[Szapáry György, Balázs Péter, Orbán Balázs és a moderátor,
Ludvig Benjámin. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

„Egy zsákutca, egy szégyen ez a kormánypropaganda” – mondta Balázs Péter volt külügyminiszter azon a kedd délutáni-esti, Állítsuk meg Brüsszelt? címet viselő, a Jövőképp Egyesület által jegyzett, az Európai Unió jövőjéről szóló budapesti pódiumbeszélgetésen. Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a hivatalos kormányzati álláspontot képviselte. Szapáry György, a második Orbán-kormány washingtoni nagykövete nem volt hajlandó lapunknak interjút adni.

Létezik egy, az Európai Unióval (EU) kapcsolatos hiedelem: ha csinálunk intézményeket, jogszabályokat, akkor a dolgok jól fognak működni – kezdte előadását a Facebookon is meghirdetett eseményen Balázs Péter volt uniós biztos, utóbb a Bajnai-kormány külügyminisztere. Azonban az idézett hiedelem téves. Például az EU nyomására Montenegróban létrehoztak egy korrupcióellenes ügynökséget, de ettől nem csökkent az országban a korrupció – mondta a volt külügyminiszter.

Balázs Péter hangsúlyozta: a csatlakozáskor olyan erős támogatottság övezte az EU-t, hogy létre lehetett hozni ilyen intézményeket, „mert olyan helyeslő konszenzus volt mögöttük”. De ez a konszenzus mára már megszűnt. A szakember szerint az Európai Bizottság (EB) által Magyarországnak kijelölt mintegy ezerkétszáz menekült befogadásával kapcsolatban a magyar kormány nem a számot sokalja, hanem ab ovo „a szolidaritást tagadja meg”.

Amikor vitás kérdésben létrejön az egyetértés, „azt be kell keretezni valamilyen nyilatkozat formájában” – mondta Balázs Péter. Ilyen például a lisszaboni szerződés, amely kimondja, hogy az EB létszáma lecsökken a tagállamok kétharmadának számára. „Aztán rájöttek, hogy ez kivitelezhetetlen és csöndben odébb tolták” – tette hozzá.

Az EB 2014-ben letett az asztalra öt forgatókönyvet az EU-integráció jövőjéről – folytatta az első magyar uniós biztos. Ebből három eleve irreális volt: Egy: folytassuk úgy, ahogy eddig. Kettő: csökkentsük az integrációt; elegendő a közös belpiac. Három: legyen sokkal több integráció. Maradt két reális forgatókönyv. Egy: legyen az EU-nak egy magja és egy perifériája. A mag tagállamai amiben tudnak, gyorsítanak, a többiek meg ahogy tudják, majd mennek utánuk. Kettő: legyen kevesebb, de jobb EU.

Balázs Péter hangsúlyozta: amikor 2004-ben tíz új tagállammal lett több az EU-ban, ezzel ugrásszerűen megnőtt a koalíciók és a bilaterális kapcsolatok száma.

Centrifugális erők az Európai Unióban című előadásában Szapáry György azt mondta: az Unió alapító atyái egy egyre szorosabb integrációt képzeltek el. Céljuk az volt, hogy soha többet ne legyen háború. De ahogy időben egyre távolabb került a II. világháború és egyre később született politikusok vezették az EU-t, az eredeti cél „fölhígult”. Az évtizedekkel 1945 után született politikusok már nem tapasztalták meg a háború borzalmait. Ráadásul – így a volt washingtoni magyar nagykövet – a béke hetven éve mást jelentett a Keleten és a Nyugaton élőknek, Keleten ugyanis ebből a hetven évből negyven éven át kommunizmus volt.

Szapáry Frans Timmermansnak egy pár hete megjelent cikkére hívta föl a figyelmet. Ebben az EB holland alelnöke többek közt azt írja, hogy a volt gyarmatosítóknak más a menekültekkel kapcsolatos perspektívája, mint azon országok polgárainak, amelyeknek nem voltak gyarmatik. De más a frontországok – főleg Olaszország és Görögország érdeke, mint a nem frontországoké – például Magyarországé. Szapáry szerint „Európa gazdag és védtelen, ami csábítja a menekülteket”. Úgy vélte: az ellenőrizetlen migráció a schengeni egyezmény összeomlásához vezet.

„A migráció igen-igen komoly probléma. Erősen okozója volt a Brexitnek is” – folytatta. Az Európai Egyesült Államok vagy szuverén nemzetállamok? kérdésében Szapáry egyértelműen az utóbbi híve. Szerinte a nemzetállamok nem veszélyeztetik a demokráciát, ellenkezőleg: a kommunista diktatúrával valló szembenállás és az európai fölszabadító háborúk a tanulságai annak, hogy az erős európai nemzetállamokon alapuló Európai Unió az eddig kitalált legjobb egység, közösség, a szabadság és a demokrácia védelmére hivatott bizalom, elszántság és áldozatkészség megteremtője. „Nemzetállamok nélkül nincs erős Európa” – mondta.

