Rendőri intézkedés két kormánypárti ellentüntetővel szemben. Fotó: Budapest Beacon

Március 15-én az elfuserált útlezárásról elhíresült Büki Zoltán vezetésével mintegy ezren tüntettek a Kálvin téren a kormány ellen. A tüntetők – leginkább verbálisan – többször is összecsaptak a Nemzeti Múzeumhoz igyekvő kormánypárti ellentüntetőkkel. Két kormánypártit a rendőrség őrizetbe vett. Egy szocialista országgyűlési képviselőnő szerint Orbán Viktor diktátor, de a magukat demokratának valló pártoknak nem kell kivonulniuk az Országgyűlésből. Az MSZP rendezvényén tudósítónk már-már azt hitte, hogy a Jobbikéra tévedt. A kockásingesek frontembere, Pukli István sztrájkot helyezett kilátásba.

„Ahol a politikusok lopnak és hazudnak, ott kötelesség az ellenállás!” – illetve hátoldalán: „Egy diktatúrát a népnek jogában áll bármikor elzavarni!” – hirdette az egyik transzparens a Büki Zoltán által jegyzett, Kálvin téri kormányellenes tüntetésen. A közeli Nemzeti Múzeumnál tartott, Orbán Viktor miniszterelnök szónoklatával végződött kormánypárti ellentüntetésre igyekvők egyike a transzparenst a következőkkel kommentálta: „Menj a p…ába, mocskos féreg! New Yorkba meg Izraelbe kell az ilyennek mennie.” Helyszíni tudósítónk interjút akart készíteni a középkorú férfival, aki azonban elhárította a remek lehetőséget.

A hangulat tovább fokozódott, amikor a kormánypárti ellentüntetők részéről két másik férfi dulakodásba kezdett a fönt idézett transzparenst tartó tüntetővel, majd a kormánypártiak az intézkedő rendőröknek is nekimentek. Mindkettőjüket elvitték, egyiküket bilincsben.

Magán a színpadon kevés említésre méltó hangzott el. Rejtő Gábor és Tóth Mónika a Hazám, hazám és a Miért kér a nép? című dalt adta elő. A két dal közben a mintegy ezer tüntető részéről ment a nemhagyjukozás, de nem derült ki, mit nem hagynak: a jogállam ledózerolását, hárombillió forint magánnyugdíj kormányzati einstandolását, a Fidesz elmiépesedését, vagy a fasiszta tendenciák megjelenését a kormányzat tevékenységében.

Kálvin tér, 2016. március 15. Fotó: Budapest Beacon

Március 15-re való tekintettel valaki Petőfi Dicsőséges nagyurak című versét szavalta – meglehetősen Mácsai Pál stílusában.

„Külön is köszönet a TEK parancsnokának, hogy a Múzeum körút környékének lezárásának bejelentésével elérte, hogy az eseményünkről az egész ország tud” – közölte a tüntetést nemcsak jegyző, de annak konferansziéjaként is színpadra lépő Büki Zoltán, aki azt kérte a sokaságtól, hogy Orbán Viktor beszéde alatt legyenek néma csendben és fordítsanak hátat a miniszterelnöknek, „ezzel is jelezve, hogy nem kérünk a diktatúrából”. Büki azt is kérte: az Orbán-beszéd végén a tüntetők mutassanak föl piros lapot, hogy a kormányfő „hagyja el végleg, végérvényesen a pályát”.

Az Orbán-beszéd alatt minden volt, csak csendes hátat fordítás nem. „Mocskos g…!”, „Börtönbe!”, „Orbán, takarodj!” „Diktátor!” – skandálta a tömeg. A tüntetők és a kormánypárti ellentüntetők között időnként kisebb verbális összecsapások alakultak ki, de újabb rendőri intézkedést munkatársunk nem tapasztalt.

