A széles körű nélkülözés tönkreteszi a romák életét. A családok a társdalomból kirekesztve, megdöbbentő körülmények között élnek, míg a gyerekek a kevés oktatás miatt kilátástalan jövő elé néznek – áll az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legfrissebb jelentésében.

Kilátástalan helyzetben van az európai cigányság – derül ki a Második Európai Uniós Kisebbségi és Diszkriminációs felmérés (EU-MIDIS II) romákra vonatkozó megállapításaiból.

„A szemmel látható tehetetlenségünk Európában a roma közösségek emberi jogainak betartatására elfogadhatatlan. Európa legnagyobb kisebbsége nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának jelenlegi szintje az EU és tagállamai jogszabályainak és politikájának súlyos kudarcaként tudható be” – nyilatkozta az eredményekkel kapcsolatban Michael O’Flaherty, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója. „E megállapítások közzététele lehetőséget kínál arra, hogy a szakpolitikai döntéshozókat cselekvésre késztesse, és az erőforrásokat e tűrhetetlen helyzet orvoslására összpontosítsa.”

A felmérés főbb megállapításai:

• A megkérdezett romák 80 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, miközben az EU-átlag 17 százalék.
• 30 százalékuk olyan háztartásban él, ahol nincs vezetékes víz, 46 százalékuknál nincs WC, zuhanyzó, vagy fürdőszoba házon belül.
• A roma gyermekek 30 százaléka olyan háztartásban él, ahol a család valamelyik tagja az elmúlt hónapban legalább egy alkalommal éhesen feküdt le aludni.
• A roma gyerekek 53 százaléka jár óvodába, vagy vesz részt iskolai felkészítésen (kora gyermekkori nevelés) – arányuk általában kevesebb mint a fele a korcsoportjuk országos átlagának.
• A romák csupán 30 százaléka végez olyan munkát, amiért fizetést kap, szemben az EU-ban 2015-ben mért 70 százalékos átlaggal.
• A romák 41 százaléka érzi úgy, hogy származása miatt az elmúlt öt évben diszkrimináció érte a munkakeresés, a munkavégzés, a lakhatás, az egészségügy vagy az oktatás területén.
• A romák 82 százaléka nincs tisztában azzal, mely szervezetek nyújtanak támogatást a diszkrimináció elszenvedőinek.

A kutatás megállapításai azt tükrözik, hogy a tagországok tesznek ugyan erőfeszítéseket, az EU 2011 Nemzeti Roma Integrációs Stratégia Keretrendszerben megfogalmazott, kulcsfontosságú integrációs céljaik legnagyobb részét azonban továbbra sem érték el.

Az eredmények alapján szükséges

• a korai gyermekkori oktatás és az integrált oktatás támogatása,
• a jobb munkalehetőségek megteremtése,
• a nagyobb mértékű társadalmi védőháló a szegénység megszüntetése érdekében,
• valamint célzott oktatás és képzés, amely kifejezetten a roma fiatalokat és nőket segíti az alapfokú oktatásból a középfokú oktatásba történő átmenetnél, illetve azután a munkakeresésben.

A jelentés kilenc EU-tagországból közel 8 ezer, romákkal készített személyes interjú megállapításain alapul.

Hiányzik a politikai akarat

A politikai akarat hiánya miatt az európai romák helyzete nem javult a 2011-ben végzett utolsó felmérés óta. Az Eurologus-nak nyilatkozó O’Flaherty szerint a helyzet a 2011-es beszámolóval összevetve csak igen kevés tagállamban javult: Szlovákiában például könnyebb az oktatási intézményekhez történő hozzáférés, míg Csehországban némileg az életkörülményeik javultak. A szakember úgy véli, a romák helyzete elsősorban emberi jogi kérdés, mely a marginalizációban, a diszkriminációban és a nélkülözésben ölt testet.

Magyarországon a helyzet nem javult 2011 óta:

• A 800 ezer magyarországi roma mintegy háromnegyede él szegénységben,
• 32 százalékuknak nehézséget, 48 százalékuknak komoly nehézséget okoz az, hogy kijöjjenek a megkeresett jövedelmükből,
• a roma háztartások 11 százaléka pedig arról számolt be, hogy legalább egy családtag havonta két-három alkalommal éhesen fekszik le, de 6 százalékuk esetében ez havonta több mint négy alkalommal fordul elő.

Van azért pozitívum is:

Magyarországon a romák foglalkoztatottsági aránya az EU-tagországok között a második legmagasabb Görögország után: a magyar roma férfiak 54, a nők 33 százalékának van olyan munkája, amiért fizetést kap.

Az iskolázottság terén is jónak mondható a helyzet (ettől persze az oktatásban tapasztalható szegregáció nem lesz kisebb – a szerk.): a spanyol roma gyerekek után (fiúk 98 százalék, lányok 93 százalék) a magyar roma gyerekek közül jár a legtöbb óvodába (a fiúk 92, a lányok 90 százaléka).

Az élmezőnyben vagyunk a kötelezően iskolás korú gyerekek iskolába járásában is: a magyar roma fiatalok 98-99 százaléka jár iskolába.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):