Nehéz-Posony Márton, Hajba Máté és Seres László.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Miközben Hajba Máté, a Szabad Piac Alapítvány igazgatója az érvénytelen, Nehéz-Posony Márton ügyvéd-közíró az „igen” szavazat, Seres László újságíró pedig a bojkott mellett érvelt a Hvg.hu Kapitalizmus blogja által jegyzett Hayek Klub kedd esti budapesti vitáján, a tizenhárom fős közönségből valaki új javaslattal állt elő. Bár nem is tűnik rossz ötletnek, népmozgalom valószínűleg nem lesz belőle.

„Azért nem hívtunk pártembereket, mert a kormány álláspontját lehet ismerni, az ellenzék álláspontját pedig pártonkívüliek is osztják: Nehéz-Posony Márton az »igen«, Hajba Máté az érvénytelen mellett fog érvelni, én pedig majd elmondom, hogy miért kellene bojkottálni ezt az egész f…ságot” – tartott erős bevezetőt Seres László, a Hvg.hu újságírója, aki a közelmúltban publicisztikában fejtette ki idevonatkozó álláspontját, valamint aki moderátor és vitapartner is volt egyben a Facebookon meghirdetett rendezvényen.

Seres meg is szavaztatta a tizenhárom fős – mint az alábbiakban látható, nem föltétlenül reprezentatív – közönséget. Hatan nem vesznek részt a népszavazáson. A hét résztvevőből ketten igennel szavaznak, öten érvénytelenül, míg nemmel senki.

„Nem jogi kérdésként szeretném vizsgálni a népszavazást: egy tényhelyzetből fakad” – kezdett érvelni Nehéz-Posony Márton ügyvéd, aki júlusban egy, az „igen” melletti publicisztikát közölt, és aki – mint arról korábban a Budapest Beacon is beszámolt – pro bono jogsegélyt ajánlott föl a Fővárosi Vízművek által egy plakát miatt perrel fenyegetett Magyar Kétfarkú Kutyapártnak (MKKP). Úgy folytatta: gondoljunk bármint a Kúriáról, az Alkotmánybíróságról (AB) – azon belül Balsai Istvánról –, vagy a Nemzeti Választási Bizottságról (NVB), mindettől tekintsünk el. Az Alkotmánybíróság határozata alapján „a politikai realitás az, hogy a népszavazás meg lesz tartva”.

Az ügyvéd-közíró emlékeztetett: a Modern Magyarország Mozgalom (Moma), az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) érvelése az, hogy a népszavazáson föltett kérdés hazug. Szerinte erre az adekvát politikai reakció megfogalmazni a népszavazás tényleges tartalmát – és ez egyben morális kérdés is. A kormány az országnak az Európai Unióból (EU) való kivezetését kezdi előkészíteni – jegyezte meg. A kilépés – érvelt Nehéz-Posony – rövidtávon elképzelhetetlen, de középtávon már nem az. A 2020-ban kezdődő EU-ciklusban az uniós forrásokhoz való hozzáférés nem lesz olyan automatikus, mint most, ráadásul egy, a mostaninál sokkal szigorúbb ellenőrzési mechanizmus fog életbe lépni. „Orbánéknak nem lesz érdekük bennmaradni az EU-ban” – vélte, hozzátéve, hogy a kormány érdeke „a Putyinhoz való dörgölőzés” lesz.

Azzal, hogy Lázár János kancelláriaminiszter „magánvéleményének” adott hangot, miszerint ő nem szavazna az európai uniós tagság mellett, a fideszes kommunikáció azt lengette be, hogy ez lesz a hivatalos politika – folytatta.

A népszavazáson az a kérdés – vélte –, hogy az Orbán-kormány kapjon-e felhatalmazást arra, miszerint amikor 2018-ban ismét kétharmadot szerez, elkezdje-e az országnak az EU-ból történő kivezetését, mégpedig a népszavazási eredményt lobogtatva hozzá.

Az ellenzéknek szerinte úgy kellene föltenni a kérdést, hogy EU vagy nem EU. Ha EU, akkor „a jogok köpönyege kötelességekkel van megbélelve” – idézte Nehéz-Posony Mikszáth Kálmánt. Ha az EU által hozott döntést végre kell hajtani, akkor végre kell hajtani. A népszavazáson az ellenzék részéről a következetes elvi magatartás az EU-pártiság – az idevonatkozó kötelességeket is beleértve – fölvállalása lenne – tette hozzá.

A helyes politikai magatartás azért az „igen” szavazat melletti érvelés, mert a bojkott és az érvénytelen – bár utóbbi kevésbé – lehetővé teszi a kormánynak, miszerint a politikai kommunikációja az legyen a népszavazás után, hogy az emberek döntöttek – vélte Nehéz-Posony, hozzátéve, hogy még érvénytelen népszavazás esetén is tudnak így kommunikálni. Ez szerinte még akkor is igaz lenne, ha az összes leadott szavazat többsége érvénytelen lenne, de az érvényesek kilencvenkilenc százaléka „nem”.

Közölte: nem egyszerűen az „igen” mellett érvel, hanem „egy kőkemény kampányt kellene folytatni az »igen« mellett”. Mint fogalmazott, „el kellene magyarázni az embereknek, hogy »Józsi bácsi, tetszik tudni, hogy h…ének tetszik nézve lenni?«”.

