerint nem a briteket kell felelősségre vonni, hanem azt kell megvizsgálni, min kellene változtatni Brüsszelben.

Szijjártó megreformálná az Európai Uniót. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

„A brit népszavazás világosan megmutatta, hogy az európai emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy valahol Brüsszelben, zárt körben, zárt ajtók mögött döntsenek az európai bürokraták arról, hogyan fog kinézni Európa jövője” – magyarázta Szijjártó.

A diákok is félnek

A Budapest Beacon korábban Nagy-Britanniában élő magyarokat kérdezett arról, mihez kezdenek a Brexit után. A legtöbben elkeseredettek, dühösek és bizonytalanok, sokan pedig azt mondták: most azon lesznek, hogy minél előbb megszerezzék a brit állampolgárságot.

Nemcsak a munkavállalóknak, de a kinti diákoknak is van mitől tartaniuk az Index szerint. Jelenleg mintegy kétezer magyar fiatal tanul Nagy-Britanniában, EU-tagország állampolgáraként pedig azonos jogokat élveznek, mint a brit diákok. A Brexittel mindez megváltozik: azokat, akik már felvételt nyertek valamelyik brit egyetemre vagy főiskolára, valószínűleg nem érinti a változás, ám 2018 után – a legrosszabb forgatókönyv szerint – már külföldi diákként fogják kezelni a magyarokat. Ez lényegesen magasabb tandíjakat, és az ingyenes közegészségügyi ellátás végét jelentené.