Fotó: MTI

Hiába kért az ügyészség súlyos fegyházbüntetést, csak fölfüggesztett börtönbüntetést kapott kedden a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós. A milliárdos hűtlen kezelés miatt indult perben a másodrendű vádlott Mesterházy Ernőt fölmentették. A BKV által követelt kártérítések ügyében már szigorúbb volt a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét (képünkön) és tizennégy társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészek szerint a Hagyó vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV).

A Kecskeméti Törvényszék kedden a vádak ismeretében igen enyhe ítéletet hozott a perben, hiába kért ugyanis az ügyészség súlyos fegyházbüntetést, valamint a vádlottak többségével szemben a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségének kizárását, a bíróság nem találta bizonyítottnak a vádiratban szereplő állítások nagy részét. Hagyó Miklóst két év, négy év próbaidőre fölfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a másodrendű vádlott Mesterházy Ernőt – Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadóját – pedig fölmentették. A per tizenöt vádlottja közül hatot különböző időtartamú felfüggesztett börtönre ítélt, hármójukra pénzbüntetést rótt ki, hat embert pedig fölmentett a magas testület.

Hagyót mindössze hivatali visszaélésben találták bűnösnek, melyet felbujtóként követett el, de a legsúlyosabb vád, a megvesztegetés tekintetében ártatlannak látta őt a bíróság. Arra, hogy Hagyó kétszer tizenöt millió forintot követelt és kapott, csak Balogh Zsolt egykori megbízott BKV-vezérigazgató tanúvallomása volt a bizonyíték, ám a tárgyalás során ő is visszavonta ezen állítását.

Antal Attila volt BKV-vezérigazgató egy év hat hónap, Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató és L. Ottó, Hagyó volt sajtósa egy év két hónap, R. Miklós volt kommunikációs igazgató egy év tíz hónap, H. Iván pedig egy év fölfüggesztett börtönt kapott. A további vádlottak 105 ezer és félmillió forint közötti pénzbüntetést kaptak.

Mesterházy Ernő mellett fölmentették többek közt M-H. Évát, aki sajtósként dolgozott, és a vád szerint ő is közvetítette a BKV vezetőinek a politikusok követeléseit. Szintén fölmentették a „pofátlan végkielégítésről” elhíresült Sz-né Sz. Eleonórát, aki ellen már az ügyészség is ejtette a vádat, mert mint kiderült, törvényesen vonult nyugdíjba, majd dolgozott tovább, és vette föl közben a százmillió forinthoz közeli végkielégítést.

A BKV által követelt kártérítések ügyében már szigorúbb ítélet született. Az egyes vádpontokban egyebek mellett hat-, kilenc-, illetve tizenhatmilliós kártérítéseket ítélt meg, az ítélet felolvasásakor nem is sikerült mindet összeadnunk – írja tudósításában a Nol.hu. A kárt a vádlottak zárolt vagyontárgyaiból kell megtéríteni.

A bíróság indoklása szerint nem lehet csupán nyomozati vallomásokra alapozni az ítéletet, ugyanakkor nem hagyták figyelmen kívül a nyomozás során tett vallomásokat, amelyeket a vádlottak utóbb visszavontak és megváltoztattak, ám ezek közül csak azokat tekintették bizonyítottnak, amelyet más bizonyítékok is alátámasztottak. A bíróság a nyomozati vallomások adattömegéből csak azokat az állításokat vizsgálta, amelyek később a vádiratban is szerepeltek.

A nyomozati eljárásról szólva az ítélet indoklása kiemeli: bár a nyomozás során számos szabálytalanság történt, a nyomozati vallomások figyelembe vehetők. A vádlottak egy része folytatólagosan tette meg vallomását védőügyvédei jelenlétében, melyet később is fenntartottak, mindezek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyomozóhatóság pszichikai nyomást gyakorolt rájuk, illetve azt a benyomást keltette, hogy a feltáró, beismerő vallomással elkerülhetik az előzetes letartóztatást, vagy hamarabb szabadulhatnak.

Az ítélet nem jogerős.