„Marci összes premisszájával egyetértek, csak a konklúziójával nem” – vette át a szót Hajba Máté, aki szerint a népszavazás „egy nagyobb mértékű nemzeti konzultáció”.

Hajba szerint „az emberek az érvénytelennel tudják leginkább kifejezni, hogy ez egy h…e és illegitim kérdés”. Mivel jelenleg nincs kvóta, „a népszavazás kérdése h…e”. Egy példával állt elő: „2006-ban senki nem állt le a Jobbikkal a cigánybűnözésről vitatkozni – ahelyett, hogy közölték volna: nincs cigánybűnözés”.

A népszavazási kérdés a Fidesz terminusainak felel meg – folytatta a Polgári Platform alelnöke, aki szerint kommunikációs szempontból mindegy, hogy érvénytelen lesz-e a népszavazás, de az nem mindegy, hogy hány százalékkal fog nyerni a Fidesz álláspontja. Az érvénytelenül történő szavazást sokkal inkább lehet kommunikálni, mint az otthonmaradást – jegyezte meg.

Hajba egyetértett Nehéz-Posonnyal: 2020 után a kormány ki akar lépni az Európai Unióból.

A Polgári Platform alelnöke szerint Orbán azt várta, hogy a baloldali ellenzék az „igennel” történő szavazásra buzdít. „Ez egy csapda volt az ellenzék számára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a bojkott elhibázott dolog, de kevésbé, mint az „igen”. Azt javasolta: menjenek el az emberek, de szavazzanak érvénytelenül.

Ahogy Hajba egyetértett Nehéz-Posony premisszáival, de végkövetkeztetésével nem, úgy Seres pedig Hajba premisszáival értett egyet, de „a konklúzióval nem föltétlenül”. Mint fogalmazott, „nem tartom normális dolognak, hogy egy tényszerű dolgot nem tartalmazó kérdésre válaszoljunk” – hangsúlyozta Seres, aki szerint „botrány, hogy ez a kérdés az Alkotmánybíróságon és a Kúrián átment”.

A Hvg.hu újságírója úgy folytatta: ha létezne a kötelező betelepítési kvóta, az ellen tiltakozni kellene. Szerinte egy ilyen szembemenne az EU alapelveivel. „De nem létezik” – mondta.

„Inkább tartozzam egy csoportba az apolitikusokkal, de nem megyek el” – tette hozzá Seres, aki Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt idézte: a menekültek hatvan százaléka nem háborús, hanem gazdasági menekült. Az újságíró hangsúlyozta: „a háborús menekülteket segíteni kell, ez a civilizációs minimum – de a gazdaságiakat nem”. Angela Merkel német kancellár willkommenkulturját élénken ekézve azt mondta: „sem szabadelvűként, sem zsidóként nem támogatom, hogy muszlim hátterű emberek jönnek milliószámra”. A bevándorlókkal kapcsolatos sok évtizedes tapasztalat az, hogy a bevándorlás „Európában nem egy sikersztori”. Szerinte ha „igennel” szavazunk, az nem vezet egy szabad társadalom felé. „Ez a népszavazás semmilyen választ nem ad a migráció kérdésére, pedig kellene, hogy adjon” – magyarázta.

Seres szerint azonban „a dolog egy népámítás: nem a kötelező kvótáról van szó”.

„Hitvita”, hogy a menekültkérdés és Európa ügye elválasztható-e egymástól – vette át a szót Nehéz-Posony Márton. „Ha lenne egy normális ellenzék – mint ahogy nincs –, lehetne azzal kampányolni, hogy Orbán még több pénzt akar, csak nem az EU-tól, hanem Putyintól”. A Seres által elmondottakra úgy reagált: „hogy ki hogy viszonyul az iszlámhoz, az nem befolyásolhat egy elvi álláspontot”.

Ekkor – szokás szerint – a közönség kapott szót. A tizenhármak egyike figyelemreméltó javaslattal állt elő: választópolgárként el lehet menni a népszavazásra, alá lehet írni a megjelenési ívet, átvenni a szavazólapot, majd – ahelyett, hogy az illető valamelyik szavazófülke felé venné az irányt – a lapot üresen, a bizottság színe előtt szét lehet tépni. (Ez tehát nem érvénytelen szavazat, hanem a választáson megjelentek és a bármilyen – beleértve az érvénytelen – szavazatot leadók közti különbség. A 2008-as háromnemes népszavazáson például 4 061 015 ember jelent meg, azonban az első kérdésre 4 059 185, a másodikra 4 059 201, a harmadikra 4 059 121 szavazat érkezett, azaz 1830, 1814, illetve 1894 választópolgár aláírta, hogy megjelent a választáson, de nem dobott szavazólapot az urnába. Esetünkben erről van szó – Sz. P.). „A játékszabályok szerint akarunk játszani, amikor az ellenfél csal?” – kérdezte a javaslatot tévő polgártárs, hozzátéve, hogy „a bojkott a szabályokon belül van, de még az érvénytelenül történő szavazás is”.

Október 3-án Rogán Antal propagandaminiszter azzal fog kommunikálni, hogy az érvényes szavazatok túlnyomó többsége „nem” – reagált erre Nehéz-Posony Márton.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):