Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson. Fotó: MTI

Körvonalazódik valamiféle egyezség, de megállapodás egyelőre nincs, mert a törökök túl sokat kértek az Európai Uniótól a hétfő esti csúcstalálkozón, melynek célja, hogy megállítsák a Közel-Keletről érkező menekültáradatot. A törökök jó alkupozícióban várják a következő, jövő heti értekezletet.

Nem született megállapodás az Európai Unió (EU) hétfői, éjszakába nyúló, huszonnyolc ország részvételével zajló brüsszeli csúcstalálkozóján. A csúcs célja az volt, hogy közös megoldást találjanak a Közel-Keletről érkező menekültáradat megfékezésére. A törökök borsos árat szabtak az együttműködésnek, de nem emiatt nem született megállapodás.

Törökország a novemberben kialkudott hárommilliárd mellé újabb hárommilliárd eurót akar az EU-tól, és miután a görögök kiürítették a határ menti szigeteket, visszafogadná az illegálisan Görögországba érkezett menekülteket. Onnantól Európából ki lehetne toloncolni mindenkit, aki nem vízummal érkezik. (Korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra figyelmeztetett, hogy ez nemzetközi jogi aggályokat vet föl – a szerk.). A pénzen kívül a törökök azt is kérték, hogy mindeközben az EU minden visszafogadott menekültért cserébe fogadjon be egy szír menekültet Törökországból.

A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy az említett szigetek egyikén kiköt egy csónak tíz menekülttel, akiből mondjuk hat szír, a többi pakisztáni vagy afgán. A görögök mindenkit visszatoloncolnak, a törökök pedig Európába küldenek tíz, bizonyítottan menekült szírt. Van honnan válogatniuk, jelenleg körülbelül kétmillióan vannak Törökországban.

A törökök ezen felül vízummentességet kértek a saját állampolgáraiknak az EU tagállamaiba idén júniustól, valamint a Törökország EU-tagságáról szóló tárgyalásokat is fölújítanák.

Az MTI híradása és több lap is úgy számolt be az eseményről, miszerint Orbán Viktor miatt akadtak meg a brüsszeli tárgyalások – Kovács Zoltán kormányszóvivő is erről beszélt –, ám ez erős túlzás. Az Eurológus beszámolója szerint az esemény után még maga a miniszterelnök is úgy fogalmazott: „az a forgatókönyv, hogy a törökök idejöttek ma délben, letettek az asztalra egy négy, nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslatot, és mi pedig a mai nap során még arra bűt vagy bát, igent vagy nemet mondunk, ez nincs”.

Orbán mellett egyebek mellett a lengyel és a szlovák kormány is garanciát akart, hogy a törököktől átvett szíreket ne kellejen kötelezően befogadni, csak önkéntes fölajánlások vonatkozzanak erre, ezt azonban érthető módon több nyugati ország sérelmezi, mondván senki sem húzhatja ki magát a közös terhek alól.

A törökök vízummentességével sincsenek kibékülve az EU egyes vezetői (például a francia – a szerk.). A magyar kormány ezzel kapcsolatban azt akarja elérni, hogy előbb az ukrán állampolgárok kapjanak vízummentességet.

A török EU-csatlakozás legnagyobb ellenzője Ciprus, ami érthető, hiszen az ország északi része immár negyven éve török megszállás alatt van. Ők továbbra sem akarják a törököket az EU-ban látni.

Törökország láthatóan tudja, hogy óriási ütőkártya van a kezében, és minél nagyobb a migrációs nyomás Európán, ők annál többet kérhetnek. Egyes hírek szerint az is fölmerült, hogy Szíriában, a török határnál biztonsági zónákat alakítanának ki a menekültek részére, így azok még az ország területére sem léphetnének be. Persze ez arról is szól, hogy a kurdokat, és az oroszok támogatta szír kormányerőket is távol tudják tartani saját határaiktól, mindezt Európa segítségével. Az ötletet végül elvetették.

Miután nincs megállapodás a törökökkel, jövő csütörtökön újabb csúcs lesz Brüsszelben, néhány – egyébként a gyakorlatban a megállapodástól nem független – kérdésben azért egyezségre jutottak a felek: megpróbálják fölszámolni a balkáni menekültútvonalat, keményebben föllépnek az embercsempészekkel szemben, Görögország pedig sokkal több támogatást kap a menekültek ellátására, mint eddig.

A március 17-18-i csúcsértekezlet zárónapján a tervek szerint a török miniszterelnök is részt vesz, addig pedig Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke folytatja az alkudozást Törökországgal.

Menekülnek a menekültek Németországból

Egyre több menekült dönt úgy, hogy Európából kiábrándulva inkább visszatér a hazájába, ugyanis a háborút is elviselhetőbbnek tartják, mint a német életet – írja az Atv.hu. A túlzsúfolt menekülttáborok, a munkahelyek hiánya, és a növekvő menekültellenes hangulat egyre több embert visz erre az elhatározásra.

„Azt hittem, Európában kényelmes életem lesz, de csak ellenségeskedés és fájdalom várt” – mondta egy diplomás afgán közgazdász, aki egy embercsempész segítségével jutott el Németországba, de már haza is tért Afganisztánba.

Múlt hónapban először indítottak különgépet Németországból Afganisztánba, amellyel 135 kiábrándult menekültet vittek vissza hazájába, de valószínűleg még számos ilyen járat lesz. Az utakat Kabul, Berlin, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) fizeti és szervezi.

A legfrissebb felmérések szerint körülbelül 1,25 millió menekültkérő érkezett Európába 2015-ben, kétszer annyian, mint az azt megelőző évben. Többségük a háború és a szegénység elől menekült el Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más közel-keleti országokból, illetve Észak-Afrikából.

A legtöbben, közel 363 ezren Szíriából érkeztek, a második legnagyobb csoport, 178 ezer fő pedig Afganisztánból.

Mindeközben – bár most már legalább körvonalazódik valamiféle megoldás –, százak veszhetnek a tengerbe csak a jövő hétig, miközben ezrek érkeznek naponta Görögországba, akiknek a helyzete egyelőre bizonytalan. A görög-macedón határon immár majd tizenötezerre emelkedett a föltorlódott menedékkérők száma, miközben a menekülttáborokban mintegy harmincezer ember várakozik, számuk pedig naponta két-háromezerrel nő. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy korábbi ítéletében kimondta: a menedékkérőkkel való bánásmód Görögországban nem felel meg a nemzetközi normáknak.