Kovács Zoltán kormányszóvivő “leálcivilezte” azokat, akik segítenek a pályaudvarokon és aluljárókban lézengő menekülteken. Ő úgy gondolja: aki segít nekik, az sokszor több kárt okoz, mint amennyit segít. Az egyik ilyen “álcivil” szerint viszont ők az állam munkáját végzik, amely még arra sem képes, hogy a hőségben vizet biztosítson a migránsok számára.

Az lenne az életszerű, hogyha valaki Magyarország vagy az Európai Unió (EU) területére be akar lépni, akkor azt a hivatalos határátkelőhelyen tenné – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV Start műsorában pénteken. Szerinte a macedónoknak, szerbeknek, és legfőképp a görögöknek el kellene végezniük a dolgukat, és akkor nem állna elő az a helyzet, hogy valaki érvényes okmányok nélkül érkezik a magyar határhoz. Azok ugyanis, akiknek nincs papírjuk, el sem fognak jutni a magyar határőrökig, ahol a menekültkérelmet beadhatnák.

Ha már bent van az országban valaki, akkor persze érvényesek rá az uniós jogszabályok. Ebből van most problémánk – jegyezte meg a kormányszóvivő.

Tele van a közbeszéd “magukat civilnek tartó álcivilek érveivel, miszerint csak ők csinálnak valamit”, ehhez képest a karitatív szervezetek – az ökumenikusok vagy a baptisták – mindig is ott voltak a menekültügy rendezésében – folytatta Kovács. Szerinte nincs azzal baj, ha a civilek segítenek, de ne mondják és ne higgyék el magukról, hogy ők az egyetlenek, akik megoldják ezt a problémát. Sokszor többet árt a föllépésük, mint amennyit segít – mondta a kormányszóvivő.

Ne legyen naiv senki: a pályaudvarokon és az aluljárókban lévő migránsok nem a befogadó állomásokra igyekeznek, hanem próbálnak továbbmenni – tisztázta a helyzetet a kormányszóvivő. (A 444.hu képriportot is készített a budapesti Keleti-pályaudvaron uralkodó állapotokról.)

Nem megbélyegzésről van szó, de ezek az emberek törvénytelen módon lépnek be az országba, és nagy többségük visszaél az adott lehetőséggel. Nem is akarják, hogy tudjuk, honnan jöttek – tette hozzá Kovács Zoltán.

A Civil Összefogás Fórumon (CÖF) kívül én más “álcivileket” nem ismerek Magyarországon – reagált a Kovács által elmondottakra – szintén az ATV Start pénteki műsorában – Léderer András menekülteket segítő aktivista. Akik a pályaudvarokon és az aluljárókban tartózkodó migránsokon segítenek, azok egyszerű hétköznapi emberek határon innen és túlról egyaránt. Ez utóbbiak például interneten rendelnek élelmiszert egyes nagyáruházaktól, és juttatják el azt “központokon” keresztül a rászorulóknak — mondta Léderer. Szerinte ezek az emberek az állam helyett végzik a munkát.

Léderer egy dokumentumot is bemutatott a műsorban, mely szerint egy menekültet Debrecenből Vámosszabadiba irányítottak át. A papír ingyenes helyközi autóbusz és vasúti közlekedésre jogosította fel a menekültet. A dokumentum kizárólag magyar nyelven íródott.

Hogy sok a menekült Budapesten, annak Léderer szerint több oka van. “Az egyik az, hogy nem beszélnek magyarul, és nem ismerik ezt az országot”. Az aktivista elmondta: a vonatok Vámosszabadi felé például délelőtt és késő este a Déli-pályaudvarról, délután pedig a Keletiből indulnak, csak éppen az ez utóbbiból indulók között nincs személyvonat, így a kalauz jóindulatán múlik, hogy a dokumentumot elfogadja-e gyorsvonatra vagy Intercityre.

Vámosszabadi ráadásul közvetlenül nem közelíthető meg vasúton, tehát a menekültek Győrben leszállnak a vonatról, és onnan még el kell jutniuk a táborba gyalog, busszal, illetve van egy taxitársaság, amely ingyenesen elviszi őket — mondta Léderer.

Többek között ebben az utazásban segítenek a civilek, és ezért mondják, hogy az állam megszűnt létezni, és nem látja el a legalapvetőbb feladatait sem — mondja az aktivista, aki szerint ennek úgy kellene történnie, hogy miután például Szegeden regisztráltak egy menekültet, buszra raknák, és elvinnék a megjelölt befogadó állomásra. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a fél országon keresztül utazzanak, persze így nehezebb lenne fölmutatni, hogy baj van velük.

A pályaudvarokon tapasztalható állapotok másik oka, hogy a menekültek a regisztráció során nem kapnak érdemi tájékoztatást. Nem véletlenül készült több szervezetnek tíznyelvű kiadványa: a menekültek többsége nem latin betűket használ, így még a “Debrecen” és a “Győr” tábla megkülönböztetése is komoly gondot okozhat számukra.

Ha mindez nem lenne elég, sem a menekültek, sem a segítők lelkével nem törődik senki. Normális helyeken ez is az állam feladata lenne — hívta föl a figyelmet Léderer, aki szerint a magyar állam még arra sem képes, hogy a hőségben vizet biztosítson a migránsok számára