Matolcsy György. Fotó: MTI
Még a Fidesz szavazói között is többségben vannak azok, akik szerint a jegybankelnöknek távoznia kellene posztjáról, a korrupcióvakság viszont továbbra is általános jelenség — derül ki a Publicus Intézet kutatásából. Bokros Lajos szerint a kormány történelmi bűne az ésszerűtlen, szakszerűtlen, kiszámíthatatlan, instabil és gonosz gazdaságpolitika, ami lehetetlenné teszi a beruházásokat, a növekedést, és a munkahelyteremtést. Ezt próbálja a Fidesz elkendőzni azzal, hogy háttérhatalmakkal és Soros Györggyel dobálózik, miközben maga a miniszterelnök védi azt a jegybankelnököt, akinek nem lemondania kellene, hanem bíróság elé állnia — mondja az egykori pénzügyminiszter.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából május 12 és 17 között végzett reprezentatív felmérése szerint tíz emberből hat úgy gondolja, hogy Matolcsy Györgynek távoznia kellene a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éléről, továbbá, hogy az MNB-alapítványok körüli botrányokért elsősorban az Orbán-kormány a felelős. Tízből mindössze ketten mondták, hogy csak Matolcsy a felelős, és csupán tizenhat százalék véli úgy, hogy a jegybankelnöknek nem kellene lemondania.
A összes megkérdezett kétharmada egyébként hallott már az MNB körüli 260 milliárd forintot érintő botrányról, ami egybecseng azzal, amire a Budapest Beacon a korábbi videoriportjában jutott, amikor az utca emberét kérdezte a témában. Ahogyan az általunk megkérdezettek, úgy a Publicus kutatásában résztvevők nagy többsége (több mint háromnegyede) is fölháborítónak tartja az ügyet.
Az érdemben válaszolók kétharmada ennek megfelelően azt gondolja, hogy szélsőséges mértékű korrupció folyik az országban, és ugyanennyien mondják, hogy az alapítványok fölösleges dolgokra, és Matolcsyhoz közelállóknak fizettek ki milliárdokat. A többség éppen ezért azt sem hiszi, hogy az alapítványok tisztességesen működnének, és hogy az ügyet csak az ellenzék nagyítaná föl. A történtekkel kapcsolatban tízből minden hatodik válaszadó korrupciót emlegetett, és csak tizennégy százalék mondta azt, hogy nem arról van szó.
Érdekesség, hogy pártreferenciák alapján sincs túl jelentős eltérés. Bár az tény, hogy a szocialista szavazók jóval többen tartják fölháborítónak az ügyet (több mint kilencven százalékuk), de a Fidesz szavazók is mintegy negyvenhat százaléka ezen az állásponton van, és csak harminchét százalékuk vélekedett ezzel ellentétesen. Arról, hogy korrupcióról van-e szó, már megosztottabban nyilatkoztak a fideszesek, de még így is egy hajszálnyival többen vannak azok, akik szerint az.
Egy-egy ügy korrupcióként való elkönyvelése egyébként az elmúlt hónapokhoz képest nem változott érdemben: a MET körüli ügyeket (gázbiznisz) a válaszadók több mint harminchat, a trafiktörvényt ötvenkilenc, míg a stadionépítéseket ötvenhét százaléka tartja korrupciónak. Ez a vélemény minden ügy esetében többségben van, és minden esetben egyedül a Fidesz szavazók az egyedüli kétkedők. Csak a Vajna András filmügyi kormánybiztos és kaszinómogul TV2- fölvásárlása kapcsán mondják a korábbinál többen, hogy korrupció: jelenleg a válaszadók hatvan százaléka gondolja úgy, hogy erről van szó. Érdekes, hogy ebben a fideszesek közül is kétszer annyian látnak korrupciót, mint ahányan nem. A Századvég-tanulmányok és a Mészáros Lőrinc körüli ügyekben is hasonló eredmény született — mármint az összes válaszadó tekintetében.
Korrupcióvakság
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban egyre inkább jelen vannak, sőt, újabb és újabb korrupciógyanús ügyek látnak napvilágot, a két hónappal ezelőtti, ugyancsak a Publicus által végzett kutatásban föltárt korrupcióvakság továbbra is jellemzőnek mondható. Ez nagyjából annyit tesz, hogy bár az ügyek többségét korrupciónak gondolják a választók, a politikai magatartást, cselekvéseket ezek csak kevéssé befolyásolják. Hibahatáron belül változott csupán annak a megítélése is, hogy mely kormányok idején volt több korrupció. Bár többen lettek, akik szerint a mostani, Fidesz-kormányzás alatt nagyobb a korrupció (harminckét százalék), és kevesebben, akik szerint az előző, MSZP-kormány idején volt (tizenhárom százalék) az, és azok aránya is növekedett, akik szerint mindkét időszakban ugyanolyan mértékű volt a jelenség (negyvenhárom százalék).
