[Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd]

Hétfőn szavaz az országgyűlés a leendő köztársasági elnök személyéről. Majtényi László a Jobbik kivételével az ellenzéki pártok jelölték, míg Áder János jelenlegi államfő a kormánypártok támogatását élvezi. Mindketten tizenöt-tizenöt percben szólalhattak föl a titkos voksolás előtt: előbbi a jogállamról, a békéről és a szolidaritásról, utóbbi a klímaváltozásról, a magyar sikerekről és az elmúlt öt év során elért eredményekről beszélt. Ádert csak a második körben választották meg – ugyanannyi voksot kapott, mint elsőre.

Az államfőválasztás az első körben akkor sikeres, ha a képviselők kétharmada plusz egy képviselő azonos jelöltre szavaz. Ez eddig csak Göncz Árpádnak sikerült, 1990-ben. Rajta kívül egyedül a 2005 és 2010 közötti államfő, Sólyom László mondhatja el magáról, hogy az ellenzék és a kormány oldaláról is kapott szavazatot, hétfőn ugyanis Áder 131 szavazatot, vagyis a teljes Fidesz-KDNP frakció támogatását megkapta, ám a kétharmadhoz 133 voksra lett volna szükség. A Jobbik nem vette föl a szavazólapokat, míg az ellenzék (44 képviselő) Majtényire szavazott. Érvénytelen szavazat nem volt. A második körben mindenképp lesz győztes: a szavazásban résztvevő képviselők voksai közül aki többet kap, az a győztes. A második fordulóban a Jobbik mellett a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai sem veszik fel a szavazólapot, mert már semmi nem múlik azon, hogy a bojkottáló Gyurcsányék szavaznak-e vagy sem.

A második szavazás végeredménye a papírformának megfelelően a következőképpen alakult:

• 170 képviselő adta le a szavazatát, melyek közül mind érvényes volt
• 131 voksot kapott Áder János, 39-et Majtényi László

Sorosozással melegítettek a szavazásra

Hiába Majtényi esélytelensége – amivel az Ekint elnöke maga is tisztában volt –, a Fidesz már korábban egészpályás sorosozásba kezdett például a Majtényi vezette Eötövös Károly Közpolitikai Intézetet (Ekint) támadva. Vasárnap folytatódott az attak: Hidvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt magyarázta, miszerint „az eddig elérhető információk alapján az tudható, hogy Majtényi László valójában Soros György jelöltje, Soros György érdekei, Soros György pénze áll mögötte”. Hozzátette: aki „a dollármilliárdos tőzsdespekuláns” hatalmi és gazdasági érdekeit szolgálja, az nem szolgálhatja a magyar érdekeket. Hidvégi hétfőn gyakorlatilag ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, de Kósa is beszállt a sorosozásba – nem pazarolnánk rá több szót.

„Ezer decibellel harsog az útszéli, nem igazán burkoltan náci ihletésű kampány, a sorosozás és a hazaárulózás” – reagált a kormányzati kommunikációra vasárnapi sajtóközleményében Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke, aki azt üzente Majtényinek, hogy legyen büszke és ne féljen. „A Fidesz-falka azért tombol, mert ezzel kívánja elterelni a magyar nemzet figyelmét végtelenül eredménytelen és határtalanul korrupt uralmáról” – tette hozzá az ellenzéki politikus. „Emelkedj fel a történelmi pillanathoz és nézz le a magasból a károgó varjakra, akik azon röhögnek majd, hogy ezúttal nem Te lettél az egyébként már nem létező köztársaság elnöke. Majd ha lesz köztársaság, akkor érdemes lesz annak lenni” – hangsúlyozta Bokros.

Majtényit korábban többen is támadták azzal, hogy legitimálja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER), ha indul a köztársasági elnöki székért, ám ő ezzel nem értett egyet. A Budapest Beaconnek adott korábbi interjújában azt mondta, „nagyon sok érv szól az államfőjelöltség elvállalása mellett. Amikor 1985-ben, a pártállam idején lehetővé vált a kettős jelölés a parlamenti választáson, a Demokratikus Ellenzék minden egyes helyen, ahol lehetősége volt, megpróbált jelöltet állítani”, pénteken Egerben pedig úgy fogalmazott: „a jelöltség alapvető értelme az volt, hogy lehetőségem nyílt arra, hogy egy alkotmányos, demokratikus, a szegényekkel szolidáris, a korrupció ellen fellépő, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő, a fenntartható fejlődést zászlajára tűző köztársaság eszményéről beszélhetünk; egy olyan országról, amelyben a kormány négyévente leváltható, az állampolgárok független intézmények védelme alatt állnak, amelyben a kisebbségek helyzete könnyebb, mint egy olyan országban, amelynek a nemzetközi tekintélye folyamatosan csökken”.

Göncz és Sólyom a példa, de van, amiben unortodox lenne Majtényi

„Legyünk bármilyen meggyőződésen, legyünk bármelyik párt szavazói, mindannyiunknak jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni”, mert utóbbiak szeszélyesebbek – foglalta össze programját egyetlen mondatban a Jobbik kivételével az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje hétfői, parlamenti beszédének kezdetén. Majtényi ezután köszönetet mondott – kivéve Sorosnak –, „Soros Györnek nem köszöntem most meg, de majd legközelebb” – jegyezte meg nagy derültséget okozva a teremben. Sajtóhírek szerint az apró kitérővel egy fideszes képviselő beszólására reagált Majtényi, az értesülést pedig később maga is megerősítette.

