| Merkel szónokol. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

A Budapest Beacon müncheni tudósítója jelen volt Orbán Viktor 2016. október 23-i budapesti, valamint Angela Merkel 2017. szeptember 22-i müncheni kifütyülésén, és összehasonlította a kettőt.

Szeptember 22-én, két nappal a németországi parlamenti választás előtt Angela Merkel kancellár kampánybeszédet tartott Münchenben. A Facebokon is meghirdetett eseményen több ezer fő vett részt, nem kizárólag a jobbközép uniópártok hívei. A félórás beszéd alatt folyamatosan lehetett hallani a sokaságból érkezett füttykoncertet, mégpedig – mint egyfelől a Budapest Beacon munkatársa személyesen tapasztalta, másfelől a helyszínen érdeklődött – a berlini Bundestagba frissen bejutott AfD szimpatizánsainak részéről. (A helyszínen transzparensekkel tüntettek a tömegben a kancellár ellen a Greenpeace szimpatizánsai is, részükről azonban fütyülést én nem tapasztaltam – ettől még természetesen lehetett.)

A kifütyülés kollégánkat részben emlékeztette a 2016. október 23-án Budapesten történtekre, amikor az Együtt fölhívására sokan a Kossuth téren hasonlóképp fejezték ki nemtetszésüket az ott szónokló Orbán Viktor miniszterelnöknek. A hasonlóságon túl azonban néhány lényeges különbség is volt a közel egy éve Budapesten és a most Münchenben történtek között.

Először is, míg Münchenben mindenféle ellenőrzés nélkül az ment a Marienplatzra, aki akart, addig a tavalyi eseményekről akkor a Budapest Beacon a következőt írta: „A zajongókat a Kossuth tértől kordon, rendőrsorfal és Valton Security biztonsági emberei sora választotta el. A biztonságiak ellenőrizték az állami ünnepségre igyekvők táskáit is, majd egy idő után kettős rendőrsorfal állt fel, és senkit nem engedtek a térre be, se onnan ki.”

Másodszor: a Budapesten a kifütyült, Münchenben pedig a kifütyülő félre volt jellemző a szélsőjobboldali attitűd – nevezhetnénk akár fasisztoidnak is –, míg a másik fél – tehát Münchenben a kifütyült, Budapesten a kifütyülő – a politikai centrumban helyezkedett el.

Harmadszor: az a különbség sem elhanyagolható, ahogy a két helyszínen a kormánypárti sokaság a kifütyülésre reagált. Budapesten Orbán Viktor szimpatizánsai pogromszerű jeleneteket abszolváltak, és a verbális agressziót fizikai követte. „Öljétek meg! Kommunista g…!” – kiáltott valaki tavaly október 23-án egy Orbán Viktort kifütyülő fiatalemberre. „Ezeknek a szemét hazaárulóknak mindent szabad?” – kérdezett vissza a Budapest Beacon egyik interjúalanya, akitől lapunk azt kérdezte, hogy miért ütötte meg az egyik sípolót. Tettlegességre ezen kívül is több alkalommal került sor. Egy fütyülő nőnek „a haját húzták, leköpték, lehúzták a földre, megütötték és megrúgták a felbőszült, körülötte levő vele egyet nem értők” – írtuk egy éve. A bajor fővárosban viszont a többség egész egyszerűen nem vett tudomást az AfD szimpatizánsairól, így semmilyen atrocitás sem volt a hallgatóság kormánypárti és szélsőjobboldali része között.

Negyedszer: a müncheni színpad mögötti városházára számos emberi jogi alapvetés volt molinókon kifüggesztve. Ezek nagy része pont a színpadnak és az óriáskivetítőnek köszönhetően takarásban maradt, ám az egyiken világosan látható a szöveg: „Mindenkit megillet a gondolkodás-, a lelkiismeret- és vallásszabadság.” Az pedig teljesen evidens, hogy – a német, a bajor és a müncheni zászló mellett – a városházán az Európai Unió zászlaja is kint legyen.

Az Orbán-beszéd idején a szónok háta mögötti Parlamenten sem emberi jogi alapvetések, sem az Európai Unió zászlaja nem volt kint, az amúgy 2004-ben kreált székelyzászló viszont annál inkább. Mintha Kelet-Poroszország vagy Elzász-Lotharingia zászlaja lobogna a Reichstagon.

| Jobboldalt középen látszik a molinó a következő szöveggel: „Jeder hat das Recht auf Gedanken-, Gewissens-, und Religionsfreiheit”, azaz: „Mindenkit megillet a gondolkodás-, a lelkiismeret- és vallásszabadság”. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Amúgy papíron a Fidesz testvérpártja még mindig a CDU-CSU, nem az AfD.