1. rész: Mi az EGT, mi a Norvég Alap és miért függesztették fel a Magyarországnak szánt pénzek folyósítását?

Mi az EGT és mi a Norvég Alap?

Az EGT támogatási alapját közösen finanszírozza Izland, Liechtenstein és Norvégia. A három ország nem tagja az Európai Uniónak, de mindhárman részei az Európai Gazdasági Térségnek. A három ország ezért hozzájárul az EGT alapjához annak érdekében, hogy segítsék a gazdasági és társadalmi különbségeket az Európai Gazdasági Térség területén belül, valamint, hogy erősítsék a kétoldalú kapcsolatokat az Európai Unió és az EGT tagállamai között Közép- és Dél-Európában.

Lényegében a három ország – mint az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás aláíró országai – hozzájárulnak az EGT alaphoz, hogy elősegítsék az EU és EGT legkevésbé fejlett tagországaiban a társadalmi és gazdasági fejlődés folyamatát.

Az EGT Alapjai összesen 993,5 millió eurót osztanak szét a jelenlegi finanszírozási ciklusban. A támogató országok befizetései az alábbiak szerint oszlanak meg: Norvégia: 95,8 százalék, Izland 3,0 százalék és Liechtenstein 1,2 százalék.

A Norvég Alapot egyedül a norvég kormány finanszírozza. A jelenlegi időszakban a norvég állam által a Norvég Alapba befizetett összeg 804,6 millió euró.

Az EGT és a Norvég Alap jelenleg a következő 16 országnak nyújt támogatást: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

Mire ad támogatást az EGT és a Norvég Alap?

Az EGT és a Norvég Alap célzott támogatásokat nyújtanak olyan elsőbbséget élvező területeken a támogatott országokban, amely kapcsolódik az adott ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Az elsőbbségi területeket programterületeknek nevezik, amelyekbe beletartoznak a:

• Környezetvédelem és igazgatás,
• Klímaváltozás és megújuló energiák,
• Civil szféra,
• Zöld ipari innováció,
• Igazságügyek és belügyek,
• Emberi és társadalmi fejlődés,
• Szénkibocsájtás csökkentése és tárolás,
• Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd,
• Kulturális örökségvédelem,
• Kutatás és ösztöndíjak.

Hogyan működnek az EGT és a Norvég Alap?

Először is ismerkedjünk meg a terminológiával.

Technikailag az EGT Alapot egy az EGT Finanszírozási Mechanizmusnak nevezett entitáson keresztül folyósítják. Az EGT Finanszírozási Mechanizmust a brüsszeli székhelyű Finanszírozás Mechanizmus Hivatala ellenőrzi, és tesz jelentést az izlandi, a liechtensteini és a norvég külügyminisztériumnak. Emellett kapcsolati pontot is jelent az EGT alap és a kedvezményezett országok között.

Mielőtt egy kedvezményezett ország pénzt kap az EGT és a Norvég Alapoktól, szerződést kell kötnie a támogató országokkal. A szerződés, vagyis az együttműködési megállapodás, részletesen taglalja, hogy a programterületeken milyen lépések valósulnak meg a kedvezményezett országban. Minden kedvezményezett országnak rendelkeznie kell egy úgynevezett Nemzeti Fókusz Ponttal. A Nemzeti Fókusz Pont viseli azon programok megvalósításának és ellenőrzésének a felelősségét, melyeket az együttműködési megállapodás alapján támogatásban részesítenek, illetve teljes felelősséget vállal az EGT Alap céljainak eléréséért.

Az együttműködési megállapodásban emellett felsorolásra kerülnek a specifikus programterületek, a programterületek céljai, az elvárt eredmény, a programtámogatás összege,  a program lebonyolítója, stb. A program lebonyolítója végzi az EGT és a Norvég Alap által támogatott programok megvalósításával kapcsolatos napi teendőket.

A támogató országok egyeztetnek a kedvezményezettekkel az összes programterület részleteiről, arról, hogy ki lesz felelős a programok megvalósításáért, és hogy miként adminisztrálják az alap pénzeinek elköltését. Minden program más elsőbbségi területet céloz meg, ezért van értelme annak, hogy minden területet külön szükséges kezelni.

Ha a támogató országok és a kedvezményezett országok kidolgozzák a részleteket, a felek aláírják az együttműködési megállapodást és elindul a program.

