Juhász Péter feljelentést tett, az ügyészség elutasította azt, Juhász Péter panaszt tett, majd az ügyészség nyomozni kezdett. Közben Juhász hivatali visszaélés miatt is feljelentést tett. Nagyjából így foglalható össze az V. kerületi ingatlanpanama ügyének kacifántos útja a hatóságoknál. A lényeg: nyomoznak.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke és V. kerületi önkormányzati képviselője (képünkön) még december 29-én tett feljelentést bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja miatt. Juhász akkor úgy érvelt: szerinte Belváros-Lipótváros önkormányzatánál „folytatólagosan követtek el hivatali visszaélést, okirat-hamisítást, hűtlen kezelést, amivel sokmilliárdos kárt okoztak az V. kerület lakóinak”. Kifogásolta az ingatlanok eladásának gyakorlatát, és konkrét eseteket is említett, ahol a bérlők röviddel a bérbeadás után áron alul jutottak hozzá az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokhoz.

Az önkormányzat rágalomnak minősítette a vádakat, melyek miatt korábban már többször is feljelentették az Együtt képviselőjét.

Az ügy eljutott a Fővárosi Főügyészségig, amely január 13-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

Némi bürokratikus hercehurca után február 12-én a nyomozóhatóság elutasította a feljelentést, mondván: az önkormányzatnál minden a rendeleteknek megfelelően folyt. Azt is kinyomozták, hogy az V. kerületi önkormányzat nem azért adta el jelentős kedvezménnyel az ingatlanokat, mert „a bérlő előnyben részesítése volt a cél”, hanem mert az önkormányzat szegény, és így akarta biztosítani az Európai Uniós (EU) projektekhez az önrészt.

Juhász ezután panaszt tett a főügyészségen, mondván: a nyomozó hatóság határozata még „a szakmai minimum elvárásoknak” sem felel meg. Sérelmezte például azt, hogy az értékbecslési rendszert – mely szerinte nem felelt meg a jogszabályoknak – nem is vizsgálta a hatóság, ráadásul nem létező önkormányzati rendeletre hivatkoznak.

Szinte már burleszkbe illő részlet, hogy a jogszabályok szerint maga a feljelentő, tehát Juhász Péter nem is élhetett volna panasszal az ügyészség határozata ellen, mivel nem sértettje a bűncselekménynek, ugyanakkor „akire nézve a nyomozó hatóság határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz” — ez esetben például a polgármester —, nyugodtan panaszt tehetne. A fenti indokok mellett tehát, mivel Juhász nem sértett, a hatóság a panaszt egyszerűen elutasította.

A nyomozóhatóság elutasító határozatában egyébként megemlíti azt a Károly körút 26. szám alatt található ingatlant is, amelyet szerintük az önkormányzat pályáztatás útján adott bérbe, de – mint arról korábban beszámoltunk – kiderült, hogy ez nem így történt. Juhász Péter ezért március 10-én a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez fordult, mert a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) a feljelentését többek között arra hivatkozva utasította el, hogy pályáztatással kapták meg „Portikék” a Károly körút 26. bérleti jogát, pedig egy önkormányzati határozat egyértelműen bizonyítja, hogy az ingatlan sorsa pályáztatás nélkül dőlt el.

A főügyészség varázsütésre észbe kapott, és rájött, hogy az NNI mégsem nyomozott. Március 31-én hatályon kívül helyezték a februári – nyomozást megszüntető – határozatot, és újbóli nyomozást rendeltek el „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt”.

Az indoklásban a főügyészség megemlíti, hogy a nyomozóhatóság elutasító határozata több kérdésben sem foglalt állást, az általuk beszerzett iratok pedig hiányosak. Arra is kitérnek, hogy a nyomozásban nem vizsgálták az érintett ingatlanok esetleges továbbértékesítését, a vételár beérkezésének tényét, és az általános forgalmi adó (áfa) befizetésének megtörténtét vagy elmaradásának okát sem. Bár a bérleti szerződések határozatlan időre köttettek, a rövid időn belüli vételi nyilatkozatok miatt a bérlet csak „formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja jelenleg – nem kizárhatóan – kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehet” – írják.

További probléma, hogy az értékbecslések jogszabályi megfelelőségét sem vizsgálták, az értékbecslő CCA Zrt-nek nincs ingatlanbecslési tevékenységi köre, az önkormányzattal való jogviszonyával kapcsolatban pedig a nyomozóhatóság nem szerzett be iratokat.

A főügyészség arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyomozás során a nyomozóhatóság valóban tévesen hivatkozott egy önkormányzati rendeletre. Mint fogalmaztak, „nem értelmezhető, hogy a nyomozó hatóság mi alapján vizsgálódott”, mivel a rendelet egy olyan pontjára hivatkoznak, ami az értékesítéskor még nem is létezett.

Hiányos iratok, téves jogszabályi hivatkozás, el nem végzett vizsgálatok – ez az NNI belváros-lipótvárosi ingatlanügyben végzett eddigi munkájának mérlege. Most kezdhetik elölről az egész nyomozást. A kérdés csupán az: ezúttal nyomozni is fognak?