A megkérdezettek több mint kétharmada úgy véli, túl sok a korrupciós ügy, és már nem lehet őket számon tartani, háromnegyedük szerint pedig vannak ennél nagyobb problémák is — a korrupciót csak a hatodik legfontosabb problémának tartják az emberek. A megkérdezettek harmada nem tudott érdemben választ adni arra, melyik párt képes hitelesen küzdeni a korrupció ellen, míg egyharmaduk szerint egyik sem hiteles. Azon kevesek, akik szerint párt hiteles tud lenni a kérdésben, meglepő módon nem például a korrupció elleni küzdelem élharcosaként számon tartott Együttet nevezték meg, hanem elsősorban a Fideszt, a Jobbikot, és a Lehet Más a Politikát (LMP) — ez utóbbit azért joggal.
A tapasztalataink azt mutatják, hogy a legtöbb bizonytalan a fideszesek között van ezekkel az ügyekkel kapcsolatban — mondta Pulai András,a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Közülük kerülnek ki legtöbben azok, akik egyszerűen elmenekülnek a válaszadás elől, ez pedig azt mutatja, hogy még számukra is kínosak ezek az ügyek. Az egész politikai osztályt kicsit fölmenti a felelősség alól a válaszadók egy nagy része azzal, hogy megvonja a vállát és azt mondja, mindennapos a korrupció — magyarázta Pulai.
Ebben egyébként az a legtragikusabb, hogy az emberek óriási tévedésben vannak, a korrupció ugyanis nemcsak Magyarországnak, de a világ többi országának is az egyik legsúlyosabb problémája, ha úgy vesszük, közvetve szinte minden baj okozója.
Bokros: Matolcsyt bíróság elé kellene állítani
Példátlan az a vakmerőség, amivel a jegybank elnöke magánpénzt igyekezett csinálni a közpénzből — idézte Bokros Lajos a tekintélyes Bloomberg hírügynökség hétfői cikkét szintén az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Nem jó látni, hogy Magyarország ilyen hírekkel kerül a címlapokra — jegyezte meg a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) elnöke.
Az egykori pénzügyminiszter szerint a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatósága, hitelessége, és stabilitása maga egy anyagi erő — ha nincs befektetői bizalom, akkor nem fognak vállalkozni, és nem fogják kockáztatni a saját pénzüket. Meg fogjuk érezni — komoly károkat okoz a gazdaságban —, hogy Magyarország már megint valami világraszóló botránnyal került a lapok címoldalára — magyarázta Bokros.
A Fitch hitelminősítő a minap minősítette föl Magyarországot, ám az egykori pénzügyminiszter szerint ezek a szervezetek kizárólag a rövidlejáratú pénzügyi egyensúlyra fordítják a figyelmüket, tehát arra, hogy az állam képes-e visszafizetni a saját adósságát. Ez csak a gazdaság egy, egyébként fontos szelete — mondja Bokros, aki szerint a számok alapján már rég meg lehetett volna ezt tenni, az tehát elég sokatmondó, hogy eddig elhúzták. Ki is mondták a hitelminősítők, miért várnak ki: mert Magyarországon a gazdasági növekedés, a befektetések, és a munkahelyteremtés legfontosabb akadálya a gazdaságpolitika — ez áll a versenyképesség romlását kifejező mutatók mögött is.
Jelenleg valóban javul a pénzügyi egyensúly, ám ez önmagában nem elég a gazdasági növekedéshez, ráadásul a rossz egyensúlyt erőszakos cselekményekkel is helyre lehet állítani — folytatta Bokros. Románia még a rendszerváltás előtt visszafizette a teljes külföldi adósságát, csak „az egész ország döglött bele az életszínvonalát, illetve jövőjét tekintve” — példálózott.
A miniszterelnök védi azt a jegybankelnököt, akit bíróság elé kellene állítani, mert „többrendbeli bűncselekményt követett el, illetve ennek az alapos gyanúja” merül föl — mondja a volt pénzügyminiszter. Szerinte amikor a legfőbb ügyész rokonilag érintett, és maga a miniszterelnök alakította ki a mindent titkolni akaró államot, akkor itt nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki véletlenül kisiklott, hanem hogy rendszerszerű probléma van, ezért lophatnak szakmányban az állami tisztviselők.
„Az illiberáilis állam képviselői hajlamosak a fasisztoid eszméket magukhoz ölelni” — ismételte magát Bokros arról, hogy Orbántól Lázár János kancelláriaminiszterig mindenki háttérhatalmat vizionál, amely a magyar nemzetre tör. Soros György emlegetése a politikus szerint egyébként „nem túlságosan burkolt antiszemitizmus”, és arra jó, hogy fölkorbácsolja azokat az alantas és gonosz érzelmeket, amelyek egyszer már zsákutcába, ha úgy tetszik, tragédiába vezették Magyarországot.
Itt egyértelműen az orosz függés megerősödéséről van szó, hiszen ott divat háttérhatalmakat és összeesküvéseket emlegetni — hangsúlyozta a MOMA elnöke. Szerinte a Fidesz-kormány legfőbb bűne mégsem ez, hanem az ésszerűtlen, szakszerűtlen, kiszámíthatatlan, instabil és gonosz gazdaságpolitika, ami lehetetlenné teszi beruházásokat, és ennek köszönhetően a növekedést, és a munkahelyteremtést. Ezt a történelmi bűnt próbálja a Fidesz elkendőzni azzal, hogy háttérhatalmakkal és Soros Györggyel dobálózik — mondta Bokros Lajos.