Pénteken, a nyári szünet előtti utolsó ülésen elfogadta a parlament a devizahitelesek megsegítését célzó törvényt. A kormány tömegesen írná át a szerződéseket, a hitelesek még az önkormányzati választások előtt számíthatnak pénzvisszatérítésre, a bankoknak pedig körülbelül félezer milliárdos költséget kell lenyelniük.

Az előző hónapban több fontos döntés is született a devizahitelesek ügyében. Június 4-én a Kúria egy konkrét ügyben (Kásler Árpád OTP-elleni perében) kimondta, hogy az úgynevezett árfolyamréssel kapcsolatban az adósnak van igaza: az ítélet szerint a bank tisztességtelenül járt el akkor, amikor a hitel folyósításakor és törlesztésekor eltérő (vételi és eladási) árfolyamot alkalmazott. Kevesebb mint két hét múlva, június 16-án a Kúria egy jogegységi döntést hozott, amely kötelező lesz a magyar bíróságokra nézve, és a folyamatban lévő illetve a jövőben indított peres ügyek már a Kúria határozatával összhangban fognak lezárulni.

A Kúria három kérdésben határozott:

1. Tisztességtelen-e, ha a devizaalapú hiteleknél a fogyasztók viselik az árfolyamkockázatot?
   Nem. Azt viszont lehet vizsgálni, hogy az ezzel kapcsolatos banki tájékoztatás megfelelő, pontos volt-e, egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztó” számára érthető volt-e a szerződés. Ha nem, akkor tisztességtelen a szerződés.
2. Tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítás?
   Nem, de csak abban az esetben, ha megfelel a Kúria korábban meghatározott jogelveinek: az egyértelműség, az érthetőség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek. (Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője szerint ennek kevés jelenlegi szerződés felel meg.)
3. Tisztességtelen-e az árfolyamrés alkalmazása?

Igen. A két különböző árfolyam helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát kell használni.

A törvényjavaslat, amelyről pénteken szavaz a parlament, a Kúria döntésének jogértelmezését tenné kötelezővé. Az általános indoklás szerint a törvény célja az, hogy fenntartsák a már megkötött devizaszerződéseket, de kiküszöböljék a tisztességtelen feltételeket: ezt azt jelenti, hogy a kormány tömegesen átírhat magánjogi szerződéseket.

Az is kiderül a törvényjavaslatból, hogy nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre, és a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A végtörlesztőkre viszont nem terjed ki, hiszen ők „az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel” törleszthettek.

A törvényjavaslat lényege:

1. Megállapítja, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen. A különnemű árfolyamok alkalmazása helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. A bankoknak 90 napon belül át kell számolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg.
2. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban (amely kamat-, költség- és díjemelést tett lehetővé a bankok számára) „megdönthető vélelmet” ír elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy amíg a bank nem bizonyítja, hogy tisztességen járt el, addig az eljárást tisztességtelennek kell tartani.

Az árfolyamrés ügyében nincs helye jogorvoslatnak. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban a bankok a bírósághoz fordulhatnak (erre a törvény hatályba lépésétől számítva 90 napjuk van), és peres eljárás során kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. A bankok számára nem lesz olcsó érvényt szerezni az igazuknak, az első fokú peres eljárás illetéke 1,5 millió forint a bankok számára, a fellebbezés illetéke 2,5 millió forint. A másodfokú döntés elleni felülvizsgálaté 3,5 millió forint – ez esetben a Kúriáig juthat az ügy. A perekben az alperes a magyar állam lesz.

Varga Mihály szerint az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében „akár néhány ezer per is indulhat” annak kimondása érdekében, hogy egy-egy szerződés tisztességes volt-e vagy sem.

„Nagyon bízom benne, hogy nem lesz ítélkezési szünet, (…) így a pereket az ősz folyamán le lehet majd zárni, és nem fogják befolyásolni a devizahitelek elszámolását” – mondta Varga, aki azt is meglebegtette, hogy „ha minden jól megy, karácsonyra az utolsó devizahitel is megszűnik”.

Rogán Antal szerint „gyakorlatilag minden devizahiteles – aki nem végtörlesztett – számíthat arra, hogy pénzt fog visszakapni a banktól”. Szerinte 3,5-4 hónap múlva mindenki kap majd egy értesítést arról, hogy mennyi pénz járhat neki vissza, majd a második lépcsőben, szeptemberben arról dönt a parlament, hogy hogyan – készpénzben vagy tőkéből való leírással – kapják-e vissza a pénzt az ügyfelek.

