Fotó: Budapest Beacon

Óriási fölháborodást váltott ki, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyáltalán részt vett a korábban Mendrey László, a szakszervezet elnöke által is csak cinikus színjátéknak titulált Köznevelési Kerekasztalon, mi több, a keddi alakulóülés után többekhez hasonlóan ő maga is sikeresnek nevezte a megbeszélést. A Facebookon Mendreyt többen azonnali lemondásra szólították föl, lapunk birtokába jutott azonban egy levél, amely némiképp árnyalja a képet. A Pedagógusok Szakszervezete mindeközben közleményben tudatta: továbbra sem enged a követeléseiből. A Budapest Beacon Galló Istvánnét és Mendrey Lászlót, a két szakszervezeti elnököt is megszólaltatta.

Kedden tartották meg a Köznevelési Kerekasztal alakuló ülését, melyen a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem vett részt, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) igen, holott Mendrey László elnök (képünkön jobbra) korábban annak bojkottjára szólított föl, és azt hangoztatta, hogy az illegitim, nem több, mint egy „cinikus színjáték”.

A pedagógusokból, és persze legfőképp a PDSZ számos tagjából már a részvétel is óriási fölháborodást váltott ki, de az esemény utáni sajtótájékoztató volt az igazi pofon számukra, ahol a többi résztvevő mellett – ideértve a tiltakozást kirobbantó Herman Ottó Gimnázium igazgatóját, Madarász Pétert – meglepő módon Mendrey is sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, miközben azon állítólag semmilyen konkrét döntés nem született, igaz túl nagy falba sem ütköztek a köznevelés rendszerében változást sürgetők. Nagyjából annyiról állapodtak meg, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) hozzá lehet nyúlni, a pedagógusok bérét nem emelik az egekbe, a tankönyvpiac is zárt marad, egyébként pedig folytatják a tárgyalásokat – írta több orgánum is a tudósításában. Ki kell kormányozni az oktatási rendszert abból a közoktatási vészhelyzetből, amelybe az elmúlt három évben került – magyarázta a sajtótájékoztatón Mendrey, miért ült mégis asztalhoz, majd hozzátette: egyelőre lát arra esélyt, hogy sikeres legyen a tárgyalássorozat.

Több sem kellett a lázongó – már rég a szombati pedagógustüntetésre készülő – pedagógusoknak, akik elárasztották a Facebookot elégedetlenségük megnyilvánulásaival. Volt, aki dühében kilépéssel fenyegette meg a PDSZ-t, volt, aki már meg is tette, volt, aki pedig azonnali lemondásra szólította föl Mendreyt. Valljuk be, nem is ehhez a kommunikációhoz szoktak a PDSZ vezetőjének részéről.

Talán a hatalmas felháborodás hatására a kerekasztal Mendrey melletti egyetlen PDSZ-es résztvevője levelet küldött több kollégájának is, hogy lehűtse az igencsak forró hangulatot, e levél pedig a Budapest Beacon szerkesztőségéhez is eljutott.

Ebből az derül ki, miszerint a tárgyalásra már úgy ment oda a PDSZ, hogy meg sem várja annak végét, föláll, és rájuk csapja az ajtót. Mivel gyorsan ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, ezért már a kerekasztal elején azokat a területeket hozták szóba, amelyekből Orbán Viktor és Lázár János korábbi bejelentései alapján lehetett tudni, hogy nem engednek, ám meglepetésre a fizetések minimálbérhez kötésén kívül mindenre nyitottak voltak. Addig jutottak, hogy legkésőbb április végéig az összes felmerült kérdés végére pontot tesznek, úgy mint a fenntartás, az intézményi autonómia, az óraszámok, a tankönyvek, vagy épp a tanulói-tanári leterheltség problémája.

„Nem lehetett felállni, mert mindenre nyitottak voltak” – áll a levélben. A kéthetenkénti plenáris ülések között hat munkacsoportban lesz az előkészítő munka, ide a résztvevők közül mindenki olyan szakértői csapatot küld, amilyet csak akar. „Szerintem be kell szállni a munkába mindenkinek” – folytatja a levélíró, aki szerint a szombati tüntetésen való részvétel ugyanolyan fontos – vagy fontosabb –, mint a kerekasztal-tárgyalás előtt volt. „A PDSZ miatt egyikőtök se aggódjon. Biztosak lehettek abban, ahogy korábban, úgy most sem írunk alá vállalhatatlant” – magyarázta.

