Egyes civil szervezetek teljesen nyíltan, míg mások óvatosabban, de a megbélyegző törvénnyel szembeni ellenállást választják.

Megkérdeztünk néhány civil szervezetet, hogy a múlt héten elfogadott civiltörvény fényében milyen stratégiával készülnek a jövőre. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány 2014 óta tartó hadjárata hatással volt-e a hazai finanszírozásra.

Amnesty International Magyarország

Az Amnesty International előre kitervelt, aljas támadásnak nevezte a törvénymódosítást – minden szabadságot szerető, demokratikus elkötelezettségű magyar ember ellen. Iván Júlia a Budapest Beacon érdeklődésére elmondta: az Amnesty demokratikus struktúrája miatt az emberi jogi szervezet álláspontját a követendő stratégiai tekintetében a tagságnak jóvá kell hagynia – az erről döntő rendkívüli gyűlésre az elkövetkezendő nyolc-tíz napban kerül sor.

Az igazgató szerint két verzió lehetséges: vagy a törvényi előírásoknak megfelelve magukat külföldről támogatott szervezetként regisztrálják – miközben a bíróságon támadják meg a már elfogadott törvényt –, vagy már a legelejétől kezdve visszautasítják a regisztrációt.

Iván Júlia úgy látja, képesek lesznek bizonyítani, hogy a civiltörvény mind a magyar alaptörvényt, mind pedig az uniós jogot sérti, azonban hangot adott abbéli aggodalmának, hogy az Alkotmánybíróságon (Ab) és az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is hosszas eljárás elé néznek. Mivel egyik testületet sem köti eljárási határidő, az ítéletekig akár évek telhetnek el.

Az Amnesty az immár több mint kétszáz szervezetet soraiban tudó Civilizáció csoporttal is együtt működik, az együttműködés keretében pedig közös jogi lépésre vagy tüntetésre is sor kerülhet.

Iván Júlia nem tapasztalt visszaesést az utóbbi években – már ami a szervezetek hazai finanszírozását illeti. „A civil szervezetek egyre többet költenek kommunikációs és közösségi finanszírozásban megvalósuló kampányokra. Ez öt-tíz évvel ezelőtt nem volt jellemző. Az embereknek is egyre kevésbé tetszik, hogy a kormány megfélemlítő módon bánik a civil szervezetekkel, ez pedig hosszú távon kontraproduktív lehet. A civilellenes kampány ugyanúgy megosztja az embereket, mint ahogyan a menekültellenes kampány is tette” – jegyezte meg az Amnesty igazgatója.

K-Monitor

Léderer Sándor, a K-monitor vezetője lapunk kérdésére kijelentette: nem fognak a törvényi előírásoknak megfelelni, és nem jelentik be magukat a bíróságon sem. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a civil szerveztek közös álláspontra helyezkedjenek, és arra is ígéretet tett, hogy petíciót nyújtanak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgban, amennyiben ez kell ahhoz, hogy megszabaduljanak az új törvénytől.

„Úgy tekintünk erre, mint ami csupán egy technikai kérdés. A K-Monitornál dolgozó emberek tartják magukat a közös ügyhöz. Semmilyen kormányzati nyomásgyakorlás vagy adminisztrációs akadály sem tántoríthat el bennünket attól, hogy végezzük a munkánkat” – hangsúlyozta a korrupció ellen küzdő szervezet vezetője.

Ökotárs Alapítvány

Arra a kérdésre, hogy az Ökotárs bojkottálni fogja-e a törvényt, Móra Veronika azt mondta: „Nem áll szándékunkban magunkra venni »a külföldről támogatott« jelzőt, de hosszú távon a szervezet működését sem kívánjuk kockáztatni”. Felvetésünkre, miszerint van-e valami tervük arra az időszakra, amikor a jogi lehetőségeik kimerültek, a szervet vezetője úgy reagált: „Nem hisszük, hogy itt a történet vége. Bár rendkívül nehéz előre nem látható eseményekre felkészülni, eltökéltek vagyunk tevékenységünk folytatása mellett. Mindent tőlünk telhetőt meg fogunk tenni ennek érdekében”. 

„[A civil-ellenes kampánynak – a szerk.] kettős eredménye volt. Az ismertebb civil szervezetek még profitálhattak is belőle, több támogatót szerezhettek, azonban a kisebb, sérülékenyebb vidéki szervezetekre negatívan hatott, hiszen ezeknek a léte nagymértékben a helyi önkormányzat kegyeitől függ” – tette hozzá az egyebek mellett az állampolgári önszerveződések támogatását zászlajára tűző szervezet vezetője.

