Matolcsy György, MNB vezető: Ami nem tilos, azt szabad

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bejelentette, hogy pert indít az index.hu magyar hírportállal szemben a 2014. április 16-i „Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül” című cikke miatt. A cikk megjelenését követően nem sokkal hivatalos közleményt adott ki a bank, melyben azt írták, hogy a cikk hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas állításokat tartalmaz.

Azonban aznap este az ATV-n Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának tagja, aki Oxfordban közgazdaságtant is tanít, valamint tanácsadója a Lehet Más a Politika pártnak elmondta, hogy a cikkben leírt információ nagy része megfelel a valóságnak.

A cikk szerint az MNB igazgatótanácsa, melynek Matolcsy a vezetője, múlt év decemberében arról hozott döntést, hogy elköltenek (1) 50 milliárd forintot ingatlanvásárlásra 2014 első félévében, és (2) 40 milliárd forintot a meglévő ingatlanállomány felújítására. A döntést akkor nem hozták nyilvánosságra, az csak nemrég látott napvilágot, amikor egy jelentésben a bank felügyelőbizottsága aggodalmainak adott hangot. Ezek között például olyanok szerepeltek, hogy a döntést nem támasztotta alá semmilyen szakvélemény, hatástanulmány, de még egy lista sem készült a megvásárolandó ingatlanokról. Mindemelett a bank nem fűzött magyarázatot ahhoz, hogy miért szükséges 90 milliárd forintot ingatlanokra költeni. A meghozott döntésekhez csak annyit fűztek, hogy „az MNB igazgatótanácsa a belső szabályzat alapján hozta meg a döntéseket”.

Az Index.hu arról számol be, hogy egy nemrég nyilvánosságra hozott felügyelőbizottsági jelentése szerint az MNB két ingatlant vásárolt 2,3 milliárd forint értékben.

Az egyik épület a Szentháromság téren található, és 2011 óta áll üresen, melyet a Magyar Tudományos Akadémiától vásároltak meg annak érdekében, hogy helyet biztosítsanak a múlt évben összevont Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A független intézmény megszüntetését Matolcsy költségtakarékossági okokkal magyarázta. Annak átvételét követően a bank tovább működtette a hivatalt, elmondásuk szerint költséghatékonyabb módon. És most mégis úgy tűnik, hogy az összeolvadás után a szervezet nagyobb lett, mint a két részegység. 90 milliárd forinttal nagyobb.

Az index.hu cikke azt is megjegyzi, hogy az adófizetőknek 2014-ben 36,8%-kal több pénzébe fog kerülni az MNB és a PSZÁF működése, mint ahogy azok 2013-ban külön-külön működtek (21,5 milliárd helyett 29,4 milliárd forintba). Azonban az előbbibe beletartozott az a 6 milliárd forint is, amelyet a bank “Magyarország Történetének legnagyobb kommunikációs közbeszerzési pályázatára” írt ki.

(Szerkesztő: Az úgynevezett „növekedési hitelprogram” kampány azt a célt szolgálta, hogy bátorítsa a vállalkozásokat a 2,5%-os kamatszintű növekedési hitel felvételére, ezért országszerte rengeteg óriásplakát és posztert lehetett látni, például egy boldog pékkel és egy nagy vekni kenyérrel. Véletlenül ez a sosem látott kampány lehetetlenné tette, hogy a Fideszen kívül más párt óriásplakáton hirdessen az április 6. előtti hathetes hivatalos választási kampányidőszakban.

Az index cikkében szintén kritikákat fogalmazott meg a bank februári döntésével kapcsolatban, miszerint 30 milliárd forintot fordítanak az elkövetkező négy évben olyan értéktárgyak beszerzésére, melyek valójában az állam tulajdonát képezik, valamint további 10 milliárdot a „társadalmi felelősségvállalás” gyakorlására a CSR program keretében.

A cikk beszámolt arról, hogy a felügyelőbizottság javaslatot tett a belső ellenőrzés erősítésére, valamint „külön szabályok” felállítására, ami szabályozza, hogy mire költsön el százmillárd forintokat az MNB az adófizetők pénzéből ellenőrzés nélkül. A cikk azt is megjegyzi, hogy jegybankelnökként Matolcsy egyik legelső lépése volt a belső ellenőrzésért felelős igazgatói poszt megszüntetése.

A cikkben leírták, hogy nincs olyan kormányzati iránymutatás, ami szabályozná a jegybank társadalmi felelősségvállalási (CSR) programját.