A törvényjavaslat kilátásba helyezi, hogy ősszel fog sor kerülni a devizahiteles kérdés „végleges rendezésére”. Rogán szerint ekkor fognak dönteni arról, hogy milyen feltételekkel hajtják végre a devizahitelek forintosítását. Jelezte, hogy „a Fidesz azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket, mert az méltánytalan lenne az emberekkel szemben”.

Jelenleg több százezer lakossági devizahitel-szerződés van érvényben, az összes forint- és vállalati hitelszerződéssel együttvéve pedig a számuk már több mint egymillióra rúg. A következő hónapokban ezeket a szerződéseket kellene megvizsgálniuk a bankoknak, akik egyelőre még nem tudják, hogy kinek, pontosan mennyi pénz járhat vissza. Egy banki elemző a hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bankoknak körülbelül félezer milliárd forintos költséggel kell szembenézniük.

Azt is elmondta, hogy ha a törvényjavaslattal valóban az lett volna a cél, hogy megadják a bankoknak a lehetőséget, hogy bíróság előtt rendezzék az ügyet, akkor a törvényalkotók nem szabtak volna ilyen magas eljárási díjakat: „ez nem volt túl kedves eljárás. A bankok emiatt minden bizonnyal nem fognak tömegével ilyen pereket indítani, már csak azért sem, mivel valószínűleg nem lenne sok esélyük bizonyítani igazukat a bíróság előtt” – mondta. Az MNB alelnöke, Balog Ádám szerint akár 600-900 milliárd forintra is rúghat az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatti visszatérítés mértéke.

A devizahitelesek számára fontos kérdés az is, hogy vonatkozik-e az öt éves elévülési idő a hitelszerződésekre is. Imre András ügyvéd az Origónak azt nyilatkozta, hogy az öt éves elévülési idő azt a célt szolgálja, hogy a stabilitás és kiszámíthatóság adott legyen az üzleti és társadalmi szférában: „amennyiben 5 évnél korábbi követeléseket is érvényesíteni lehetne, akkor a szerződések, tranzakciók biztonsága is megkérdőjeleződhetne, hiszen egészen a szabálytalan privatizációkig, vagy még évtizedekkel korábbi időpontokig is vissza lehetne nyúlni, és akár többszörösen bekövetkezett tulajdonváltásokat felülírni” – mondta. Korábban Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is természetesnek látta az 5 éves korlát alkalmazását.

Rogán Antal viszont kijelentette, hogy „a jelenleg futó szerződéseknél semmilyen elévülésről nem lehet szó: azoknak is visszajár a pénz, akiket például 2006 és 2009 között “vertek át” a bankok”.Ennek fényében Rubovszky György KDNP-s képviselővel be is nyújtotta a törvényjavaslat módosító indítványát, amely fölülírná a polgári törvénykönyv által előírt öt éves elévülési időt a kölcsönszerződések estében: addig nem évülhet el egy szerződés, míg az fennáll. Ennek fényében tisztázták az elévülés szabályait: eszerint minden 2004. május 1. után született összes fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozik a törvény.

Hivatkozás:

http://www.origo.hu/gazdasag/20140616-osszeult-a-kuria-jogegysegi-tanacsa-a-nyitott-devizahiteles-kerdesek-miatt.html

http://hvg.hu/gazdasag/20140627_Benyujtottak_a_devizahitelesek_mentocsoma

http://index.hu/gazdasag/2014/06/27/itt_a_devizahiteles_torveny/

http://hvg.hu/gazdasag/20140625_Szeptemberben_tesz_javaslatot_a_kormany_a

http://hvg.hu/gazdasag/20140626_Varga_karacsonyra_megszunhetnek_a_devizah

http://hvg.hu/gazdasag/20140627_Felezer_milliardos_buktat_kaptak_a_nyakuk

http://hvg.hu/gazdasag/20140630_Rogan_gyakorlatilag_minden_devizahiteles

http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20140625-jogi-velemeny-a-devizahitelekrol-ki-hogyan-es-mennyit-kovetelhet.html

http://hvg.hu/gazdasag/20140702_Minden_devizahiteles_jol_jarhat