A Jobbik 2014-es cukikmpánya

Szétszakad, vagy néppárttá válik a Jobbik? Az elmúlt hónapok hallgatása után kedd este bombaként robbant, miszerint Vona Gábor eltávolítja az újnyilas párt vezetéséből a szélsőségeseket, a megüresedő helyeket pedig vidéki polgármestereivel kívánja felölteni. A Budapest Beacon Juhász Attilát, a Political Capital radikalizmuskutatóját kérdezte arról, hova vezet a Jobbik néppártosodása.

Futótűzként terjedt el a hír a jobbikosok között, miszerint Vona Gábor pártelnök négy alelnökjelöltnek is megtiltotta, hogy induljanak a Jobbik esedékes tisztújításán – hozta nyilvánosságra az Atv.hu szerda délelőtt.

„Ma megtörtént az amit sosem gondoltam volna a jobbik háza táján. Vona megparancsolta élve a vétó jogával Novák Elődnek, Apáti Istvánnak, Szávay Istvánnak hogy ne induljanak az alelnök jelölt választáson mint hivatalban lévő alelnököknek(!!!!)és megkérte Hegedűsnét hogy Ő sem induljon!!! Megtörtént a hídépítés.. VÁGÓHÍD A RADIKÁLISOKNAK!!! Betagozódás a fideszhez” – írta Facebook-oldalán a szokásos zsidózással föltuningolva Szlávik Viktor, a Jobbik volt bátonyterenyei képviselőjelöltje.

A döntés nem érhetett váratlanul senkit: egyebek mellett a Budapest Beacon is beszámolt arról, hogy a Jobbik a néppártosodás felé halad, a kérdés csupán az, megússzák-e az irányváltást szakadás nélkül.

Vannak a Jobbikban, akik nem nézik jó szemmel a dolgot, ám ez csak a kevésbé intellektuális, nagyon kopasz, nagyon bakancsos szélsőjobboldaliaknak okozhat gondot. A történelem bizonyította, hogy a szélsőjobb elképesztő kompromisszumkészséggel rendelkezik, ha arról van szó, hogy meg kell szerezni a hatalmat, tehát a kérdés inkább az, hogy Vona meg tudja-e akadályozni a szakadást és el tudja-e érni, hogy csak lemorzsolódás következzék be – mondta majdnem egy éve Ceglédi Zoltán politológus.

Az újnyilas párt irányváltása úgy tűnik, befordult a célegyenesbe, hiszen már szerdán be is következett az, amivel a párt szélsőségesei előző nap még csak riogattak. Az elnökségi ülés után Mirkóczki Ádám pártszóvivő bejelentette: Novák Előd, Apáti István és Szávay István nem lesz tagja a Jobbik elnökségének a következő tisztújítást követően. A szóvivő a lépést azzal magyarázta, hogy megváltoztak a feladatok. A most záruló elnökségi ciklus feladata a párt támogatottságának stabilizálása volt, míg ezt követően a kormányzati munkára szeretnének készülni.

Bár a párt vezetése szerint szó sincs szakadásról, az Indexnek nyilatkozó Novák Előd szavai egészen másról tanúskodnak: a döntés szinte sokkolta, saját elmondása szerint „leforrázva érzi magát”. Vona tavaly nyáron még arról beszélt vele kapcsolatban, miszerint integrálható a néppártosodó Jobbikba, annak ellenére is, hogy ő maga belső fórumokon keményen kritizálta az új irányt, mondván, az szembemegy a Jobbik eredeti célkitűzéseivel, sőt alapdokumentumaival. Szávay István, a másik megvétózott alelnök is megdöbbent, őt is abszolút váratlanul érte, amikor a párt elnöke kedden egyesével behívta az elnökségi tagokat és közölte velük, hogy meg fogja vétózni az indulásukat.

Egyesek szerint a pártelnök lépése akár még a Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.) is ütköző cselekedetnek minősülhet, ugyanakkor a szintén az Indexnek nyilatkozó Vona Gábor szerint az alapszabály lehetővé teszi számára, hogy a tisztújító kongresszusnak megjelölje, az alelnökjelöltek közül kikkel akar együtt dolgozni. „Természetesen én hoztam a döntést, ez az én felelősségem, és már egy jó ideje érlelődött bennem” – magyarázta a Jobbik elnöke. A pártban kétéves ciklusra választanak vezetést, a mostani tisztújítás azonban már a kormányra jutásról és a kormányzásra való felkészülésről fog szólni – tette hozzá.

