Az Európai Parlament Kulturális Bizottsága leszavazta Navracsics Tibor biztos-jelölt kinevezését az oktatási, ifjúsági és európai állampolgársági ügyek biztosi posztjára, miután hétfőn másodszor is meghallgatták a jelöltet. Ugyanakkor általánosságban „alkalmasnak” találták a jelöltnek, de a bizottság nem fogadta el jelölését olyan posztra, melyen elvileg a civil szervezetekért és az oktatásügyért lenne felelős.

Míg a kulturális bizottság általában Navracsis személyét képzettnek és megfelelőnek találta az Európai Biztosi poszthoz, ez valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a jelöltnek új posztot találnak olyan más területen, amely vélhetően alacsonyabb felelősséggel jár.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője az ATV-n Kálmán Olgának elmondta, az európai szocialisták „védték meg” biztosi jelöltségét. Jávor szerint az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Juncker-nek most számos választási lehetősége van. A legnyilvánvalóbb Juncker számára, ha a Navracsis által betölteni kívánt biztosi portfolióból kiveszi azokat, melyekre nem találták alkalmasnak a magyar jelöltet, mint például az állampolgársági ügyeket és a civil szervezetek ügyeit. Jávor elmondta, a nemrég tett intézkedések a Norvég Civil Alap által támogatott szervezetek ellen nagymértékben vetették hátra Navracsics jelöltségét. Egy másik lehetőség, ha az Európai Bizottság új, kisebb hatalommal bíró biztosi posztot állít fel, a korábbi, eredetileg neki szánt helyett.

A múlt hétfői megerősítő meghallgatáson a korábbi magyar külügy és igazságügy miniszter megkísérelte elhatárolni magát Fidesz-KDNP kormánya politikájától, először szóban, majd írásban is.

A liberális ALDE EP frakció egyik kérdésére válaszolva azt írta: „a média szabadsága és a média pluralizmusa kulcsfontosságú a demokratikus társadalomban. Sajnálom, ha a múltban nem kapott megfelelő hangsúlyt ez a fontos kérdés a magyar kormány részéről, amelynek már nem vagyok a tagja”.

Navracsicsot múlt héten kritizálták az ALDE és szociáldemokrata EP képviselők is, amiért elmondásuk szerint „nem tudta magát elhatárolni a múltjától”. Mint az Orbán kabinet minisztere, Navracsics részt vett az ország új alkotmányának elkészítésében és az állami apparátus központosításában, idézték fel a képviselők.

Még ha meg is kapja Navracsics a posztot, vélhetően kisebb hatáskörrel fog rendelkezni, számoltak be brüsszeli bennfentesek.

A múlt szerdai meghallgatáson a magyar jelölt az állampolgársági, ifjúsági, oktatási és kulturális területre megvédet azt az irányelvet, miszerint a diákoknak alá kell írniuk egy hallgatói szerződést, amelyben vállalják, hogy évekig Magyarországon élnek és dolgoznak a diploma megszerzése után, bár azt tökéletlen megoldásnak tartja a magyar agyelszívás elleni küzdelemben. Ezúttal Navracsics más hangnemet ütött meg, és azt mondta, „kétlem, hogy a magyar kormány által kidolgozott törvény a felsőoktatásra a legmegfelelőbb válasz volt problémára”.

Elismerte, hogy téves a Budapest és Brüsszel közötti kommunikáció hiánya a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás területén, és hozzátette, a magyarországi korlátozó intézkedések egyikét sem az ő kezdeményezésére dolgozták ki.

A múlt heti válaszaival elégedetlen, különböző EP frakciók képviselői Navracsics személyes véleményére is kíváncsiak voltak az Orbán kormány elmúlt négy éves tevékenységével kapcsolatban.

Navracsics számos hazai kritikával is találkozhatott. Múlt héten a HVG.hu elevenítette fel, hogy 2011-ben és 2012-ben megvédte a magyar médiatörvényt az akkori telekommunikációs biztossal, Neelie Kroes-szal szemben, aki szerint Navracsics saját ígéretét szegte meg azzal kapcsolatban, hogy konzultálni fog az Európai Tanáccsal a törvény elfogadása előtt Budapesten.

Megvédte emellett a sokat kritizált magyar alaptörvény negyedik módosítását is 2013-ban. A módosítás tette lehetővé a Fidesz számára, hogy beavatkozzon az Alkotmánybíróság tevékenységbe a jogalkotási folyamat során. Egy 15 oldalas angol nyelvű levélben bizonygatta Navracsics, hogy semmi szokatlan nincs az ilyen jellegű intézkedésekben és jogszabályozásban.

A sorozatos kritikák ellenére Navracsicsnak jelenleg nem kell komolyan aggódnia a kinevezése miatt. Az EPP vezetője és az új bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker feltételezett háttéralkuja az ellenzéki Európai Szociáldemokratákkal kötött háttéralku miatt vélhetően egyeik jelöltet sem fogják visszahívni.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20141006-javor-benedek

http://ca.reuters.com/article/topNews/idCAKCN0HV0XL20141006?pageNumber=1&virtualBrandChannel=0

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/navracsics_tibor_ujra_valaszolt_sok_az_erdekes_reszlet.587712.html

http://hvg.hu/itthon/20141002_Mast_mondott_es_mast_csinalt_Navracsics_T