Az Ekint elnöke ezután szót emelt a demokratikus nyilvánosság intézményrendszere, az emberi jogok garantálása és a szabad és tisztességes választások mellett, majd azzal folytatta: „a szegénység elviselhetetlen”, márpedig a magyar köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden polgára emberhez méltó életet élhessen. „A korrupció is maga alá gyűrte az államot” – jegyzete meg az egykori Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egykori elnöke, aki szerint ez ellen a legszigorúbb módon kell küzdeni, de az állam működését alapvetően meghatározó elvekhez a jövő nemzedékek védelme és a fenntartható fejlődés ugyancsak hozzátartozik.

A szegénység, az „elcsent” tan- és sajtószabadság, az ellopott magánnyugdíj, a trafikok vagy Kishantos ügye mind-mind azt bizonyítják, hogy a jogállamiság kérdései nem is állnak oly távol az emberek mindennapos gondjaitól, mint azt sokan gondolják, s hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében bízhatunk – magyarázta a volt adatvédelmi biztos.

[Majtényi László beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd]

Szerinte mielőbb vissza kellene a térnünk a 89-90-es alkotmány mozgalmának értékeihez – a parlamenti demokráciához. Majtényi önzéstől mentes, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne. Eszménye a lehető legkevesebb állam, és a minél több szolidaritás. Ennek kapcsán megjegyezte: „a menekültügy tekintetében morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elűzöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira”.

„A bölcs Fejedelemnek, ha erre alkalma nyílik, ravaszul valamilyen ellenséget kell szereznie, úgy, hogy azzal végezvén, nagysága növekedjék” – idézte Majtényi Machiavellit, kicsit sem burkoltan utalva kormány politikájára, hozzátéve, hogy a menekültek, a rossz oligarcha vagy Soros György után „te magad leszel az ellenség”.

Új kiegyezésre van szükség a társadalomban, és ezáltal békére, ami a fejlődés záloga – folytatta Majtényi, aki szerint ennek azonban előfeltétele a nyomor, a korrupció, a megfélemlítés, az elnyomás és a környezetpusztítás fölszámolása. A korlátlan hatalom szüségszerűen elveszik, ezért minden független intézmény, mely a hatalmat korlátozza, fölbecsülhetetlen szolgálatot tesz annak a személynek, aki a hatalmat birtokolja – jegyezte meg.

A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, ám az Ekint elnökének nézete szerint inkább szolgálni, mint kifejezni kell azt. Ahogyan azt már korábban is említette, két minta lebeg a szeme előtt: Göncz Árpádé és Sólyom Lászlóé, akik személyes autonómiából egyaránt példát mutattak. Göncz kíváncsiságát, Sólyom alkotmányos szigorát említette Majtényi, aki szavai szerint fél óránál tovább nem lenne hálás az őt megválasztott pártoknak, hiszen a köztársasági elnök feladata az alkotmány fölötti őrködés, „a hála pedig bizonyosan nem alkotmányossági kategória”.

Elmondása szerint minden olyan eszközt, amelyet elődei használtak, ő maga is használna, ám tekintettel arra. hogy 2013 tavaszán az alkotmányosság megroppant, helye van az alkotmányosság védelmében némileg unortodox eszközök alkalmazásának is helyt adna – jelentette ki az ellenzéki köztársaságielnök-jelölt ismét kisebb derültséget okozva a padsorok között. Az egyik ilyen az elnök szinte korlátlan beszédjoga, a másik, miszerint az elnöknek korlátlan joga van arra, hogy az Országgyűlésnek törvénytervezeteket nyújtson be. Az első ilyen szólhatna a sajtószabadságról, de közel állna a szívéhez az új alkotmánybírósági, szociális, felső- és közoktatási, illetve a korrupció megfékezését célzó törvény kidolgozása is  – jegyezte meg az Ekint elnöke.

Kevesebb sorosozás és idegen ügynöközés talán több lett volna – üzent a kormánynak Majtényi a pulpitusról, hozzátéve, hogy azok a pártvezetők/ kormánytagok, akik ma ott ülnek a padsorok között, és valamikor régen élvezték Soros támogatását (például Orbán Viktor – a szerk.), azok szavazhatnának rá, de persze nem kéri ezt.

„Alkotmányos hagyományainkhoz visszatérve helyre kell állítani a köztársaságot. A köztársaságot, amelyben független intézmények biztosítják a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátait, és alapvető jogainkat. Olyan alkotmányra van szükség, amelyet népszavazás erősít meg, kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt” – zárta beszédét Majtényi László.

Áder: a teljesítményt kell a középpontba helyezni

Áder a mikrofonhoz lépve először köszönetet mondott, többek közt Majtényi Lászlónak is, hogy vállalta a megmérettetést és megosztotta gondolatait. Áder emlékeztetett: öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz, majd néhány példával szemléltette munkásságának általa vélt mérföldköveit. A kormánypárti jelölt említést tett egy, a teljesítményre bizonyítékot szolgáltató kis faluról, ahol fölszámolták a munkanélküliséget, egy nemzetközi mércével is sikeres magyar vállalkozásról, a kiváló debreceni orvosokról és ápolókról, valamint a klímavédelemről, a jogállam védelmével kapcsolatos tevékenységéről és a kormánnyal kapcsolatos viszonyáról – az általa visszaküldött huszonnyolc törvényről, amelyek javát végül változatlan formában fogadta el a parlament –, az ellenségkeresésről, a korrupcióról, a menekültválság kormányzati kezeléséről vagy a jogállamiságról azonban egyetlen szót sem ejtetett.

[Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd]

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):