Megérkeztek a banki elszámolások, az ügyfelek pedig döbbenten állnak a végösszegek láttán. Sokan azt mondják: nem fizetik vissza a fölvett pénz többszörösét. Kifogással élhetne ugyan az ügyfél a saját bankjánál, ha tudna. A panaszban konkrét számítási hibára kellene fölhívni a figyelmet, ám a részletes kimutatás a legtöbb esetben több száz oldalas, egy közönséges halandó számára tökéletesen érthetetlen. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértője szerint ebből az ügyből nagyon nagy baj lesz. A devizahitelesek csütörtök délután a József Attila utca lezárásával igyekeztek felhívni a figyelmet reménytelennek tűnő helyzetükre.

Összességében mintegy 650 milliárd forinttal csökkent a devizahitelesek tartozása, sokan mégis a levegőért kapkodtak, amikor kezükbe vették a bankjuktól kapott levelet. Az ügyfelek hitetlenkedve vették tudomásul, hogy a bankok elszámoltatásáról szóló törvény alapján visszajáró pénz és a törlesztőrészletek csökkenésének mértéke a legtöbb esetben közel sem annyi, mint amennyire a kormány korábbi kommunikációja alapján számítottak. Az adósságállomány csökkent, ez azonban átlagosan csak tizenhét százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelent, szemben a kormány által korábban emlegetett húsz-harminc százalékkal.

Mostanra nagyjából másfél millió adós szembesült azzal, hogy mennyi pénzt kap vissza, mennyivel tartozik még a bankjának, milyen feltételekkel kap új forinthitelt, és annak mennyi lesz a havi törlesztőrészlete. A forintosítási kényszer alól lehet felmentést kapni, de ennek szabályai – amiket Az én pénzem részletesen közöl – meglehetősen szigorúak.

Sokak legnagyobb gondja, hogy a levelek tartalmát sem tudják értelmezni. Az elszámolás igen összetett számításokat igényel, és a pénzintézetek sem tudják minden esetben hiba nélkül megoldani a feladatot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan ellenőrzi a bankokat – az elszámolás metódusában, a számításokhoz használt programokban, illetve képletekben eddig nem talált hibát –, sőt, az Index szerint már azt is vizsgálja, hogy van-e alapja azon híreszteléseknek, melyek szerint egyes hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások az elszámolás forintosításkor több árfolyamgátas ügyfelüknél megemelték a törlesztőrészleteket.

Akinek nem tetszik a bankja által kínált új forintkamat, hatvan napja van hitelszerződése fölmondására. Új bankot a hatvan nap lejárta után, kilencven napon belül kell keresni. A folyamat ingyenes, a pénzintézetek semmilyen költséget nem számolhatnak föl.

Az Index egy másik cikke szerint több hitelintézetnél valószínűleg úgy kalkulálnak, hogy az adósok többsége nem váltja ki a hitelét. Ennek egyrészt az az oka, hogy a közvetítőket kizárták a folyamatból, akik tanácsot ugyan adhatnak, de jutalékra nem számíthatnak. Másrészt az akciók csak kevés ügyfélnek – leginkább a jó adósoknak – szólnak.

Az ügyfélnek persze nem muszáj elfogadnia az elszámolást – ebben az esetben egy részletes tájékoztatót kell igényelni a pénzintézettől. Aki ezután is úgy látja, hogy nem stimmel valami, az a bankjánál tehet panaszt. Amennyiben a pénzintézet ezt elutasítja, akkor az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülettől lehet jogorvoslatot kérni. Aki ezzel sem elégedett, a bíróságon támadhatja meg a döntést.

Sokan már most a legutolsó verzióban gondolkodnak, hiszen többen csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a bankok az árfolyam változásából adódó teljes veszteséget megtérítenék, ami viszont a Kúria korábbi döntése alapján elképzeletlen.

