Megismerhető lehet a politikusokkal egy háztartásban élő rokonaik vagyonnyilatkozata – erre vonatkozik az a népszavazási kérdés, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság másik kettő kíséretében átengedett abból a tizenkilencből, amelyet Vajda Zoltán és társai jelentettek be március 15-én az ellenzéki tüntetésen. Népszavazás valószínűleg lesz, de hogy hány kérdésben, az most már a Kúrián múlik.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) három ülésén, három csomagban döntött a kezdeményezések hitelesítéséről. Szerdán hat kérdés két témakört, a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételt és a társadalombiztosítási számlákon nyilvántartott járulékok-, valamint tagdíjak feltüntetésének kérdését érintette. A népszavazás kezdeményezőjeként Vajda Zoltán – akárcsak az előző alkalommal – és érvelhetett a kérdések hitelesítése mellett.

A szerdán, összesítve harmadikként elfogadott kérdésnek – mely szerint „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?” – azért van nagy jelentősége, mert a törvény eddig is kötelezte a politikusokkal egy háztartásban élő személyeket nyilatkozattételre, de a nyilatkozatok nem voltak nyilvánosak.

Most tehát ha összejön a legalább kétszázezer aláírás, majd sikerül az urnákhoz szólítani a választópolgárok több mint felét, négymilliónál valamivel több embert, és a népszavazáson résztvevők több mint fele igennel szavaz, akkor kiderülhet, mennyit ér pontosan a Rogán család „résztulajdonában” lévő Pasa parki lakás, mennyibe került Kósa Lajos debreceni polgármester feleségének óbudai lakása, vagy éppen Lázár János tízéves fiának százhúsz négyzetméteres svábhegyi luxuslakása.

A kérdés épp átment: öt igennel és négy nem szavazat ellenében hitelesítette az NVB. A megosztott pontozást az eredményezte, hogy a kérdés bonyolult jogi problémát generál, mivel közérdekű és személyes adatok találkoznak benne. Az ellenérvek között elhangzott, hogy vagyonnyilatkozati eljárást jelenleg is lehet indítani, ami lehetővé teszi, hogy a mentelmi bizottság betekintést nyerjen a hozzátartozók nyilatkozataiba, és az sem egyértelmű, milyen szabály vonatkozna azokra a rokonokra, akik bár egy háztartásban élnek a politikusokkal, nem készítenek vagyonnyilatkozatot. Végül a kérdés az indoklás szerint azért nem át, mert a közélet tisztasága előbbre való a személyhez fűződő jogoknál.

A szerdai ülésen a Vajda Zoltán (képünkön balra) által benyújtott többi kérdés hitelesítését a testület megtagadta – többek közt azt, amelyik így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?” Ebben a kérdésben már 6:3 arányban győzött a személyes adatok védelme, és az indoklás szerint a tulajdonhoz való jog is sérülne – nem csak a politikusoké, hanem azoké a személyeké is, akikkel az adott szerződés köttetik. Bár több delegált szerint a kérdés nem volt alkotmányellenes, az egyik NVB-tag egyértelműségi problémát vetett fel: szerinte nem volt egyértelmű, hogy a kezdeményezők mely adatokat szeretnék közzétenni.

Litresits András, a testület MSZP-s delegáltja ugyanakkor arra hívta föl a figyelmet, hogy ezen a logikai alapon a földtörvény is alkotmányellenes, hiszen az is előírja a szerződések adatainak nyilvánosságát. Példaként említette, hogy utóbbi jogszabály alapján a szerződéseket anonim formában hozzák nyilvánosságra, tehát van megoldás az adatvédelemre.

Az ugyanígy megfogalmazott, csak épp a hozzátartozókat érintő kérdés ugyanezen indoklással bukott el: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?”

A következő kérdés hitelesítését 8:1 arányban elutasította a testület. A kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?” Az indoklás szerint az ilyen érzékeny adatok nyilvánosságra hozatalához alkotmányt kellene módosítani, sőt, egyes állami vezetők SZJA-bevallásai már jelenleg is elérhetőek.

A következő kérdés egyhangúan elutasításra került: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a 2012. december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok?” A kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, mivel járulékszabályról az alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani.

Ugyanezzel az indoklással utasították el azt a kérdést is, mely szerint: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az 1998. január 1-jétől 2010. november 1-ig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok?” Az indoklás szerint a tagdíj is járuléknak minősül, így szintén nem lehet róla népszavazást tartani.

Az NVB határozatai ellen tizenöt napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, melynek kilencven napja van az elbírálására.

Összesen tehát a tizenkilenc kérdésből hármat hitelesített az NVB. Nyilvános lehet a politikusok hozzátartozónak vagyonnyilatkozata, népszavazás útján lehet eltörölni a gazdaság kamarai tagdíjat, és visszaállhat a tankötelezettség felső korhatára is.

A többi kérdésben a döntést vélhetően meg fogják támadni a Kúriánál – nyilatkozta Vajda Zoltán és Gulyás Balázs (képünkön jobbra) a Budapest Beaconnek. A tizenkilencből több kérdésnél is felvetődött egyértelműségi kifogással kapcsolatban idézték Litresits András NVB-tag szerdai mondatát, mely szerint „egyértelműségi probléma akkor van, ha azt akarjuk, hogy legyen”.

Szerintük az elhatározás csak erősödött, ráadásul még nem lehet tudni, mi lesz a Kúria döntése, ugyanis láthatóan a választási bizottságban is nagy a bizonytalanság számos kérdés tekintetében.

Vajda szerint a szerdán átment kérdés a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokról „ütős kérdés, talán még a másik kettőnél is ütősebb” – utalva ezzel arra, hogy ez lehet az egyik, ami a szavazóurnákhoz viszi majd az embereket.

A további stratégiáról a kezdeményezők csütörtök döntenek, és pénteken hozzák azt nyilvánosságra – mondták.

Maga a népszavazás ténye a legfontosabb: „Lesz rendszerbontó népszavazás a bűnös kormány ellen az élhető Magyarországért” – mondta Vajda Zoltán.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy az NVB által hitelesített három kérdés közül azon kettő kapcsán, amelyet még március 25-én hagyott jóvá a magas testület, közvetlenül a határidő csütörtöki lejárta előtt úgynevezett bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, így e két kérdés a Kúria elé kerül – írja az MTI.