Társaság a Szabadságjogokért

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az egyike volt azon szervezeteknek, amelyek már a törvény elfogadásának napján világossá tették: mivel a jogszabály jogsértő, a jogsértés ellen úgy tudnak a leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható – szögezték le.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy akár jogi eljárásokat is indíthatnak ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, a jogvédő szervezet igazgatója, hozzátéve, miszerint nem félnek, hiszen évről évre olyan emberek százait képviselik a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, akiknek sérülnek az alapjogaik, megvan tehát ezekben az ügyekben a kellő tapasztalatuk. Annak érdekében, hogy segítsük a civil társadalmat, más alapítványokat és egyesületeket, veszélynek kell kitennünk magunkat is, saját példánkon keresztül bizonyítva, hogy a törvény jogsértő. „Meg vagyunk győződve arról, hogy egy hosszú eljárással a jogsértő civil törvény el fog bukni” – hangsúlyozta Kapronczay Stefánia

Arra a kérdésünkre, miszerint más szervezetek felvették-e a kapcsolatot a TASZ-szal, hogy csatlakoznának a bojkotthoz, Kapronczay úgy reagált: a civil szervezetek többféle stratégiát követhetnek, és mivel ők egy emberi jogok érvényesítéséért küzdő szervezet, a polgári engedetlenséget választották.

A TASZ kidolgozott stratégiával rendelkezik a jogi lépések megtételére – tudatta a szervezet igazgatója: először magyar bírósághoz fordulnak, ezután az Alkotmánybírósághoz, végül következik Strasbourg.

„Az adományozási kultúra fejlődik [Magyarországon – a szerk.]. A magánadományok egyre nagyobb részét teszik ki a civil szervezetek költségvetésének. A kormány retorikájának figyelemreméltó hatása, hogy egyre több magánadományozó szeretné megőrizni névtelenségét” – jegyezte meg a támogatások alakulásával kapcsolatos kérdésünkre Kapronczay Stefánia.

Magyar Helsinki Bizottság

A Helsinki Bizottság szintén már a törvény elfogadásának napján bejelentette, hogy visszautasítja a regisztrációt, és minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe vesz, hogy az alapvető jogokat sértő törvénnyel szemben fellépjen.Tájékoztatni fogja például a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek „putyini mintát követő megbélyegzéséről”.

„Egy civil szervezetnek nem lehet az a célja, hogy feladja céljait és cserbenhagyja ügyfeleit. A Helsinki Bizottságnak sok, egyre több feladata van. Látjuk, hogy az illiberális fordulat óta mind nagyobb szükség van az emberi jogok védelmére, a jogvédőkre. Szükségük van ránk a fogvatartottaknak, a menekülteknek, az állami jogsértések áldozatainak, a szabadságjogaiktól megfosztott honfitársainknak, margóra kényszerített kisembereknek és a jogállamnak is. Szükségük van ránk az ügyfeleinknek. Nélkülünk sokan magukra maradnának. Nekünk ők számítanak a leginkább. Ezért aztán maradunk, és tesszük a dolgunkat tovább” – közölte a Helsinki.

Pardavi Márta a hazai támogatások emelkedését tapasztalta az elmúlt években. A jogvédő szervezet elnöke hangsúlyozta: nem számít, milyen kicsi egy magánadomány, emelkedő tendencia látható, és ennek az a pozitív üzenete, hogy a társadalmat érdekli a civil szervezetek működése.

Civilizáció

A több mint kétszáz civil szervezetet tömötítő csoport a törvény elfogadása után közleményt adott ki, melyben jelezte: a törvény felesleges, megbélyegző és káros.

Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra, és káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat, és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

„Félő, hogy a most elfogadott törvénnyel nem ér véget a hazai civilek elleni immár több éve zajló kormányzati lejáratókampány. Ellenkezőleg: ez egy folyamat újabb állomása, amelynek a végső célja a civil szervezetek teljes hiteltelenítése lehet. De szabad és kritikus gondolkodás, erős civil társadalom nélkül nincsen valódi demokrácia és állampolgári szabadság” – hangsúlyozza a civilizáció.

„Mi, civilek sokfélék vagyunk, de összeköt minket a célunk, hogy Magyarországot egy élhetőbb, jobb hellyé tegyük. Minden szervezet elsősorban ezt tartja szem előtt, amikor arról dönt, hogy miképpen jár el a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvénnyel kapcsolatban. Megítélésünk szerint az új jogszabály ellentétes Magyarország Alaptörvényével és több, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződéssel, ugyanis korlátozza az egyesülési és véleményszabadság mindenkit megillető jogát. Ezért élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene. Eközben maradunk, és végezzük tovább közös munkánkat, mert nem hagyhatjuk cserben a magyar társadalmat, nem hagyhatjuk cserben azokat az embereket, akiknek szüksége van a segítségünkre” – teszik hozzá.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):