Megállapodott a kormány a béremelésről

november 22, 2016

work

A kormány megállapodott a szociális partnerekkel a minimálbér emeléséről és a járulékok csökkentéséről. A munkaadói oldalon többen is aggodalmukat fejezték ki a döntéssel kapcsolatban. A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást: ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak.

Megállapodás szóletett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetekkel és a munkaadókkal – jelentette be kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Eszerint,

  • a minimálbér jövőre 15, 2018-ban pedig 8 százalékkal növekszik
  • a garantált bérminimum jövőre 25, utána 12 százalékkal növekszik
  • a munkaadói járulékok 2017-ben 5, egy évvel később pedig további 2 százalékkal csökkenek

A munkavállalói oldal elégedett

A munkavállalói oldalt feltehetően nem volt nehéz meggyőzni, a kormány ajánlata ugyanis jóval magasabb volt, mint amivel a dolgozók képviselői számoltak. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

Palkovics szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek, ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk – tette hozzá.

A munkaadói oldalon azért van, aki aggódik

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat az MTI által megkérdezett munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartanak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt mondta: a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, akiknek most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása, hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés – tette hozzá.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke elmondta: a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. Hozzátette: a munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő, ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a fekete munka erősödni fog. Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához – hangsúlyozta.

Nem meglepő módon Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára fogalmazott munkaadói oldalról a legélesebben: szerinte a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a túlhúzott minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet.

A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást, ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak – fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.

Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba

– fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke is a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. „Mi vállaltuk a legtöbbet” – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Adószakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kis cégeknél gond lehet

Kedvezőnek tartják az ugyancsak az MTI által megkérdezett adószakértők a munkaadói járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője pozitívumként értékelte, hogy a kormányzat a munkaadók érvelését meghallgatva 5 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2017-ben a múlt héten javasolt 4 százalékpont helyett, ugyanakkor hozzátette: a minimálbér-emeléssel több mint 10,5 százalékkal, a garantált bérminimum esetében pedig több mint 20 százalékkal fognak növekedni a munkáltatók személyi jellegű ráfordításai, ami nagymértékben befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét. Ezzel szemben a társasági adó (tao) 1 százalékpontos csökkentése a kis- és közepes vállalkozásoknál – 10-ről 9 százalékra 500 millió forint alatti adóalapnál – nem fog igazi hatást kiváltani.

A közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is hátrányban maradunk. A most 48,25 százalékos adóék, amely kiemelkedően magas mind a régióban, mind Európában, 2022-re 41,4 százalékra fog csökkenni, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, a lengyelek, csehek, szlovákok továbbra is versenyképesebbek lesznek – jegyezte meg a szakember.

Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere kedvezőnek tartja a járulékcsökkentést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Hegedüshöz hasonlóan megjegyezte: Magyarországon nagyon magasak a bérre rakódó munkaadói terhek, ami jelentős versenyhátrányt okoz a környező országokhoz képest. Hozzátette: lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, ahol jelentős problémákat is okozhatnak a változások. A társasági adó jövő évi csökkentése a nagy nyereséggel működő vállalatoknak kedvez – figyelmeztetett.

Szmicsek szerint mindemellett az intézkedés a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni: képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve garantált bérminimumon fizetnek.

LMP: Az igazságtalan egykulcsos adórendszer eleve rossz kompromisszumra ítélte a feleket

Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke keddi közleményében bírálta a nemzetgazdasági minisztert, aki a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodást úgy értékelte: elmentek a falig. Az LMP szerint lehet, hogy a felek elmentek a falig, de a falat maga a kormány húzta föl.

Az igazságtalan egykulcsos adórendszer eleve rossz kompromisszumra ítélte a feleket – magyarázta. A társaságiadó-csökkentésnek a bérmegállapodáshoz semmi köze, az a béremelés ürügyén adott újabb százmilliárdos ajándék a külföldi nagyvállalatoknak. Az LMP szerint igazságos többkulcsos adóra, a minimálbér adómentességére és a munkavállalói járulékok csökkentésére van szükség.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint nem a multik adóját kellene csökkenteni, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások terheit kell mérsékelni, mert így lehetne érdemi fizetésemelést adni a dolgozó embereknek. „Az urizáló fideszes elit gazdaságpolitikája a felső 10-20 százaléknak kedvez, miközben agyonadóztatja a bérből és fizetésből élőket, az így elvett adóforintokból a gazdagok és a multicégek adóját csökkenti” – írja közleményében ellenzéki párt, hozzátéve, hogy nincs még egy olyan ország, ahol az állam elveszi a minimálbér több mint harmadát.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):