Mellár Tamás, a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. alapítója a mai Orbán Viktornak már nem tudna mit mondani, mert szerinte a miniszterelnök már senkinek nem hallgatja meg a véleményét. A közgazdászprofesszor úgy véli, bizonyos szempontból rosszabb ma, mint a Gyurcsány-korszak idején: a kizsákmányolás hatékonyabb, a demokrácia pedig gyengébb. Akkor a nyolcvanas években érezte magát, most a hetvenesekben, de ha az emberek nem ébrednek föl, lehet ennél még rosszabb is. A magát jobboldali konzervatívnak tartó Mellár őszintén hitt abban, hogy a Fidesz a kétharmad segítségével kijavítja mindazon hibákat, amelyeket az előző kormányok a rendszerváltás óta elkövettek, ehhez képest más színek és más ideológia alatt, más szereplők közreműködésével, de ugyanaz lett a helyzet, mint korábban.

Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az első Orbán-kormány idején – pontosabban 1998 és 2003 között – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, majd a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. alapítója, 2011-ig kutatási igazgatója (képünkön). 2006 és 2007 között még önkormányzati képviselő is volt a Fidesz színeiben Pécsett, így sok dolgot lehet róla mondani, de azt nem, hogy Orbán Viktor ősellensége lenne.

A Századvégtől 2011-ben nagy vihart kavarva távozott, állítólag azért, mert kiállt Sólyom László államfő újraválasztása mellett, bírálta az adócsökkentést, valamint a nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati lépéseket. Szóvá tette azt is, hogy a kabinet nem foglalkozik eléggé a kiadáscsökkentéssel, és a strukturális reformokat is halogatja.

Mellár nem mindenben volt kritikus: egyetértett például a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az országból való kitessékelésével, mint ahogyan a bankadó bevezetésével is.

Kritikái nemcsak a kormányban, de a Századvégen belül is visszatetszést keltettek: a vezetők Mellár nyilatkozatai miatt állítólag többször is kellemetlen helyzetbe kerültek. A cégnél attól tartottak, hogy zsíros állami megrendelésektől esnek el a közgazdászprofesszor nyilatkozatai miatt, akire állítólag azért volt szükség a Századvégnél, mert kellett egy felkészült, szakmai körökben is elismert vezető, aki aláírásával hitelesíti az elkészült anyagokat.

Volt munkahelye tavaly őszi nyilatkozata miatt be is perelte Mellárt, aki a Népszabadságnak adott interjújában többek között pénzmosodának nevezte a Századvéget. Azt mondta: olyan kutatási megbízásokkal keresték meg őket a minisztériumok, amelyeket szerinte nem tudtak volna teljesíteni, de a felsővezetéstől több alkalommal is azt a választ kapta, hogy nyugalom, csak készítsenek valami húsz-harminc-ötven oldalas, a témába vágó anyagot, a többit meg majd ők elintézik és elrendezik.

Az ominózus interjúban Mellár olyanokat is mondott, miszerint a kormányfővel képtelenség vitázni: „Több alkalommal beszéltem Orbánnal, és számomra világossá vált, hogy ő nem az a vezető, akinek tanácsot lehet adni, akivel lehet értelmesen beszélni. Amikor három-négy ember társaságában ki mertem jelenteni, hogy ne haragudj, de ebben nincs igazad, akkor megállt a kés levegőben, Varga Miska (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – L. Á.) rángatta a kezemet, hogy ne mondjak ilyet, és egyből látszott, hogy Orbán a kritikát abszolút nem tudja elviselni.”

A pert a Századvég végül elveszítette, a bíróság ugyanis kimondta: az intézet „politikai tanácsadócégként ugyanolyan közszereplő, mint egy politikus, és ebben a minőségében ugyanúgy tűrnie kell az esetleg túlzó véleményeket is, mint a többi közszereplőnek”.

„Nem mondtam mást sem előtte, sem utána (mármint 2010 előtt és után – L. Á.), számomra ez az egész dolog úgy jön le, hogy én ugyanaz maradtam, aki voltam, csak próbáltam ragaszkodni bizonyos alapelvekhez, miközben a világ megváltozott – mondta Mellár Tamás az ATV Húzós című műsorában hétfő este. A közgazdászprofesszor saját elmondása szerint ugyanazzal a mércével mért: 2010 előtt igen vehemensen bírálta a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány gazdaságpolitikai lépeseit éppúgy, mint később az Orbán-kormányéit.

Baloldalinak sosem voltam tekinthető, viszont jobboldali konzervatívnak igen – folytatta Mellár. Talán többek között ezért is nevezték ki az első Orbán-kormány idején a KSH elnökének. Szerinte az 1998 és 2002 közötti kormányzás a rendszerváltás óta az egyik legjobb volt, de Orbán is más volt akkor, mint ma. Akkoriban jó irányba indultak el a dolgok: a kabinet igyekezett szakmai véleményekre alapozni, miközben egy olyan ember volt a gazdasági miniszter, mint Chikán Attila, és Bod Péter Ákosnak is volt beleszólása a dolgokba – mondta Mellár, aki szerint bár úgy tűnik, hogy ő maga és az említett szakemberek is ellenzékiek lettek, ez nem igaz, csupán a kormánypolitika az, ami megváltozott. Akkor sajnálta is, hogy a kormány nem maradhatott, mert a makrogazdasági adatok szerinte egészen jók voltak.

