A hétfőről keddre forduló éjfélkor életbe lépett a jogi határzár, a magyar-szerb határnál az átkelőket lezárták, ennek köszönhetően mindössze 367 határsértőt fogtak el a rendőrök. Röszkénél az összegyűlt tömeg tüntetésbe és éhségsztrájkba kezdett. A kormány csúnyán összeveszett Romániával is.

A Police.hu összesítése alapján három és fél hónap óta nem volt olyan kevés határsértő, mint kedden. A hétfői rekordot követően mindössze 366 határsértőt fogtak el az országban.

Ausztria éjféltől határellenőrzést vezet be

Ausztria éjféltől ideiglenesen határellenőrzést vezet be, az intézkedés elsősorban a magyar, az olasz, a szlovén és a szlovák határt érinti – jelentette be kedden a bécsi belügyminisztérium.

Az Európa Tanács garanciákat vár Orbántól

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, hogy megkaphassa és megvizsgálhassa a migrációs válság miatt módosított magyar jogszabályok végső, hatályos szövegét. Ezt a norvég politikus jelentette be kedden Strasbourgban.

A főtitkár emellett garanciákat vár a miniszterelnöktől arra, hogy Magyarország a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet idején is elkötelezett marad az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatából fakadó kötelezettségei mellett.

Déltől életbe lépett a válsághelyzet

Kedd délben életbe lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet, a dokumentum megjelent a Magyar Közlönyben. A rendelkezés Bács-Kiskun és Csongrád megyére érvényes, legfeljebb március 15-ig.

A rendelet az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjék a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról. A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint – lehetőség szerint – a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni.

Az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább tizenöt naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról – rendelkezett a kormány.

Két tranzitzóna lesz a határon

Kedden Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója meglátogatta a tranzitzónákat. Arról tájékoztattak: ezek a pontok megfelelnek a nemzetközi jogszabályoknak. Az elvégzett feladatok idén eddig kétszázmillió euróba kerültek, amelyből az Európai Unió mindössze hétmilliót vállalt fel – közölte Kovács.

A tranzitzóna egyébként nem Magyarország területe jogi értelemben. Tehát nem kell kiutasítani a migránst, hanem egyszerűen csak visszaküldik őt Szerbiába, amennyiben elutasítják a menedékkérelmét itt Magyarországon – mondta a szóvivő.

A Reuters kérdésére Kovács megerősítette: két tranzitzóna lesz a szerb-magyar határnál Tompán és Röszkén. A nemzetközi megfigyelőket beengedik ezekbe a zónákba. A menedékkérelmeket akár perceken belül, de lehet, hogy órákon keresztül fogják elbírálni – válaszolt az újabb kérdésekre a kormányszóvivő.

Szintén újságírói kérdésre, miszerint mi lesz a gyerekekkel, Bakondi György így reagált: „Úristen, ugye nem gondolja, hogy kiskorúakat ítélünk el!” A hatóságok ugyanúgy járnak el, mint bármilyen magyarországi hasonló szituációban, amikor kiskorú követ el bűncselekményt. Az állam dönt az elhelyezésükről – mondta.

Mi lesz akkor, ha Románia felé kerülnek? – szólt egy újabb újságírói kérdés.

Bakondi György azt mondta: feltételezik, hogy Románia, mint EU-s tagállam, megvédi a saját határait. Másrészről pedig számos határrendészeti egység van jelenleg is a román határnál.

Kovács Zoltán leszögezte, Magyarország bármely határán történő való illegális átlépés bűncselekménynek minősül.

Szerbia nem teheti meg, hogy nem gondoskodik a területén levő menekültekről, különösen akkor, ha az EU-ba készül felvetetni magát – tette hozzá Bakondi.

Káosz és tüntetés a határon

Ahhoz, hogy a menekültek beléphessenek az országba, az kell, hogy menedékkérelemért folyamodjanak Szerbiában, azonban ezt sok menekült nem akarja megtenni, ez esetben viszont a magyar hatóságok visszatoloncolják őket a délszláv államba.