Vona nem fél a pártszakadástól, mint mondja, szerinte a többség meg fogja érteni, hogy a következő két év más prioritásokat hoz, ő pedig a legjobb csapatot akarja maga mellett tudni a kormányzásra való felkészüléshez.

Janiczakot a pártvezetésbe!

A megüresedő helyeket vidéki polgármestereivel kívánja felölteni a Jobbik. A szélsőjobboldali párt irányítja Ózdot, Tapolcát és Tiszavasvárit, de a Jobbik jelöltjeként lett ásotthalmi polgármester Toroczkai László is. Janiczak Dávid, Ózd polgármestere bő egy hete már be is jelentette indulását az alelnöki pozícióért saját Facebook-oldalán. Szintén a Facebook-oldalán jelentette be ebbéli szándékát a Tiszavasvárit vezető Fülöp Erik is. Janiczak egyébként összesen tizenhárom jelöltről tud, az említetteken kívül például Z. Kárpát Dánielről és Kepli Lajosról.

Nem adják föl

„Tisztelt Tagtársaim! Vona Gábor vétójával ellentétben Apáti István úgy döntött, hogy HARCBA SZÁLL és Vele én is” – közölte Szlávik a Facebookon szerda este. A Facebookon amúgy Hitler-idézetet is megosztó politikus a többi „kirekesztettnek” is azt javasolja, hogy induljanak, és „mérjenek megalázó vereséget a többi indulóra”. Szávay sem adja föl, és úgy döntött, hogy amennyiben bírja a tagság alapszabályban meghatározott legalább tízszázaléknyi támogatást, akkor ő is el fog indulni az alelnökségért. A néppártosodás szándékát Szávay egyébként soha nem vonta kétségbe, de úgy gondolja, hogy a Jobbiknak nemcsak azokra kell gondolnia, akiket meg kíván szerezni támogatóként; emellett nem szabad elveszítenie a radikálisokat sem.

Megéri?

Ahogyan arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, tavaly februárra a Jobbik népszerűsége megelőzte a Fideszét a harminc év alattiak körében. „Óriási átfedés van” a Jobbik és a Fidesz ideológiája között, valamint „Miskolcon, ha egy fiatalt érdekel a politika, gyakorlatilag automatikus, hogy a Jobbikot keresi meg” – hangzott el egy budapesti pódiumbeszélgetésen. A szélsőjobboldali párt a Fidesztől elpártolt szavazók megnyerése érdekében kezdte meg radikális szálának háttérbeszorítását, legalábbis ami a kommunikációt illeti – mondta az egyik szakértő. Miután a Budapest Beacon arra hívta föl a figyelmet, hogy a Jobbik különböző politikusairól egymás után derülnek ki olyan dolgok, amelyek finoman szólva sem egyeztethetők össze a cukikampánnyal, Félix Anikó szociológus, az MTA ELTE Peripato Kutatócsoport tagja egy évvel ezelőtti cikkünkben úgy reagált: ez az a kettős kommunikáció, amit a Jobbik folytat. A radikális tábor egy részét így próbálják megtartani.

Most, hogy a radikálisok kigyomlálása már nem csak kommunikációban, hanem valódi tettekben is elkezdődött, kérdés, hogy egyáltalán célja-e még a Jobbiknak az ő megtartásuk. Nem jár-e túl nagy áldozatokkal a mostani szakítás?

Sokáig valóban úgy volt, hogy csak az országos kommunikációban jelent meg az enyhülés, helyi szinten pedig – mint arra egy éve a Budapest Beacon bemutatott egy példát – megmaradt a radikális vonal, egy idő után azonban látszott, hogy a pártvezetés igyekszik az alacsonyabb szintekre is levinni ezt a mérséklődést. Jó példa erre a cigánybűnözés-kampány háttérbe szorítása – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője. A szándék 2013 óta folyamatos, a legutóbbi tisztújításkor is megpróbálták a radikálisokat háttérbe szorítani, csakhogy akkor még nem sikerült.