A szocialista gazdaságpolitika nem vezetett sehova, azonban a Bajnai-kormány a válság után azt tette, amit tennie kellett, de az nem derült ki, milyen lett volna, ha nem „tüzet kell oltani” – mondta Mellár. A Fidesz 2010-ben aztán kétharmaddal győzött (a leadott érvényes szavazatok 52,77 százalékával megszerezte a parlamenti mandátumok 68 százalékát – a szerk.), a közgazdászprofesszor pedig azt gondolta, hogy a rendszerváltás problémái, melyek húsz-huszonöt éve csak gyűltek és gyűltek – megoldásukra azonban sem elegendő politikai erő, sem kellő elhatározás nem volt –, majd most rendezésre kerülnek, és egy valódi demokratikus berendezkedés, és kiteljesedő kapitalizmus bontakozik ki.

Ehhez képest óriási csalódás volt, hogy más színek és más ideológia alatt, más szereplők közreműködésével, de ugyanaz lett a helyzet, mint korábban – mondja Mellár. Ahogyan a korábbi szocialista kormányok sem a kisemberek kormányai voltak, a mai kormányt – vagy politikai berendezkedést – sem lehet „nemzeti kereszténynek nevezni a szó valódi értelmében” – tette hozzá.

Szerinte, ha elkészítjük az elmúlt huszonöt év leltárját, akkor azt kell látni, hogy a gazdaság átlagos növekedési üteme 1990-től kezdve egy százalék körüli, míg korábban, a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig három százalék volt. Ebből nem az következik, hogy a szocialista rendszert kellett volna megtartani, hanem hogy a piacgazdaságot is mi csináljuk rosszul, hiszen az a világon mindenhol máshol sikeres – mondta Mellár, aki szerint a piaci rendszert kellene jól felépíteni, mert az jelenleg „elfojtottan működik”. A piacra lépés szabadságát kellene megteremteni, a monopolpozíciókat föl kellene számolni, a demokratikus viszonyokat ki kellene terjeszteni annak érdekében, hogy legyen társadalmi ellenőrzés a dolgok fölött. A kormányzatnak a humántőkére kellene koncentrálnia, hiszen a humántőke és a kutatás-fejlesztés döntő jelentőségű – véli a volt KSH-elnök.

Láttuk a lehetőséget, ezért is hoztuk létre a Századvéget 2010-ben – folytatta. Intő jelek persze voltak: a kabinet sosem kérte ki előzetesen a véleményünket, amikor pedig készítettünk egy iránytűt a gazdaságpolitikához, abszolút nem reagáltak rá. Látható volt, hogy a kormány a berendezkedéssel van elfoglalva: hogy más zsebek felé irányítsák azokat az elosztási csatornákat, amelyeket korábban a szocialisták létrehoztak – mondta Mellár.

Az oktatásból és az egészségügyből nem pénzt kellett volna elvonni, egykulcsos adórendszert vezettek be „ahelyett, hogy a szegényeket és a középosztályt helyzetbe hozva egy progresszív adórendszerrel az oligarchák ellen mentek volna”. Ezekből a lépésekből Mellár szerint világosan látszott, hogy nem abba az irányba visznek, amiben ő maga hisz.

A közgazdászprofesszor szerint bizonyos szempontból rosszabb ma, mint a Gyurcsány-korszak idején. Kizsákmányolásban a mostani a rendszer például sokkal hatékonyabb: hála a központosításnak, sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehet a többletforrásokat kivonni, mint Gyurcsány idejében. A demokráciát illetően is a Gyurcsány-kormány időszaka a jobb: kollégáimmal beszélgetve egyre inkább azt érzem, mintha manapság a hetvenes években lennénk – mondja Mellár. Gyurcsánynál még a nyolcvanas években éreztem magam, de sajnos attól tartok, hogy van még visszább – tette hozzá.

Hogy a jövő miképp alakul, az persze tőlünk függ, attól, hogy a társadalom mennyire lesz ebben az egészben partner – mondta a professzor. A legnagyobb szívfájdalom számára, hogy a magyar értelmiség nem végzi a dolgát. Nekik az lenne a feladatuk, hogy fölhívják a figyelmet a bajra, a veszélyre, vitázzanak, és társadalmi párbeszédet generáljanak annak érdekében, hogy az egyszerű emberek ne üljenek föl az olcsó ideológiáknak – mondta.

Amióta elhagyta a Századvéget, Mellár saját elmondása szerint megbélyegzett lett, jobboldali vezetők körében árulónak számít, pedig volt idő, amikor még Orbán is adott a véleményére. Az első kormányzati időszakában a miniszterelnök még hajlott a vitára, érdekelte a szakemberek véleménye, 2010 után viszont már a jobboldali-konzervatív gondolatokra sem volt kíváncsi. Létrehozott egy közgazdászokból álló csoportot, de az is csak a sajtónak szólt, meg nem hallgatta őket a miniszterelnök.

Most már nem lenne mit mondanom neki. Talán 2011-ben még vágytam volna rá, de „ez a hajó abszolút elment” – fogalmazott Mellár Tamás.