A PSZ mindeközben maga is a tüntetésre szólít föl, de a követelésekből nem enged, és a kerekasztalon sem vesz részt – áll a szakszervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, PSZ a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként 2015 decembere óta három alkalommal folytatott szakértői szintű előkészítő tárgyalásokat azért, hogy az általa megfogalmazott, huszonöt pontból álló javaslatait elfogadtassa a kormánnyal. A tárgyalások lezárásaként 2016. február 12-én a kormány képviselőiből és a sztrájkbizottság tagjaiból álló plenáris ülésre kerül sor. Ahogy arról a Budapest Beacon szintén beszámolt, a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságait maga Mendrey akarta egybenyitni korábban.

A közlemény szerint a Pedagógusok Sztrájkbizottsága megütközéssel fogadta a hírt, hogy az oktatásért felelős miniszter a folyamatban lévő tárgyalások befejezése előtt új egyeztetőfórumot indított – mármint a Köznevelési Kerekasztalt. Erre a PSZ is meghívást kapott, azonban a szakszervezet országos vezetősége úgy határozott, hogy annak alakuló ülésén nem vesz részt. Ennek oka, hogy a PSZ a sztrájkbizottság tagjaként tárgyalásokat folytat a kormánnyal, amelynek lezárásáig nem kíván részt venni más egyeztetéseken.

A PSZ emellett továbbra is ragaszkodik a javaslataihoz: a köznevelési intézmények nem lehetnek egy hivatal részei, radikálisan csökkenteni kell a tanulói munkaterheket, felül kell vizsgálni a pedagógusok foglalkoztatási szabályait, és javítani kell mindazoknak a bérhelyzetén, akik a köznevelési intézményekben nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá – magyarázzák a legfontosabb követeléseiket. „A Pedagógusok Szakszervezete őszintén reméli, követeléseit azok is támogatják, akik a köznevelési kerekasztal első ülésének résztvevői voltak” – áll a PSZ közleményében.

Törley Katalin, a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, valamint Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója – mintegy reakcióként a kerekasztalon történtekre – szerdán közös közleményt adott ki. Úgy látják: bebizonyosodott, hogy előzetes félelmeink jogosak voltak, és az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére, a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul. A megjelent szervezetek nem kompetensek a köznevelés belső problémáit illetően, a sajtónyilvánosság hiánya, a valós döntéshozók és szakértők távoltartása, valamint a témák szétaprózása illegitimmé teszik szemükben ezt az eseményt – teszik hozzá.

A Herman igazgatójáról szólva megjegyzik: a kormány hiába akarja összemosni az elégedetlenségi mozgalom egyik emblematikus figurájának véleményét a tiltakozó intézmények valódi akaratával, mert Madarász a saját nevében nyilatkozhat, ők viszont a 737 csatlakozó intézmény nevében nyilvánítják ki álláspontunkat – hangsúlyozzák.

A köznevelési kerekasztal után egyébként az Országgyűlés Kulturális Bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről, ahol Hoffmann Rózsa, a bizottság kereszténydemokrata alelnöke, volt oktatási államtitkár azt találta mondani, hogy bár vannak bajok az oktatásban, de a probléma korántsem akkora, mint amennyire a tanárok „jajgatnak”. Galló Istvánné, a PSZ elnöke (képünkön balra) – aki meghívottként részt vett a bizottsági ülésen – az ülés után újságíróknak azt mondta: mindenképpen megtartják a tervezett tüntetésüket február 13-án. Azt mondta: az oktatásban rendszerhiba van, ezért a kerekasztal sem tudja megoldani a problémákat, ha a kormány nem hoz szakmai döntéseket – számolt be az MTI-re hivatkozva az Eduline.

A Budapest Beacon megkereste Mendrey Lászlót, mert szerettük volna megtudni, miként vélekedik arról, hogy a tanárok így nekimentek. Arra is kíváncsiak voltunk, mit válaszolt Galló Istvánné arra, hogy nyissák egybe a sztrájkbizottságokat.

„Az égvilágon semmi nem változott, szerintem és a PDSZ szerint is továbbra is rendszerszintű változtatásokra van szükség – nyilatkozta lapunknak a szakszervezet elnöke. Akik felháborodtak, azok félinformációkra, sejtetésekre hivatkoznak, a tények ismerete nélkül. A tárgyalások alatt senki sem cáfolta, hogy a közoktatás súlyos válságban van, ezek pedig a jelenlegi rendszer megváltoztatásával érhetők el. Nem vitatták az állam szerepének radikális csökkentésére tett javaslatainkat, úgy a fenntartás, mint a közoktatás egészét illetően” – felelt Mendrey.