Azok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel – jelentette ki a szerb szociálisügyi miniszter még hétfőn.

Az Atv.hu arról számolt be, hogy kedden kora reggel egy menekültet sem engedtek be a röszkei régi határátkelőnél. A gyülekező több száz menekültnek a rendőrök azt tanácsolták az éjjel, hogy menjenek a magyarkanizsai gyűjtőtáborba, ahol pihenhetnek és ehetnek.

Elvileg hétkor meg kellett volna nyitni a határátkelőt, ez azonban nem történt meg. A helyszínen rögtönzött tábor alakult ki, olyan információkat is lehetett hallani, hogy hamarosan mobil WC-ket is felállítanak az út mentén. Az átkelőt nem sokkal éjfél után zárták le, előtte azonban a hatóságok beengedték Magyarországra az átkelő kapuja előtt várakozó több száz embert.

A több száz fős tömeg két tűz közé került: a magyar fél nem engedte őket át, és a szerb oldalról is rendőri sorfal akadályozta meg a visszajutásukat. Az embereket arra szólították föl, hogy induljanak el a két-három kilométerre fekvő nagy átkelőhöz, ahol egy tranzitzóna várja az érkezésüket.

Eközben már javában épült az áteresztőpont Röszkénél, az autópályán található határátkelő közelében. A hatóságok konténereket állítottak fel, ám egyelőre senkit nem engednek be a területre, egészen tizenegyig, amikor megnyílt az áteresztőpont. A NATO-kerítéssel körbevett és lakókonténerekkel berendezett tábor az a terület, ahol a menekültek beadhatják menedékkérelmüket, és megvárhatják annak elbírálását is.

Az áteresztőpont bejárata körül tumultuózus jelenetek alakultak ki, ugyanis az egyetlen, normál szobaajtó méretű bejáraton lehet bejutni a területre, az ajtó előtt pedig több száz menekült gyűlt össze.

A kísérő nélküli kiskorúakat gyerek- és ifjúsági szakintézménybe szállítják. A várandós nőket, illetve többgyerekes családokat, rászorulókat egy-egy befogadóállomásra fogják szállítani, és ott bírálják el a menedékkérelmüket – mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

Eközben éhségsztrájkot hirdettek a két határ közé szorult menekültek, a feldühödött tömeg azt mondta: egészen addig nem esznek és nem isznak, ameddig nem nyitják meg újból a magyar határt. Egy több száz fős csoportja elzárta az M5-ös autópályát. A magyar határtól mindössze ötven méterre leültek a pályán és Germany, Germany kiáltásokkal követelték a határok megnyitását – írta az Atv.hu.

Késődélutánra szinte teljesen kiürült a régi röszkei közúti határátkelő, a korábban itt várakozó mintegy kétezer menekült elindult az autópályán fekvő átkelő felé, egyesek pedig a drótakadály mellett próbáltak meg továbbmenni – közölte az MTI.

Rögtönzött sátortábor alakult ki az M5-ös autópályán a határ szerb oldalán, ahol akkor legalább háromezer menekült tartózkodott – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója kedd este. A menekültek egy része, főleg a nők és a gyerekek a sátorokban pihennek, miután a napot a másik határátkelőhelyen való hiábavaló várakozással töltötték.

Egy napon belül dönt a bíróság a kérelmekről

Ha nem történik meg a menedékkérelem egy napon belüli elbírálása, akkor az illetőt a tranzitzónában szállásolják el. A döntésnek legkésőbb nyolc napon belül meg kell születnie. A menekült külföldi jogsegélyt vehet igénybe, és hét napon belül jogorvoslatot igényelhet. A bíróság meghallgatja a kérelmezőt, a felülbírálás időtartama is nyolc nap. A meghallgatásról videófelvétel készül.

Nem egyeztettek Szerbiával?