A tömegben föltűnt Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselőnő, akivel munkatársunk villáminterjút készített:

Budapest Beacon: Jól láttam, miszerint ön azt skandálta, hogy „Diktátor!”?

Borbélyné Bangó Ildikó: Igen.

BB: Tehát ön egy diktatúra parlamenti képviselője?

B. B. I.: Orbán Viktor a diktátor.

BB: A rendszer diktatúra?

B. B. I.: Igen, sokszor azt mondhatjuk, igen. Olyan eszközöket vetnek be, amelyek a diktatúrákat jellemzik. Ahogy a barátai is diktátorok. (Mármint Orbánéi – a szerk.)

Bangóné Borbély Ildikó. Fotó: Budapest Beacon

BB: Ha így van, az önmagukat demokratának tartó pártoknak nem kellene kivonulniuk az Országgyűlésből?

B. B. I.: A magyar választók arra hatalmaztak föl bennünket, hogy bent legyünk az Országgyűlésben.

BB: Nem tartja disszonánsnak, hogy két éve letették az esküt az alaptörvényre?

B. B. I.: A választók arra hatalmaztak föl minket 2014-ben, hogy ellenzékként bent legyünk az Országgyűlésben és ellenzékként viselkedjünk egy ilyen vezetéssel szemben.

Utóbb a tüntetés egyik szónoka arról beszélt, hogy az alaptörvény érvénytelen és ebből következően minden, 2011. december 31-e utáni jogszabály is az. A Magyar Köztársaság továbbra is fönnáll, csak a gyakorlatban nem tud működni – fejtegette.

Bár a fejtegetés akár érdekes is lehetett volna, olyan volt, hogy tudósítónk inkább menekülőre fogta a dolgot, így a Budapest Beacon olvasói soha nem fogják megtudni, miről szólt Sándor Mária és Nagy Bandó András március 15-i beszéde.

Jobbik-retorikájú MSZP-tüntetés

„Énekeljük el közösen nemzeti imánkat, a magyar himnuszt” – közölte Nyakó István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ózdi választókerületi elnöke a pártja délutáni, a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székhelye előtt rendezett tüntetésének konferansziéja az esemény kezdetekor.

A pár száz fős közönség meghallgathatta Galkó Balázs színművész előadásában Ady Endre A tűz csiholója című versét, majd Nyakó független médiát és a népszavazás lehetőségét követelte. „Követelni jöttünk és nem ünnepelni” – mondta.

„Honfitársaim, magyarok! Ébresztő! […] A magyar földet rabolják” – folytatta Nyakó. (Nem, ez nem a Jobbik, hanem az MSZP tüntetése volt – a szerk.) Az MSZP volt szóvivője szerint nemcsak a földügyben, hanem a vasárnapi zárva tartás ügyében is sikerül elérniük, hogy népszavazás legyen.

„Egy magyarnak nevezett kormány minden jogot el akar vitatni a saját polgáraitól” – vette át a szót Lukács Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus olyan gyakran használta a „magyar” szót, hogy az Vona Gábornak is becsületére vált volna.

Az MSZP március 15-i tüntetésének egyik résztvevője. Fotó: Budapest Beacon

„Ha fölállnak az emberek és elmennek szavazni, úgy, mint Salgótarjánban, akkor le lehet váltani őket” – fogalmazott Lukács. (Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, február 28-án időközi polgármester-választást tartottak Salgótarjánban, ahol az MSZP, a DK és a TVE közös jelöltje győzött. Leváltásról azonban szó sem volt: a választást azért kellett kiírni, mert az előző, szintén szocialista polgármester novemberben elhunyt – a szerk.) A politikus azt mondta: a hatalommal nem tárgyalni kell, hanem le kell – és le lehet – váltani őket.

„Ha össze tudott omlani a Római Birodalom, ha össze tudott omlani a Harmadik Birodalom, ha össze tudott omlani a Szovjetunió, akkor ők is össze tudna és össze is fognak omlani” – mondta a szónok. (Hogy hol van az ehhez szükséges Attila, Churchill vagy Reagan, arról nem esett szó – a szerk.)

