Akár egybillió forint adót is elcsalhatnak az élelmiszeripar szereplői – derül ki abból a 2014-es tanulmányból, amelyet az Agrárgazdasági Kutatóintézet jegyez, és amelynek megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium nemes egyszerűséggel megtiltotta. Azt tudták például, hogy egy magyar disznó majdnem fél kilónyival több takarmánytól hízik ugyanannyit, mint dániai fajtársa, utóbbi ráadásul évente tízzel több kismalacot ellik? Gyakorlatilag aki az élelmiszeriparban él és mozog, az adót csal, Horváth András volt adóellenőrt viszont kicsit sem lepték meg az egészen elképesztő méretű feketegazdaságról árulkodó adatok.

Ami a szőnyeg alatt van, az nem is létezik – akár így is értelmezhetjük a Földművelésügyi Minisztérium (FM) reakcióját, amely nemes egyszerűséggel megtiltotta, hogy megjelenjék az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) élelmiszeripari áfacsalásokról szóló – a szektorról egyébként igen lesújtó képet festő – tanulmánya.

A Nol.hu birtokába jutott dokumentum még 2014 júniusában készült, a kutatás azonban 2012-re vonatkozik, amikor is az élelmiszeripar egyes szereplői mintegy 0,65-1,2 billió forintot titkolhattak el az adóhatóság elől. Az AKI az adatok ismeretében még szakmai vitát is szervezett, a tanulmány azonban végül sosem jelent meg, mivel azt az FM letiltotta. Hogy ennek oka mi volt, arra a minisztérium egyelőre nem adott választ. (Az AKI azon több mint hetven kormányzati intézmény egyike, melyet – mint arról az Abcúg nyomán a Budapest Beacon beszámolt – a tervek szerint hamarosan megszüntetnek. Az AKI-t az FM-be olvasztanák be – L. Á.)

A Nol.hu úgy tudja: az intézet a kutatás során nem tett mást, csak összeolvasott elérhető nyilvántartásokat, amikből kiderül például, hogy mire ezer magyar disznó elér Ausztriába, már csak nyolcszáz marad belőle, kétszázat ugyanis valószínűleg itthon feketén levágnak. Éves szinten akkora mennyiségről beszélünk, ami csak ipari méretekben kivitelezhető, ráadásul a kutatás azt is kiderítette, hogy míg egy dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ugyanehhez háromra van szüksége. Dániában a disznók jobban is szaporodnak: ott egy koca évi harminchárom kismalacot ellik, szemben a magyarországi huszonhárommal.

A tanulmány szerint a feketegazdaság mértéke megyéktől függően az egészen elképesztő 32,5 és 49,9 százalék között mozog a szektorban.

A nagy vágóhidak mindeközben váltig állítják: náluk technológiailag kizárt, hogy bárki fusiban sertések tucatjait dolgozza föl éjjelenként.

Trükköznek az őstermelők

A tanulmány szerint az élelmiszeriparban (nyilván nemcsak ott – L. Á.) bevett gyakorlata van az adóminimalizálásnak: mivel őstermelőként az évi hatszázezer forint alatti bevétel nem számít jövedelemnek, így aki a tizenhatodik évét betöltötte egy őstermelő családban, az őstermelő lesz. A műkörmös lány, az adminisztrátor anyuka, és a focista fiú is az, így a négyfős mintacsalád máris 2,4 millió forintos árbevételig adómentességet élvez, miközben ténylegesen csak az apa foglalkozik ezzel. Ha az eladott áru mennyisége eléri a 2,4 milliót, akkor jön a számla nélküli terítés, és kész, a család egy fillért nem adózott, miközben lehet, hogy öt-tíz milliós vagy annál nagyobb bevételre is szert tettek.

Ezt igazolni látszik a kutatás azon megállapítása is, miszerint 2012-ben a magyarországi őstermelők mindössze hét százaléka vallott be nyolcmillió forint fölötti jövedelmet. Minden negyedik viszont konkrétan nulla (!) forintból élt meg, míg mintegy felük éves összevont jövedelme a minimálbérnek megfelelő összeget sem érte el.

A tanulmány készítői ugyanakkor azt is elismerik, hogy a kormány 2012 óta sok, az AKI által javasolt lépést tett az élelmiszeripar kifehérítése érdekében.