A devizahitelesek nem adják föl

Elkeseredett devizahitelesek tüntettek csütörtökön egész nap a budapesti Széchenyi téren. Szerintük az elszámoltatásról szóló törvény tisztességtelen, mivel az összes előnyt a bankok és az állam élvezi, míg az összes hátrányt az ügyfelek. Szerintük a forintban folyósított kölcsön mögött nincs deviza. A Kúria egy korábbi döntésére hivatkoznak:

„A Kúria a 6/2013. PJE határozat 1. pontjában egyértelműen úgy foglalt állást, hogy devizaalapú kölcsönszerződések esetén úgy a folyósításkor, mint a törlesztésekkor átváltásra nem, hanem csak átszámításra kerül sor. Így tehát a devizaalapú kölcsönszerződésekben szereplő különnemű árfolyamok mögött tényleges, a fogyasztó számára közvetlenül nyújtott pénzváltási szolgáltatás nincs.”

A devizahitelesek ezért azt követelik, hogy a törvényt semmisítsék meg. Az általuk csalónak tartott bankoknak addig sem fizetnek, és az otthonaikat sem adják.

A legtöbben nem értik, hogyan tartozhatnak többel, mint amennyit felvettek, mikor már legalább annyit visszafizettek. A Radikális Bankellenes Csoport nevű Facebook-fölhasználó és a Nem adom a házamat nevű Facebook-szervezet által a budapesti Sofitel Hotel mellé szervezett eseményen a károsultak saját történeteiket mesélve szemléltették, milyen kilátástalan helyzetbe kerültek az adósok.

Az egyik demonstráló azt mondta: olyan törvényt akarnak, amelynek előkészítésében ők maguk is részt vehetnek. „Meg kell szabadulnunk ettől a kormánytól, mert nem a mi érdekeinket képviseli” – hangzott közben a mikrofonból. „Ha a quaestorosokat támogatták, akkor minket miért nem?” – kiabálta valaki. Volt, aki arról beszélt, hogy több ismerőse is öngyilkos lett, mert nem látott más kiutat az adósságcsapdából.

Az egyik devizahiteles elmesélte, hogy nyolc éve vett föl hétmillió forintot svájci frank alapon. Az elszámolás szerint már befizetett hétmilliót, de még tartozik tizenhétmillióval. Mindezt úgy kell majd visszafizetnie, hogy tíz évig fizeti a nyolcvannyolcezer forintos törlesztőrészleteket, ami ugyan valamivel kevesebb, mint amennyi eddig volt, de a lejárat előtti utolsó két hónapban 6,3 millió forintot kellene visszafizetnie. „Ez teljesen abszurd, hogy gondolják?” – kérdezte.

Alig kétszázan lehettek délután négykor a téren, amikor a hivatalos tüntetés véget ért. Többek szerint azért voltak ilyen kevesen, mert sok embernek vidékről Budapestre utazni sincs pénze.

Az egyik szervező – akinek tizennégymillióra negyvennyolcat kellene visszafizetnie – elmondta: petíciót szerettek volna átadni Kövér László házelnöknek, és bár telefonon biztosították őket, hogy átveszik, ez végül nem történt meg. Ebben többek között azt írják: „Megígérhetjük, ha nem rendezik hatékonyan ezt az egész országot érintő problémát, mi addig megyünk, addig harcolunk minden eszközzel és minden fronton, amíg ki nem derül az igazunk.” A petíció – melyhez több mint húsz elszámolást csatoltak – az alábbi követeléseket tartalmazza:

„1. Követeljük, hogy a bankkal való elszámolás alapja kizárólag az ügyfél számlájára átutalt pénznem és összeg legyen!
2. Követeljük, hogy az elszenvedett sérelmekért, anyagi és egyéb hátrányokért, az okozott károkért a pénzintézeteket vonják felelősségre és fizessenek kártérítést!
3. Követeljük, hogy a végleges megoldás kialakításához feltétlenül vonják be a civilszervezetek által kijelölt szakértőket is!
4. Követeljük, hogy a devizahitel miatti végrehajtásokat, közjegyzői záradékolásokat azonnal állítsák le!”