A magyar kormány nem egyeztetett a szerb kabinettel arról, hogy mi fog történni a határvédelmi szigorítások után, és senki nem számított arra, hogy ennyi ember reked majd a határon – jelentette ki Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter kedden Horgoson. Hozzátette: arról sem tudtak, hogy lezárják a forgalom elől a horgosi és a királyhalomi átkelőt. Azt mondta: hogy attól tart, hogy „a dolgok kicsúszhatnak a hatóságok ellenőrzése alól”. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy Magyarország mégis megnyitja a határt.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter szerint Belgrád számára elfogadhatatlan, hogy más államok visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, miközben további menedékkérők érkeznek az országba. „Szerbia nem kívánja tovább élezni a menekültválságot, tovább kíván tárgyalni a közös megoldásról, de azt elutasítja, hogy egyedüli áldozatává váljon a helyzetnek” — jelentette ki a politikus kedden Prágában, miután vendéglátójával, Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszterrel találkozott.

Kerítés lesz a magyar-román határon, egymást aprította a román és a magyar diplomácia

A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármashatártól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. Szerinte az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon lévő kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat. A kormány döntéséről tájékoztatást kapott a román külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkára – jelezte a miniszter.

A román külügyminisztérium szerint az Európai Unió két stratégiai partnerségben levő tagállama közé kerítést építeni „nem helyes lépés politikai szempontból, az európai szellemiség szerint”. Victor Ponta román miniszterelnök (képünkön) a hírre úgy reagált: nem kíván a magyar kormány képviselőinek „provokációira” válaszolni, de – mint fogalmazott – érthető módon „emberként és európai polgárként” felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat „Európa eddig csak a harmincas-negyvenes években látott”. Sok más európai vezetőhöz hasonlóan ő is bírálta a magyar kormány potentátjainak megnyilvánulásait: „Ezek az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyenei. Mind az antiszemita megnyilvánulások, mind a bármiféle kisebbségekkel szembeni bánásmód, most pedig a menekültkrízis” – tette hozzá Ponta.

„Nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól a két ország határán építendő kerítés – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden a Maszol.ro portálnak.

„Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország” – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint Budapest lépése akár a segítségére is lehet Romániának egy masszív migrációs hullám megfékezésében.

„Nettó hazugság” az, amit Victor Ponta román kormányfő állít a migránskérdés magyarországi kezeléséről, és méltatlan egy XXI. századi politikai vezetőhöz – hangsúlyozta kedden a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva. Szijjártó Péter Ponta azon kijelentésére reagált, miszerint „Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket”. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány határozottan visszautasítja az elhangzottakat, és egyúttal felszólítja a román miniszterelnököt, fejezze be a Magyarországról szóló hazugságait.

Nem sokkal később hivatalába kérette a budapesti román nagykövetség ügyvivőjét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

A tárca közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott” Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig „magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét”.

Magyarország, „mesterséges vitába próbálja belerántani Romániát, hogy elterelje a figyelmet a bevándorlók problémájának alapkérdéseiről, és arról az elszigetelődésről, amelyet a magyar fél által hozott intézkedések eredményeznek” – hangoztatta a román külügyminisztérium kedd este kiadott közleményében. „Megengedhetetlen és ellentétes a két ország közötti stratégiai partnerséggel” az a mód, ahogyan a magyar fél eljárt keddi intézkedései és üzenetei révén – fogalmaztak. A tárca közölte, hogy a román külügyminiszter utasítására Románia budapesti nagykövetsége kezdeményezte azt a megbeszélést, amelyen a nagykövetség képviselője a magyar külügyminisztériumban részt vett.

A történelem már bebizonyította, hogy a kerítésépítés nem hatékony megoldás – vélekedett

Lazăr Comănescu, a román államfő külpolitikai tanácsadója kedden. „Egy globalizált világban azt képzelni, hogy kerítésépítéssel meg lehet oldani a problémákat, véleményem szerint olyan hozzáállás, amely nem áll összhangban sem a jelen sem a jövő realitásaival. A történelem során épültek már kerítések, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt” – mondta Comănescu.