Az MNB egy, a kormánytól független, különleges jogállású szervezet. Az intézmény gazdálkodását valójában csak két testület, a jegybank felügyelőbizottsága és – utólag – az Állami Számvevőszék vizsgálhatja. Az MNB-nek a jegybanktörvényben rögzített feladatait kell ellátnia (árstabilitás, pénzügyi stabilitás, ezek veszélyeztetése nélkül a növekedés támogatása), a céljait pedig az alapító okirat tiszteletben tartásával kell elérnie.

Az MNB három éves CSR stratégiáját összefoglaló anyagban ingatlanvásárlásokról nincs említés. A jegybanktörvényben pedig sem az alapvető, sem az egyéb feladatok között nincs szó a társadalmi felelősségvállalásról.

Az Index.hu cikkéből az is kiderül, hogy a bank szándékában áll megvenni egy olyan antik hegedűt, amelyet Lajkó Félix használna, de az sosem volt az állam tulajdonában, valamint egy Bruegel festményt, amely már majdnem 100 éve a Szépművészeti Múzeumban van kölcsönben. Arra nincs magyarázat, hogy miért pont ezt a hangszert szeretné megvásárolni a bank és miért pont ennek a művésznek, de az index cikke szerint az e célra elkülönített összeg 4 millió euró, bár a 350 éves hangszer vételára nem haladja meg a 200.000 eurót.

A cikk szerint az electro-hiphop zenét játszó Balkan Fanatik együttes 60 millió forintos támogatásra számíthat az elkövetkező három évben a CSR alapból. A csapat billentyűse szerint az MNB felvette velük a kapcsolatot, és felajánlották a támogatást a kulturális támogatási alapból.

Egyéb kedvezményezettek, akiknek támogatásokat szándékoznak adni (az okokat csak Matolcsy tudja):

• Az Opera/Erkel Színház, 450 millió forintra számíthat három év alatt

• A Liszt Ferenc Konzervatórium, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, összesen 906 millió forintra számíthatnak.

• A Budapest Music Center, 150 millió forintra számíthat három év alatt. A Design Terminal és a Kecskemétfilm 60, illetve 150 millióra számíthat.

• Egy érsebészeti klinika, egy faliszőnyeggyártó valamint a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány is rajta van a listán (bár az index.hu megjegyzi, részletkérés, hogy ilyen nevű alapítvány nem is létezik, csak egy mozgalom.)

Az index.hu szerint a komolynak nevezhető költekezés azért különös, mert a felügyelőbizottság a jegybank belső ellenőrző testülete, a konkrét monetáris politikai lépéseken kívül a működés minden területének ellenőrzése hozzájuk tartozna. Egy évi 90 milliárdos költésnél pedig meglehetősen furcsa, hogy felügyelőbizottság alig tud valamit az egészről. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az előző jegybanki vezetés idején jóval jelentéktelenebb összegek miatt is erős viták voltak, korábban a tevékenységük komoly részét tette ki a céges autók költségeinek vizsgálata is.

Bár márciusban volt egy ülés, ahol a felügyelőbizottság tagjai is feltehették kérdéseiket, azonban csak homályos és cinikus válaszokat kaptak. Az index.hu szerint a bizottság tagjai tiltakoztak a döntések nagyon homályos megfogalmazása és indoklása miatt is.

A cikk ezután egy magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva ezt írja:

Nem világos, hogy mire megy a pénz, hogy az elosztása milyen szempontok szerint történik. Nem világos, hogy mi lesz a megvásárolt tárgyak sorsa, és úgy tűnt, hogy távlati tervei a vezetőknek sincsenek. Úgy tűnt, az egész lényege, hogy a Parlament megkerülésével, az MNB-n keresztül a választások előtt pénzt kapjon a kormánnyal szimpatizáló holdudvar.

A felügyelőbizottság megpróbálta számon kérni, hogy az MNB-t a törvény nem hatalmazza fel ilyen típusú költekezésre, erre az a válasz érkezett egy jelen lévő jogásztól, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt. Erre a bizottság egyik tagja azzal érvelt, hogy ez csak a természetes személyekre igaz, a jogi személyiséggel rendelkező jegybank csak olyat tehet, amit a törvény kifejezetten lehetővé tesz számára. Állítólag az egyik kritikus megkérdezte a jogásztól, hogy akkor a jegybank akár fagylaltot is árulhatna-e, mire a jogász igennel felelt.

A kérdésre válaszolva, hogy miért csinál az MNB ilyen óriási társadalmi felelősségvállalási projektet, amikor az állam maga is egy ilyen alapon és céllal szerveződő intézményrendszer, azt mondták, hogy „a jegybank stratégiai feladatának tartja a magyar nemzetet gazdagító értékteremtés, értékmegőrzés támogatását”.