„A kormányzat eddigi tevékenysége alapján joggal gondolhattuk, hogy a kerekasztal célja az időhúzás. A meghívottak névsora sem volt túlságosan biztató, hiszen jellemzően kormányközeli, kormányfüggő szervezetek voltak ott, ugyanakkor kedden mindenki számára egyértelművé vált, hogy másról van szó” – folytatta a PDSZ elnöke. „A kormány képviselői egyértelműsítették, hogy nyitottak minden kérdés, így rendszerszintű változások megtárgyalására. Persze egy találkozó után – ellenben a Facebook-kommentálókkal – én nem mondanék verdiktet a kérdésről, főleg nem ilyen végleteset. Valami elindult. Nézzük meg, merre megyünk. Kiszállni akkor kell, ha az irány vállalhatatlan. Ha van esély az érdemi változtatásra, akkor van mit tennünk” – mondta Mendrey.

A PDSZ elnöke a sztrájkbizottságok egybenyitásáról azt mondta: kérésére a PSZ-től eddig nem érkezett válasz, a labda tehát továbbra is a PSZ oldalán pattog.

Arra a kérdésünkre, miszerint továbbra is föl kíván-e szólalni a szombati tüntetésen, Mendrey László határozott igennel válaszolt.

„Január 24-én kaptam egy levelet, amelyben Mendrey László azt kérte, hogy egyesítsük a két szakszervezeti sztrájkbizottságot, és február 5-ig tárgyaljunk erről” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Galló Istvánné. „Nem reagáltunk a levélre, mert időközben elég sok dolog történt, ugyanakkor ez nem csak a PSZ-en, hanem a két másik szakszervezeten is múlik, amelyik részt vesz a Pedagógusok Sztrájkbizottságában. Mindenkinek rá kellene bólintania, de a PDSZ elnöke őket nem kereste meg” – reagált Mendrey szavaira Galló Istvánné.

2013 januárjában a PDSZ a Balog Zoltán emberminiszterrel történt megállapodás megkötése előtt kilépett a Pedagógusok Sztrájkbizottságából, mondván, hogy a megegyezés elfogadhatatlan, pedig Galló Istvánné szerint a tét nagy volt, hiszen húszezer pedagógus állása forgott veszélyben. „Az állami fenntartás kérdése az egyetlen, amit Balog elutasított, minden másban ő is meg akart állapodni, számára is rendkívül fontos volt az akkori megegyezés” – hangsúlyozta a PSZ elnöke. „Abban a helyzetben ez volt a legjobb megoldás” – tette hozzá.

A PDSZ-t – bár maga is alapító tagja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának – nem lenne könnyű visszavenni azok után, ami történt, ám egyelőre ennek nem ez a legfőbb akadálya, hanem a már említett két másik szakszervezet. Mendrey Lászlónál erre is rákérdeztünk, ő pedig azt mondta, megkereste a másik két szakszervezetet is, ahonnan szintén nem érkezett válasz.

„Február 12-én plenáris ülés lesz Balog Zoltán és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága között, azonban ha ott a PDSZ is megjelenik, az emberminiszter nyugodtan mondhatja: akkor kezdjék elölről a tárgyalásokat, mert ez a sztrájkbizottság már nem az a sztrájkbizottság” – hangsúlyozta Gallóné, aki egyelőre azt sem tudja, tárgyal-e a kormánnyal a PDSZ sztrájkbizottsága, és ha igen, miről. Összenyitni azt lehet, ami van – tette hozzá.

„Egy sztrájkbizottsági megállapodás mindig erősebb, mint egy ilyen megbeszélés” – mondta a PSZ elnöke a Köznevelési Kerekasztalról. „A sztrájkbizottsági megállapodást a felek aláírják, ez a garancia, a kerekasztalon meg ígérhetnek bármit, a szó elszáll. Az ilyen konzultációnak éppen ezért nincs következménye” – folytatta Galló Istvánné.

A szombat délelőtti Kossuth téri tüntetésről a PSZ elnöke azt mondja: a két szakszervezet közötti viszony ellenére Mendrey Lászlót, a PDSZ elnökét hívták elsőként, hogy szólaljon föl, „és ezt tudomásom szerint meg is fogja tenni”.