Egyre több szülő igyekszik kimenekíteni gyerekét az állami iskolarendszerből jobb körülmények közé, magán- vagy egyházi fenntartású intézményekbe. Az alternatív iskolákba jelentkezők száma az elmúlt öt évben megsokszorozódott, ezért számos szülői közösség és néhány vállalkozás is az iskolaalapítás gondolatával játszik.

Több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kunszentmiklóson a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola fölújítása és új épületszárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen. „2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt” – hangsúlyozta a kormányfő.

Kivételesen egyetértek a miniszterelnökkel, az egyházi iskolák „helyzetbe lettek hozva” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ATV Start műsorában kedden.

Orbánnak tehát igaza van, büszkeségre azonban semmi oka, hiszen magyar kormányfőként az lenne a feladata, hogy az állami iskolákban dolgozó pedagógusok, illetve az oda járó gyermekek megfelelő ellátását biztosítsa, és nem feltétlenül az egyházat kellene helyzetbe hoznia – vélte Mendrey. A normális működéshez viszont kellene egy normális fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) viszont nem az – mondja a PDSZ elnöke. Egyre több önkormányzat ismeri föl, hogy az állam több pénzt vesz el tőlük az intézmények fenntartására, mint amennyit a KLIK azokra valójában költ, ezért jelentkeznek, hogy szeretnék visszakapni az iskolát. Elsősorban azokról a településekről beszélünk, ahol képesek voltak a „klebelsbergi idők” előtt jó színvonalon működtetni az intézményeket – tette hozzá.

Mondhatnánk tehát azt is, hogy a KLIK nyereségesen működik, ám ez távolról sem igaz. A PDSZ egy korábbi sajtónyilatkozata szerint a szervezet új elnöke, Hanesz József sem tudott úrrá lenni a nehézségeken: 2015 tavaszára súlyos adósság halmozódott fel, melynek nagysága nyáron már meghaladta a tízmilliárd forintot. (A hivatalos nyilatkozatok szerint is legalább 6,5 milliárd a szervezet adóssága – L. Á.)

Az adósság óránként majd egymillió forinttal nő. „Ez nonszensz” – mondta Mendrey. Nem véletlen, hogy az egyházi fenntartású intézmények jobb helyzetben vannak, hiszen az egyház saját forrásból tudja támogatni az iskolát. Az alapítványi intézményeknél ugyanez a helyzet, csak ott a szülő a támogató, méghozzá nagyon komoly összegekkel – tette hozzá. Elindult az a tendencia, hogy az állami iskolákban „maradnak a csórók, akik nem tudnak fizetni”, aki meg egy kicsit is ad magára és a gyerekére, és megteheti, az „kimenekíti a gyereket” az állami iskolából, jobb körülmények közé, és jobb tanrendbe – hangsúlyozta a PDSZ elnöke.

Ezekben az intézményekben – az egyházi és alapítványi fenntartásúakban egyaránt – például szabad a tankönyvválasztás, nem úgy, mint a KLIK-nél – tette hozzá.

Az egyházi iskolák újraéledésében tehát nagyobb szerepe van Orbánnak és a kabinetjének, mint magának az egyházaknak. Mendrey a Népszavának korábban ráadásul azt mondta: kormányoldali forrásokból úgy értesült, az egyházi iskolákat „elitiskolákként” akarja megjeleníteni a kabinet – az állami oktatás rovására.

A szakszervezet parlamenti vitanapot is kezdeményezett, a Fideszen és a Kereszténydemokrata Néppárton (KDNP) kívül minden párt visszajelzett, ám mivel az ellenzékiek az idei vitanapkvótájukat már elhasználták, az eseményre csak jövő februárban kerülhet sor.

Hiába drága, sokszoros a túljelentkezés az alternatív iskolákban

Pontos adataink nincsenek, de mind a civil fenntárású iskolákba jelentkező diákok száma, mind pedig az ilyen intézmények alapítására irányuló szándék drasztikusan nőtt – nyilatkozta a Budapest Beaconnek az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke, Horn György (képünkön). Egyre több szülői közösség – sőt, néhány üzleti vállalkozás – kezdett el magániskola létrehozásában gondolkodni. Horn saját elmondása szerint utoljára a kilencvenes évek elején szembesült annyi, az iskolaalapítás mikéntjét firtató kérdéssel, mint mostanában.

Néhány intézmény – főleg a nagyvárosokban és Budapest vonzáskörzetében – már létre is jött, ilyen például a Zsolnai-módszerrel tanító Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola (KTM) Újbudán.

Az AME hálózatában lévő intézményekben becsléseik szerint 2010 óta évenként 15-25 százalékkal növekedett a jelentkezők száma. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (AKG) – melynek igazgatója maga Horn – míg 2010-ben még csak 183-an jelentkeztek, idén tavasszal már 406-an. Mindeközben a kapacitások a meglévő iskolákban nem nőttek – mondta az igazgató.

Főleg a felsőközéposztály hozza el a gyerekeket az állami rendszerből, ők azok, akik meg tudják fizetni az iskolától függő, havi 35 és 150 ezer forint közötti tandíjat. Erre a pénzre persze szükség is van, mert a magániskolák pedagógusainak, pedagógusasszisztenseinek, titkárainak, valamint könyvtárosainak bérköltségét az állam ugyan teljesen finanszírozza, ez azonban a teljes fenntartási költség átlagosan csupán fele-kétharmada, így a fennmaradó részt – például a rezsire, vagy az épület bérleti díjára – valahonnan elő kell teremteni – mondta Horn.

Tavaly ősszel testvérlapunk, az Abcúg írta meg elsőként, hogy idén szeptembertől a kormány akkori tervei szerint az alternatív iskolák bérköltség-támogatása 75 százalékra csökkenne. Horn szerint ez a legtöbb intézményt azonnal ellehetetlenítette volna, hiszen a körülbelül nyolcszáz fenntartó szervezet többsége nonprofit formában működik, egy ilyen mértékű térítésmegvonást nem bírtak volna el.

A kormány ezt belátta, és a tervet visszavonta, de a költségvetési törvénybe bekerült egy olyan kitétel, miszerint az állam teljesítőképességének fényében ez a támogatás bármikor csökkenthető, a szabályozás tehát igencsak „fölpuhult” – árnyalta a képet Horn György.