Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz korábbi ügyvezetője (a képen Lázár János kancellár mellett jobbra) kedden jelentette be, hogy kinevezték a kormány tanácsadójának a zsidó ügyekkel kapcsolatban.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek korábbi ügyvezetője, Zoltai Gusztáv elfogadta a kinevezést kedden a kormányzati tanácsadói posztra, ami miatt elődje, Heisler András élesen bírálta, véleménye szerint Zoltai „romba döntötte egyébként sem makulátlan életművét”.

Zoltai a Mazsihisz éléről röviddel azt követően mondott le, hogy a kormány bejelentette a nagy vitákat kiváltó 1944-es német megszállás áldozatainak emléket állító szobor megépítését az országgyűlési választások után két nappal. A miniszterelnök korábban ígéretet tett arra, hogy Húsvét után egyeztetni fog erről a magyar zsidó közösség képviselőivel.

Zoltai a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, Lázár János személyes tanácsadója lesz a zsidó kérdésekben. A kinevezésre pont a zsidó közösség és a kormány vezetőinek első találkozója előtt került sor, amióta a zsidó közösség bojkottálta a Holokauszt emlékév eseményein a részvételt. A találkozón a kormány nem kérte a bojkott felfüggesztését, de megállapodtak a zsidó közösség támogatásában a zsinagóga és zsidó temetők felújításában országszerte.

Zoltai kinevezésétől eltekintve Heisler a találkozóval kapcsolatban elmondta, „a kormány jelentős gesztusokat tett felénk, anélkül, hogy elfogadhatatlan kompromisszumokat erőltettek volna ránk”.

Lázár ígéretet tett arra, hogy a kormány nem fog semmilyen lépést tenni az új holokauszt múzeum létrehozásával kapcsolatban anélkül, hogy a zsidó vezetőkkel és nemzetközi szakértőkkel konzultálnának. Bár Lázár hangsúlyozta, hogy az „együttműködés ismét elindult”, a zsidó közösség vezetői komoly akadályokat lának a Fidesz-kormánnyal történő együttműködésben – számolt be a Népszabadság .

A zsidó csoportok szerint három fő problémás terület van a magyar kormánnyal kapcsolatban. Az első az 1944-es német megszállási emlékmű, a második a Veritas Történelemkutató Intézet vezetője, a kormányhű Szakály Sándor megjegyzései a holokausztról, valamint a tervezett, új holokauszt múzeum, a „Sorsok Háza” koncepciója. Januárban Szakály az 1941-es Kamjanec-Podolszkij-i deportálásokat idegenrendészeti eljárásnak nevezte, ami miatt a Mazsihisz kezdeményezte a bojkottot.

Ezek a fejlemények, a magyar állam és a zsidó közösség megromlott viszonya, arra sarkallták a jeruzsálemi Jad Vashem szervezetet, hogy kiléptek a múzeum tervezéséért felelős igazgatótanácsból, melynek vezetője a Terror Háza múzeum vezetője, Schmidt Mária.

Azonban augusztus 27-én Lázár meghívót küldött Heislernek a Zsidó Kerekasztal szeptember 9-i ülésére. Heisler elfogadta a meghívást és elkezdett kidolgozni egy egységes javaslatot a 14 zsidó szervezettel a kormány felé. A BudapestBeacon-nek elmondta, a Mazsihisz részt vesz a kerekasztal beszélgetésen, de nem beszél a bojkottról. A Népszabadság megjegyezte, hogy a Mazsihisz nem ismételte meg kérését Szakály Sándor leváltására.

A Sorsok Házával kapcsolatban Heisler elmondta: “Csak abban az esetben tudunk abban részt venni… ha a Sorsok Házával kapcsolatban garanciákat kapunk arra, hogy az pontos történelmi üzenetet közvetít. A garanciák közé tartozik: 1. a kiállítás teljes leiratának biztosítása, 2. részvétel a múzeum oktatási anyagának összeállításában, 3. részvétel a múzeumi idegenvezetők képzésében, és 4. új igazgatótanács felállítása a kormánytól való függetlenség biztosítása érdekében.”

Lázár keddi nyilatkozatából az derül ki, hogy a kormány elfogadta ezeket a feltételeket.

Mindazonáltal Lázár ígérete ellenére, hogy a zsidó szervezetek aktív szerepet kapnak a Sorsok Háza múzeum koncepciójának kidolgozásában, Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója továbbra is aggódik. Ő azon kevesek egyike, akiknek Schmidt Mária megmutatta a Sorsok Háza Múzeum terveit. Toronyi szerint Schmidt koncepciója inkább egy oktatási intézményt mutat, semmint egy múzeumot, ami leginkább egy groteszk élményparkra emlékeztet”. “Ez műfaj hasznos és oktatási szempontból is remek lehet például a biodiverzitás élményszerű megértéséhez, a genocídiumhoz nekem legalábbis furcsa” – tette hozzá Toronyi.

A hászid ortodox Chábád Lubavics főrabbi, Köves Slomó a kormánnyal szemben bár ritkán fogalmazott meg kritikákat, most elismerte, egyetért a Mazsihisszel a Sorsok Házával kapcsolatban. “Két alapvető probléma van: a zsidó szervezeteket nem vonták be megfelelően a Sorsok Háza előkészítésébe és eddig titkolták az új kiállítás tartalmát. Nincs értelme olyan témákról előre vitákat folytatni, amelyeknek a tartalmáról semmit sem tudunk” – tette hozzá. Köves elmondta, sokkal inkább érdekli, hogy a Mazsihisszel és más zsidó szervezetekkel tárgyaljon vallási és közösségi kérdésekről, mint a kormánnyal.