Totyik Tamás tanár az oktatáspolitika visszásságait bírálta. „Milyen XXI. századi Magyarországot építünk akkor, amikor több hit- és erkölcstanóra van, mint informatikaóra?” – tette föl a költői kérdést. Szerinte nem alattvalókat, hanem szabad, gondolkodni képes fiatalokat kellene nevelni. Szintén a közoktatás volt beszéde középpontjában Görög Ákos gimnazistának.

Ugyancsak főleg az oktatáspolitikát – egyúttal Balog Zoltán emberminisztert – bírálta Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke, pártja oktatáspolitikusa, de kitért arra is, hogy „Orbán annak a Putyinnak lesi minden kívánságát és hajbókol előtte, akiről tudjuk, hogy minden nap Európa gyengítésén ügyködik”.

„Szeretnénk mi is valójában ünnepelni, és nem fizetett emberként tapsolni annak, ami nem Magyarország”

A március 15-i ünnepi megemlékezések és demonstrációk közül kétségkívül a Tanítanék Mozgalom tüntetésén voltak a legtöbben. A kezdeményezéshez több mint hetven szerveződés – köztük három szakszervezeti konföderáció – csatlakozott. „Vedd fel te is a kockás inged, és gyere velünk!” – szólítottak föl mindenkit a szervezők, ennek megfelelően már az esemény előtt egy bő órával több százan gyülekeztek a Hősök terén, ahol diákok gyűltek össze egy kifejezetten kemény hangvételű rendezvényen – csak idéznénk az egyik beszédből: „a gyáva magyar nem több, mint megvásárolt rabszolga” –, hogy aztán csatlakozzanak a pedagógustüntetéshez.

A tömeg délután háromra az eső és a hideg szél ellenére több ezresre duzzadt. A menet elején rendőrautók gyűrűjében egy kisteherautó haladt, platóján hangszórók. Törley Katalin szervező, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke azt mondta: ami most következik, az nem kormánybuktatás, és nem azt fogják skandálni, hogy „Orbán takarodj”. Mi építeni akarunk – hangsúlyozta Törley, aki egyúttal arra kérte a jelenlévőket, hogy járuljanak hozzá a tüntetés költségeihez, azt ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a krétához hasonlóan nem fizeti.

A tömeg fél négy előtt pár perccel indult útnak az Andrássy úton, hogy az Oktogonon, a Teréz körúton, a Podmaniczky utcán és az Alkotmány utcán keresztül megérkezzék a Kossuth térre. A menet elején Füzessi Károly aktivista tüzelte a nagyérdeműt, beszédét időről időre megszakítva egy-egy zeneszámmal. Menet közben ezrek csatlakoztak a tömeghez, az Oktogonnál például a Quaestor-károsultak egy csoportja fogadta a közoktatás csődje ellen tiltakozókat „Nem hagyjuk!” fölkiáltással, és számos transzparenssel.

A Parlament elé érkezve a Kossuth tér pillanatok alatt megtelt, ami nem csoda, hiszen már ott is jó néhányan várakoztak a színpad előtt. Perceken át csak hömpölygött a tömeg a térre, amely végül nemcsak azt, de jóformán a környező utcákat is megtöltötte. Több tízezer ember skandálva, kiabálva és sípolva várta, hogy Sándor Mária a színpadra lépjen. A fekete ruhás nővérként elhíresült ápolónő először egy matematika-tanárnő által írt levélből olvasott föl, akit kényszernyugdíjaztak, és akinek a KLIK nem engedte, hogy a diákjait az érettségire fölkészíthesse. Emiatt most ingyen korrepetálja őket – áll a levélben, mire a közönség óriási füttykoncerttel válaszolt. A későbbiekben a tanárnő arról a már számtalanszor említett fortélyos félelemről írt, ami miatt a saját iskolája sem csatlakozott a tiltakozáshoz, és amelynek egyik kiváltója például az a tankerületi levél, melyben azt kérték, nevezzék meg azokat a diákokat, akik nem mentek iskolába február 29-én.

Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Sándor Mária ezután a tavaly őt ért támadásról beszélt, amikor kiállt a magyar egészségügyért. „Akkor a fekete, most a kockás vált szimbólummá” – mondta az ápolónő, aki szerint 1848-49-hez hasonlóan most is szabadságharcot vívnak tanárok, diákok, ápolók, orvosok, műtősök, és még lehetne sorolni, de a támadások ellenére egyre többen haladnak ezen az úton. Most harcolni kell méltósággal és bátorsággal. „Szeretnénk mi is valójában ünnepelni, és nem fizetett emberként tapsolni annak, ami nem Magyarország” – utalt Orbán Viktor délelőtti beszédére Sándor Mária. „Magyarország mi vagyunk” – tette hozzá. A tömeg hatalmas üdvrivalgásban tört ki. Az ápolónő ezután Bródy János Ha én rózsa volnék című klasszikusának utolsó versszakát kezdte énekelni, majd a Himnusz záró sorait is elszavalta, miközben levette, és a magasba emelte az általa viselt kockás inget.

Sándor Máriát a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, Pilz Olivér váltotta a színpadon, aki fölolvasta a Tanítanék Mozgalom tizenkét pontos követelését, és egyfajta nemzeti konzultációként azt kérte a jelenlévőktől, hogy amennyiben egyetértenek azokkal, mondják hangosan, hogy igen. A közönség természetesen az összes pontot megszavazta.

Ezután néhány gondolat erejéig Törley Katalin vette át a szót, és az egyre hidegebb, már-már metsző szélben arról beszélt, miszerint soha nem gondolta volna, hogy egyszer azt kell tennie, amit most tesz. „Ha nem állsz ki magadért, senki nem fog helyetted” – kiabálta a mikrofonba, majd magához szólította Békés Gáspár tudományos diákolimpikont. A fiú igen kemény szavakkal illette a kormányzatot, és tiltakozását fejezte ki azzal kapcsolatban, miszerint a miniszter fölhasználta őt és társait a célból, hogy szembefordítsa a civiltársadalmat a tiltakozókkal. A diák olyan országban szeretne élni, ahol „az államapparátus nem minősíti a polgárait, és nem az államapparátus mondja meg, ki mennyit ér”. „Hiszem, hogy a kormány nem tud megosztani bennünket, és elérjük a célunkat. Magyarország sikere az oktatásban, a tudományban, és a kritikus gondolkodásban rejlik, az ország ennek érdekében pedig még a jelenlegi összefogásnál is többre képes” – mondta a szónok, mire a tömeg hatalmas ovációval reagált.

Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Békést Neubauer István, a Szülői Összefogás Gyermekeinkért képviselője követte. Ki kell állni a tanárokért, az óvónőkért, a dajkákért, mert a szülők csak velük együtt tudják fölnevelni a gyerekeket – hangsúlyozta. Nem hagyhatjuk a gyerekeink sorsát azokra, akik a csődbe ment köznevelési törvényt ránk erőszakolták — tette hozzá. Ő maga nem érti, hogy a miniszterelnök miért erőlteti azt a rendszert, ami janicsárképzőkben alattvalókká neveli a jövő nemzedékét.