Az EU hatvanéves történetének két jellemzője van: a bővülés és a mélyülés. Az integráció tehát horizontális és vertikális – vette át a szót Orbán Balázs. A Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az EU-ban a szuverenitás közös gyakorlása zajlik, s nincs szó a szuverenitás lemondásáról. Magyarország a biztonságpolitika, a honvédelem területén mélyíteni akarja az integrációt – folytatta a szakember. Úgy vélte: vitatható, hogy a meglévő szerződési keretek elégségesek-e erre.

A Századvég Alapítvány kutatási igazgatója úgy látja: a Brexit a visegrádiaknak „maga a katasztrófa”. Az EU-n belüli brit-német-francia egyensúly ugyanis a Brexittel „teljesen fölborul”. Orbán Balázst megdöbbenti a német politika, hogy tudniillik a Linkétől a CSU-ig a német politikai szereplők egységesek az EU-stratégiát illetően. Ugyanakkor ez a részükről teljesen racionális, mert a németek nagyon megerősödtek az EU-n belül – így Orbán. Az integráció mélyítése a centrumnak jó, de a perifériának nem. A közép-európai EU-tagállamok egy „gömbhalstratégiát” működtetnek, azaz nagyobbnak és erősebbnek kívánják mutatni magukat, mint amilyenek valójában – tette hozzá.

Erős államok kell, hogy az EU-t alkossák, de a „nemzetállam” kifejezéssel óvatosan bánjunk – szúrt oda Szapárynak Balázs Péter. Az „egységes román nemzetállam” kifejezéstől „égnek áll a hajunk” Magyarországon.

A volt EU-biztos azt a magyar kormány által is erőteljesen használt propagandát igyekezett eloszlatni, hogy az EU-t bürokraták vezetnék. Az EU-t politikusok vezetik – hangsúlyozta. „Csinos gömbhalat látunk holnap vitatkozni magyar mezben” – pörkölt oda keményen a miniszterelnöknek.

Balázs Péter hatalmas tapsot kapott, amikor Orbán Balázs fölvetésére úgy válaszolt: a bővítést illető egység nem német specialistás: Magyarországot is jellemezte 1990-től a 2004-es csatlakozásig. Szapáry viszont Balázs Péternek vágott vissza: a „nemzetállam” szónak csak K-Európában van rossz mellékzöngéje.

Orbán Balázs megvédte a gömbhalstratégiát. Az – mint fogalmazott – nem destruktív, hanem konstruktív. A Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint Magyarországnak nem szabad kilépnie az EU-ból, „de feltett kézzel sem mehetünk”.

Egy, a közönségből érkezett kérdésre a volt külügyminiszter úgy felelt: a német-francia tengelyt semmi nem tudja ellensúlyozni. A német-francia tengely ellen az EU-ban semmit nem lehet véghezvinni.

A kerekasztal-beszélgetés vége felé Törökországra terelődött a szó. „Az elnöki rendszer bevezetésével Törökország nagyon messze került az EU-tól. Amit ma Erdoğan művel, az nem európai. Lerombolja az atatürki konstrukciót, a modern Törökországot. Törökország nem lesz bent az EU-ban” – mondta Balázs Péter. Szapáry csatlakozott hozzá: „Törökország tagságáról szó sem lehet” – mondta.

Orbán Balázs viszont védelmébe vette Törökországot. „Nem szabad elvárni a haltól, hogy repüljön. Törökország politikai, társadalmi berendezkedése más, mint Magyarországé vagy Nagy-Britanniáé” – mondta. Erdoğan most kvázi szultán lesz, ami az EU-nak nem jó, „de ezzel Törökország erősödik” – tette hozzá. Törökország régiós geopolitikai szereplőként viselkedik. „Nem minősítenünk érdemes Törökországot, hanem azon kell gondolkodni, hogy az EU és Magyarország érdekeit hogy lehet ebben a helyzetben érvényesíteni” – hangsúlyozta.

A franciaországi elnökválasztás nagyjából eldőlt – reagált egy kérdésre a volt EU-biztos. Júniusban azonban nemzetgyűlési választás lesz Franciaországban, szeptemberben pedig Bundestag-választás Németországban. „Ezek után többet tudunk Európa jövőjéről” – így Balázs Péter.

Ugyancsak kérdésre Szapáry azt mondta: az eurózóna nem fog fölbomlani. Viszont a Brexit mint példa lehet, hogy ragadós lesz. Utóbbi jóslással Balázs Péter vitába szállt. „Nagy-Britannia geopolitikai helyzete egyedülálló, nem fogják követni” – mondta.

A volt külügyminiszter egy, a metrón látott-hallott sztoriját osztotta meg a közönséggel. Egy kisgyerek az „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátot látva azt kérdezte a mamájától: „Mami, a városok tudnak mozogni?” „Egy zsákutca, egy szégyen ez a kormánypropaganda” – folytatta Balázs Péter, aki verbálisan a nemzeti konzultációt is erősen kezelésbe vette.

„Nagyon rossz kormányzás folyik Magyarországon, aminek valamilyen módon véget kellene vetni” – zárta a vitát, hosszas, hatalmas tapsot kiváltva a főleg egyetemistákból állt közönségből.

A konferenciabeszélgetés után helyszíni tudósítónk interjút kért Szapáry Györgytől. A volt washingtoni nagykövetet többek közt a Lex Szapáryról kérdezte volna munkatársunk, aki azonban nem volt hajlandó nyilatkozni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):