Talán nem véletlen, hogy nem hozták nyilvánosságra

Aligha véletlen, hogy az FM annyira el akarta titkolni a tanulmányt, hiszen az alig fél évvel azután született meg, hogy Horváth András volt adóellenőr (képünkön) bejelentette: rendszerszintű adócsalás folyik – állítása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) beleegyezésével, sőt: esetenként aktív közreműködésével. A hatóságok ahelyett, hogy ténylegesen megvizsgálták volna Horváth állításait, inkább alaposan meghurcolták – ahogy ezt a közérdekű bejelentőkkel gyakran előfordul, mint Magyarországon, mint külföldön.

A tanulmány elkészülte után nem sokkal, 2014 őszén jött az amerikai kitiltási botrány, mely ha nem is rögtön, de végül Vida Ildikó NAV-elnök székébe került. Horváth később azt mondta: hiába mentegetőzött a kormány azzal, hogy ők nem tudják, miről beszél André Goodfriend akkori budapesti amerikai ügyvivő, és hiába szólította föl őt a kormány, hogy adja át a rendszerszintű korrupcióra vonatkozó bizonyítékait, azokat a Bunge Zrt., az étolaj-áfacsalási ügy úgymond koronatanúja már évekkel ezelőtt átadta a NAV-nak. A kormánynak (legalább – L. Á.) akkor már tudnia kellett ezekről a bizonyítékokról, amikor azokat az amerikaiakon keresték – állította a volt adóellenőr.

„Abszolút nem meglepő, pláne számomra nem az, hiszen én is hasonló számokkal jöttem ki annakidején” – mondta Horváth András az ATV Start cím műsorában hétfőn. Az elcsalt szerinte 1,2 billió forint többféle adónemből tevődik össze, ebből az általános forgalmi adó (áfa) körülbelül négyszázmilliárd forint, de azt ne felejtsük el, hogy ez csak egyetlen szektor. Valójában ennek az összegnek a többszöröse hiányzik a költségvetésből, ha a többi ágazatot is beszámoljuk – közölte a volt adóellenőr. Az AKI akkori vezetője a napokban úgy nyilatkozott: az adóhivatal annak idején megpróbált vitába szállni a közölt adatokkal – emlékeztetett Horváth, aki ezzel csak azt szerette volna tudatosítani, hogy az elképesztő méretű és nyilvánvalóan évről évre megismétlődő adócsalásról a NAV is tud. „Ezt nem lehetett elismerni, erről nem lehetett beszélni, illetve tagadni kellett” – jegyezte meg. A 2012-es adatok összefügghetnek a Bunge-üggyel is, hiszen ez a cég kezdeményezte a kormánynál, hogy nézzenek utána az áfacsalásoknak. Az intézet egykori vezetője által mondottak mindezt megerősítik, hiszen szerinte a kormány azért is tiltotta le az adatok közlését, mert azok nem jöttek volna jól a kitiltási botrány közepén.

A terméktanácsok harminc-hetven százalékos hússzektoron belüli feketegazdaságról beszéltek, de 2014-ben például a cukoripar képviselője azt mondta, hogy ugyanez az ő szektorában kilencven százalék. Magyarországon a feketegazdaság aránya mintegy húsz és huszonöt százalék között van összességében – folyatta Horváth. Szerinte egy jogállamban ilyen számok mellett szétzavarnák az adóhivatalt, ehelyett Magyarországon még két évet adtak ennek a rendszernek, de rendszerszintű változásokról még most sem beszélhetünk – hangsúlyozza a volt adóellenőr.

Horváth szerint abszolút meghatározható a felelősségi kör, felelősségre vonás viszont még mindig nem történt. A kitiltási botrány kapcsán egy szlovák vállalkozó naplójában szereplő állítás szerint ahhoz, hogy a gabonakereskedelem területén az áfacsalások működni tudjanak Magyarországon – három év alatt tizennyolcmilliárdos kárt okozva a költségvetésnek –, az adóhivatal segítségére is szükség volt. „Meg kellett védeni a kiemelt adózókat” – mondta Horváth.

A napokban röppent föl a hír, miszerint hazánkban még a korrupcióellenes uniós támogatást is megcsapolhatták. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant. Az OLAF jelentése alapján a NAV nyomozást is indított, azonban erről elvileg nem tudott a NAV-ért felelős Tállai András államtitkár, bár Polt Péter legfőbb ügyészt értesítették.

„Tállai úr arról tud, amit jóváhagynak fönt” – magyarázta az eset tanulságát Horváth. Az Európai Unió (EU) is megéri a pénzét, mert egy olyan országnak adott két és fél milliárdot a korrupcióellenes harcra, ahol egyébként sem ellenőrzik az EU-pénzek fölhasználását – tette hozzá.