„A mai oktatási rendszer eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek növelésének. Sosem volt ennyi szegregált iskola” – hangsúlyozta L. Ritók Nóra, a Berettyóújfaluban művészeti iskolát működtető Igazgyöngy Alapítvány elnöke. A szegénységben a túlélés üzenete a hangos, nem a Tanítanék Mozgalomé. Őértük van ma itt – magyarázta L. Ritók, akit saját elmondása szerint a hatalom nem tart jó vitapartnernek, mert folyton csak kritizál. „Hiányzik belőlem a keresztény szellemiség” is – közölte az alapítvány elnöke, mivel vádolták meg, miközben ő maga ateistaként próbálja meggyőzni a magukat vallásosnak beállító embereket arról, miszerint az meglehetősen ellentmondásos, hogy az egyház miközben a szegényeken való segítés bibliai üzenetét vallja, az iskoláiból kizárja a szegény, cigány gyereket. Milyen egyház az, ami bünteti a szegénységet? – kérdezte, a téren pedig a tüntetés során először felharsant a „Mocskos Fidesz!” rigmus.

Kudarc a 2011-es köznevelési törvény, elhibázott a Nemzeti Alaptanterv, a kormány oktatáspolitikája pedig kirekesztő – értettek egyet oktatási szakértők és pedagógusok az Iskola a határon elnevezésű, Eötvös Károly Intézet által jegyzett budapesti rendezvényen hétfőn, ahol Pukli István nemcsak a Teleki Blanka Gimnázium éléről, de a szakmából való távozását is kilátásba helyezte, amennyiben a kormány nem változtat az oktatáspolitikáján.

Erről a Teleki igazgatója ezúttal nem beszélt, de a hetek óta várt bejelentése nem maradt el, ám előbb még mindennek elmondta az Országgyűlést –, amely szerinte embert ember ellen uszít. Amíg bárkit megalázhatnak, megfenyegethetnek, addig nem lehet szó egyenlő felek közötti megegyezésről – folytatta Pukli, majd a lényegre tért: amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök március 23-án éjfélig nem kér bocsánatot az elmúlt hat évben megfélemlített és megalázott emberektől, továbbá tárgyalóképes kormánytagok le nem ülnek tárgyalni a sajtó nyilvánossága előtt, akkor március 30-án egyórás munkabeszüntetés lesz, amelyhez nemcsak a tanárok, de a támogató szervezetek is csatlakoznak majd. Balog Zoltán emberminiszter és Palkovics László államtitkár lejáratta magát, ők erre alkalmatlanok – hangsúlyozta Pukli. Sztrájkolni persze a jelenlegi törvények szerint nem lehet, csakhogy alkotmányos jogunk megvédeni magunkat, és kinyilvánítani azt, amiben hiszünk. Milyen törvény az, amely a hatalmat védi az állampolgárokkal szemben? – kérdezte a Teleki igazgatója dühödten. Ha kell, a rossz törvény ellenében is küzdünk a jogainkért – tette hozzá. „Magyarország, és gyermekeink jövőjéért legyünk jó hazafiak” – zárta beszédét Pukli István.

Pukli egyébként még hétfőn szolidaritást vállalt azzal a zuglói informatika-tanárnővel, aki március 15-től sztrájkba kezd, és nem osztályoz, és akit Palkovics László oktatási államtitkár emiatt gyakorlatilag kirúgással fenyegetett meg. Ennek jelképeként a Teleki igazgatója egy szalagot kötött a Szent István Gimnázium bejáratánál lévő korlátra.

Az eseményen számos neves közéleti szereplő és művész is tiszteletét tette: ott volt Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Röhrig Géza, a film főszereplője – mindketten közvetlenül azután, hogy a Parlamentben megkapták a Kossuth-díjat –, vagy épp Nagy Bandó András Karinthy-gyűrűs humorista.

Az eső nem mosta el a pedagógustüntetést, és a tiltakozók kitartását sem, maximum azt a néhány krétarajzot, melyet ismeretlenek rajzoltak több budapesti kórház bejárata elé, kifejezve ezzel szolidaritásukat az egészségügyi dolgozókkal. A Klinikáknál, az Üllői úton, a Rókus, a Heim Pál, a Szent István, illetve a Honvéd és a Madarász utcai kórház előtt is helyeztek el hasonló feliratokat – írta meg korábban a Kettős Mérce.