A szervező azt is hozzátette: minden egyes elszámolásban feltüntették, hogy mennyi a „tisztességtelenül elszámolt kamat”.

Mivel a petíciót senki sem vette át, a tüntetők bejelentették, hogy fél öttől fél hatig lezárják a József Attila utcát, és az úttestre ülve fognak demonstrálni. Néhányan azt kiabálták: úgysincs vesztenivalójuk, hisz nem tudnak fizetni.„Vesszenek a bankok”, „Nem hagyjuk”, „Orbán takarodj” – skandálták az úttesten. A tüntetők világossá tették: polgári engedetlenségük nyomán ennél csak súlyosabb szankciókra számíthat a hatalom.

Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőnő honlapján olvasható egy petíció, melyet az érintettek még március végén nyújtottak be az Európai Parlamentnek. Az aláírók szerint a bankok elszámoltatásáról szóló törvény sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait. A petíciót többek közt Varga-Damm Andrea jegyzi, aki a Jobbik jelöltje volt a február 22-i időközi veszprémi parlamenti választáson.

Lázár János: minden devizahiteles jobb helyzetbe kerül

A banki elszámolás után minden devizahiteles jobb helyzetbe kerül, mint korábban volt – mondta a kancelláriaminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János szerint 1,3 millió ügyfélnél összesen egybillió forint maradhat az elszámolás eredményeként.

Hozzátette: lehetnek csalódott ügyfelek, mert az elszámolás alapján úgy érzik, több járt volna nekik. Az ezzel kapcsolatos vita lefolytatására a jogszabály lehetőséget biztosít – mondta a miniszter, aki szerint a kormány mindent megtett, amit ebben a helyzetben megtehetett, a mozgásteret a Kúria jelölte ki. Azokat, akik elégedetlenek, Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra biztatta, tegyenek panaszt a jegybanknál.

„Itt életekről van szó, amit nem vesznek komolyan”

A legnagyobb probléma az, hogy olyat tételeznek föl az ügyfélről, ami nem reális. Azt várják, hogy értelmezni tudják az elszámolást, amit persze nem tudnak, hisz nem ez a szakmájuk – mondta Galcsikné Erdős Éva az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán.

A korábban már említett harmincnapos határidőről – ameddig az ügyfél panaszt tehet bankjánál az elszámolással kapcsolatban – a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértője azt mondta: a határidő jogvesztő, aki addig nem él panasszal, annak tartozását „kőbe vésték”.

Csakhogy panaszt úgy lehet tenni, ha valaki konkrét hibát talál, tehát meg kell magyaráznia a banknak, hogy „ez és ez a számítás miért nem jó”. Ezt a részletes kimutatásból lehet megtenni. Ráadásul a dokumentum tele van olyan kifejezésekkel, amiket egy egyszerű ember nem ért. Ha melléírnánk a képletet, akkor sem értené senki – tette hozzá Galcsikné.

Érthető, hogyha valaki elolvassa az elszámolást, nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen, de nem ez a legnagyobb baj, hanem hogy nyolcszázezer embernek harminc napja van az értelmezésre, de nem találnak majd olyan embert, aki elmagyarázza nekik, hogy mit látnak – mondta a szakértő.

Galcsikné Erdős Éva szerint több időt kellene hagyni az ügyfeleknek, hogy segítséget tudjanak keresni maguknak – tette hozzá Galcsikné. Hozzátette: ebből az ügyből nagy baj lesz, mert ez nem megoldás.

Az új forinthitel kamata háromhavonta változhat, de mivel a jegybanki alapkamathoz van kötve – ami egyébként jelenleg történelmi mélyponton van –, ha az emelkedik, emelkedni fog a törlesztőrészlet is – közölte a szakember. Megszabadultak tehát az ügyfelek az árfolyamkockázattól, és megkapták helyette a kamatkockázatot – közölte.

Galcsikné úgy látja: perek tömegeire lehet számítani, mert az adósok nagy része most már odáig jutott, hogy elege van az ígéretekből, és megoldást akar.