Magyarország együttműködési megállapodása

Magyarország két külön együttműködési megállapodást kötött ,mielőtt az EGT és a Norvég Alap kedvezményezettjévé vált volna.

Először a magyar kormány 2011. november 13-án írta alá a megállapodást arról, hogy a Norvég Alap kedvezményezettje lesz. A szerződéses partner a Norvég Királyság volt. A dokumentum angol nyelvű másolata letölthető innen. Az együttműködési megállapodás elsőbbségi területei az alábbiak:

• Szénkibocsájtás csökkentés és tárolás;
• Zöld iparágazatok és innováció;
• Kutatás és ösztöndíjak;
• Emberi és társadalmi fejlődés;
• Igazságügyek és belügyek; valamint
• Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd előmozdítása.

Két nappal később, 2011. november 15-én a magyar kormány az EGT alapjával is megkötötte az együttműködési megállapodást. Ezt a szerződést a másik oldalról a Norvég Királyság, Izland és a Liechtensteini Hercegség írta alá. A dokumentum angol változata innen tölthető le. Az együttműködési megállapodás elsőbbségi területei az alábbiak:

• Környezetvédelem és igazgatás,
• Klímaváltozás és megújuló energiák,
• Civil társadalmi szféra,
• Emberi és társadalmi fejlődés,
• Kulturális örökségvédelem.

Miért függesztette fel Norvégia a pénzek folyósítását?

Az EGT és a Norvég alap felfüggesztésének alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetetéséhez van köze.

Tavaly a magyar kormány formálisan megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alatt működő ügynökség feladatkörét a most már miniszterként tevékenykedő Lázár János irányítása alatt álló Miniszterelnöki Hivatal vette át.

Lázár jelentős átalakításokat kezdeményezett az ügynökség feladatainak és felelősségi körének átszervezésére. Azonban az NFÜ felelősségi körének „átruházása” a Miniszterelnöki Hivatal részére csak 2014. január 1-től lépett hatályba.

Fontos megjegyezni, hogy az ügynökség megszüntetése előtt az NFÜ volt a felelős – számos más feladat mellett – az Európai Unió strukturális alapjaiból megvalósuló programok áttekintéséért. Bár az ügynökség egyáltalán nem volt tökéletes, kormányzati egységként felelős volt az EU támogatások elosztásáért, mivel közvetlenül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt állt.

Lázár új rendszerében az NFÜ felelősségi köreit felosztották a minisztériumok és az újonnan létrehozott kormánytulajdonban lévő nonprofit társaságok között. Az EU strukturális támogatásait szétosztó korábbi ködös rendszer egyik napról a másikra egy tulajdonképpeni információs fekete lyukba került. Lázár új rendszere 2014. január 1-től lépett hatályba, és ez vezetett az EGT-vel és a Norvég Alappal kialakult vitákhoz.

Ide kattintva olvasható a Norvég Alappal kötött együttműködési megállapodás Nemzeti Fókusz Pontra vonatkozó része.

Ide kattintva olvasható az EGT Alapjával kötött együttműködési megállapodás Nemzeti Fókusz Pontra vonatkozó része.

Mindkét, 2011-ben aláírt megállapodásban az EGT illetve a Norvég Alap támogatók egyértelműen meghatározzák, hogy a magyar Nemzeti Fókusz Pont a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (amely felelős az alap által adott támogatásokból megvalósuló programok megvalósításáért és nyomonkövetéséért).

A magyar kormánynak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítására vonatkozó egyoldalú döntése sokakat meglepetésként ért, beleértve az Európai Bizottságot is (amely szintén folyósít támogatásokat Magyarországra).

Az EGT és a Norvég alap esetében a szerződésszegéssel kapcsolatban a hónapokig elmaradt egyeztetések miatt nem született megoldás az ügyben. Végül 2014. május 9-én az EGT és a Norvég alap támogatói példa nélküli lépésre szánták el magukat és felfüggesztették a további támogatási összegek folyósítását az abbéli aggodalmak miatt, hogy „a magyarországi Fókusz Pont hiánya miatt negatív hatások érik a programok megvalósítását”. Magyarország viszonylag jelentős támogatásban részesült a folyósítás felfüggesztéséig, a jelenlegi finanszírozási időszakban 153,3 millió eurót különítettek el, melyből eddig 11,76 millió euró kifizetése történt meg.