Az ügy mindkét fél számára rendkívül kockázatos, akár pártszakadáshoz is vezethet – véli a radikalizmuskutató. Vona Gábor szempontjából a veszély abban rejlik, hogy Novák Elődék mindent tudnak a Jobbikról, így feltehetően ártani is tudnak a pártnak, utóbbiaknak pedig számolnia kell azzal, hogy kiszorulnak, és a Magyar Hajnal sorsára jutnak. Juhász szerint számukra figyelmeztető, hogy a Jobbikról való leválások eddig rendre elbuktak. Ennek egyik oka, miszerint bár a radikális-szélsőséges mag fontos része a szavazótábornak, a szimpatizánsok nagyobb tömege nem közülük kerül ki. Sokan egyszerűen csak a Fidesz legnagyobb kihívóját látják benne, és ezért állnak oda mellé – magyarázta.

A pártot támogató radikális mag egyébként nem azonosítható a fiatalokkal, sőt, épp rájuk épült az egész cukikampány, melynek célja, hogy megmutassa: a Jobbik közösséget biztosít számukra. Olyan hangulatot keltenek, miszerint a Jobbik a fiatal generációk pártja – folytatta az elemző. A néppártosodás éppen ezért még azokat a fiatalokat is vonzhatja, akik jelenleg politikailag inaktívak.

Juhász szerint, ha Vona Gábor ezt meglépte – márpedig meglépte –, akkor elég erősnek gondolja magát ahhoz, hogy a fordulatot végigvigye, és 2017 nyarára le is zárja. A pártelnök tizenkilencre húzott lapot, és bár alapvetően még számos körülmény befolyásolja az esélyeket, de nyilvánvalóan elhiszi, hogy ő a Fidesz legnagyobb kihívója, és esélye van Orbánék legyőzésére.

A Budapest Beacon azon fölvetésére, miszerint bár eddig úgy nézett ki, hogy a Jobbik a Fidesz táborából akar egy nagyobb darabot kiszakítani, ezzel a lépéssel immár úgy tűnik, mintha a jelenleg pártreferenciával nem rendelkezők felé fordulna, Juhász azt mondta: van egy jelentős, kormányellenes szavazókból álló tömeg, nekik pedig teljesen mindegy, ki az ellenjelölt, csak esélyes legyen a Fidesz emberével szemben. Így nyert Újpesten és Salgótarjánban a szocialista képviselő, Kész Zoltán pedig függetlenként Veszprémben, de a jobbikos Rig Lajos tapolcai győzelme is erre eredeztethető. Ez mutatja, hogy ezek a szavazók nem ideológiai preferenciával rendelkező emberek, ezért sem érdemes nagyon karakteres és következetes ideológiai irányvonalat tartani – hangsúlyozta a PC elemzője.

Hogy egy esetleges választási siker után folytatódhat-e az enyhülés, az nem látszik egyértelműen, ugyanis a most a pártvezetésre aspiráló jelöltek által vezetett városok nagyon változatos képet mutatnak ebből a szempontból: míg Ózdon vagy Tiszavasváriban az érpatakinak is nevezett modellhez hasonló, hajmeresztő intézkedések is előfordulnak, addig például Tapolcán ezek nem kerülnek elő. Nincs mindenhol mérséklődés, és ez valószínűleg egy esetleges kormányzáskor sem változna meg – mondta Juhász.

Szerinte a Jobbik valóban mérséklődik, és kormányon is nyilván ezt kellene folytatnia, már csak amiatt is, mert egy nemzetközi kapcsolatrendszerben el nem fogadott párt nem tudna kormányozni – nem véletlen, hogy bár egyelőre kevesebb sikerrel, de az amerikai kapcsolataikat is igyekeznek rendbe hozni.

Vannak ugyanakkor olyan dolgok, amiktől a saját szavazótábora, és a magyar társadalom elvárásai miatt sem távolodhat a Jobbik. Jó példa erre a rendpártiság és a cigányellenesség, amiben például a Jobbik és más pártok tábora között nincs nagy különbség – magyarázta a szakember.