A cikkben megemlítik, hogy léteznek jegybankok, amelyek tevékenységeiket hasonló lépésekkel szélesítik. A hazai gyakorlat azonban Járai Zsigmond jegybankelnöksége óta a takarékosság elvére épül. Az előző MNB-vezetés köztudatossági programja szerint az intézmény kiemelt fontosságúnak tartja a közpénzekkel való gazdálkodás felelősségét. Odafigyeltek arra, hogy kevés pénzt költsenek, az ilyen célra félretett keret ezért csak évi 30-40 millió volt, amiből gyermek-egészségügyi célra adtak, és a szakmai-tudományos életet támogatták belőle, vagy éppen konferenciákat szerveztek. Ez a szigorú gazdálkodási gyakorlat kimondottan a svéd modellre épült 2001 óta: ennek lényege, hogy a jegybank mindig is próbált takarékosan működni.

A cikk arra a következtetésre jut, hogy Matolcsy vezetésével az MNB az északi modell helyett egy másik modell alkalmazására tért át.

A kérdésre, hogy vajon honnan van pénz a nagyvonalú programok finanszírozására:

A jegybank, mint a forint kibocsátója, akár a semmiből is elő tud teremteni százmilliárdos nagyságrendű összeget. Ez egy elég bonyolult mechanizmus, aminek persze ára van és nem lehet sokáig büntetlenül (illetve észrevétlenül) csinálni.

Egy másik lehetőség, hogy a jegybank átrendezi a tartalékait. Ha például eladnak német államkötvényt (amiben a devizatartalékot tartják), és vesznek belőle műkincset, akkor egyszerűen más, kevésbé likvid eszközben lesz a pénz. Annyi különbséggel, hogy a német államkötvény kamatozna, a műkincs pedig nem, és eladni is nehezebb. A devizatartalék leépítésével egyébként a jegybanknak árfolyamnyeresége is keletkezik. A mostani gyengébb árfolyam mellett minden egyes eurón vagy 20 forint. Ezzel a jegybank eredménye javul, amit el lehet költeni. Akárhogy is, az mindegyik forgatókönyvben közös, hogy végső soron a cehhet magasabb infláció, kisebb jegybanki nyereség, vagy magasabb költségvetési kiadás formájában az adófizetők állják.

Arra a kérdésre, hogy miért az MNB működik az állam elosztójaként és nem egyéb állami intézmények, mint például múzeumok, vagy zenei konzervatóriumok, az index.hu azt találta, hogy a jegybank azért jó kifizetőhely a kormánynak, mert papíron független szervezet. Így nem kell róla vitázni a parlamentben, és a tranzakciókat általában sokkal kisebb nyilvánosság mellett lehet lefolytatni.

Nem csoda, ha Matolcsy be akarja perelni az indexet!

Azonban Róna Péter tegnap esti nyilatkozatának tükrében meglepő lenne, ha az ügyészségnek akár már a vádemeléshez is elég indoka lenne.

Róna, aki az MNB felügyelőbizottságának a tagja, az ATV-n elmondta, a bizottság három olyan területet azonosított, melyek aggodalomra adnak okot. Az első a költekezések jogi alapja. Róna szerint “a felügyelőbizottság semmi olyat nem talált a törvényben, ami lehetővé tenné a Nemzeti Banknak, hogy ezt tegye”. Erre a beszámolók szerint a bank ügyvédei azt mondták, „Nincs szükség jogi alapra ehhez, amit nem tilos, azt szabad”. Róna ugyanakkor elmondta, hogy „egy közintézmény csak azt teheti meg, amit a törvény számára megenged”. Róna szerint, a felügyelőbizottság jogi állásfoglalást kért arról, hogy van-e jogi alapja a költekezéseknek.

A bizottság második észrevétele az volt, hogy „az ilyen attitűd zavarodottságot okoz az állami közintézmény kompetenciájával kapcsolatban”. “A konzervatórium hangszereket vásárol. A múzeumok festményeket. Minden normális országban megosztják a kompetenciákat”.

A Róna által említett harmadik kifogás az volt, hogy hiányoznak a döntések hátterében lévő kritériumok, hogy mit akarnak vásárolni, mennyiért, és ki a beszerzés kedvezményezettje.

Róna az ATV-ben elmondta, kezdeményezte egy külön ülés megtartását, ahol tisztázzák a január óta bekövetkezett eseményeket.

Feltehetően ezúttal Matolcsy komolyabban fogja venni a felügyelőbizottság kérdéseit és észrevételeit.

Hivatkozások:

Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül, index.hu, 2014. április 16.

Róna Peter, atv.hu, 2014. április 16.