Az Európai Uniótól várnak segítséget a miskolci romák – etnikai tisztogatás a stadionépítés miatt címmel nyílt levelet tett közzé Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Horváth Aladár, a Roma Mozgalom a Köztársaságért elnöke és Rácz Béla, a Roma Polgárjogi Mozgalom jogvédője.

„Több roma szervezet az Európai Unióhoz fordult a Miskolcon zajló etnikai tisztogatás miatt. A jórészt romák lakta negyed a stadionberuházás útjában áll, ezért utcára teszik az ott élő családokat, lakhatásuk biztosítása nélkül. A szervezetek az Unió magyarországi képviseletvezetője számára pénteken petíciót nyújtottak át, amelyben vizsgálatot sürgetnek és azt, hogy az Unió egyetlen centtel se járuljon hozzá az intézményesített cigányüldözéshez” – olvasható a dokumentumban.

„A kormány, miközben rendeletben »kiemelt jelentőségű üggyé« nyilvánította a helyi DVTK- stadion rekonstrukcióját, és nyolcmilliárd forinttal támogatja azt, szó nélkül eltűri, hogy Miskolc vezetése elűzze a stadion közvetlen közelében, az úgynevezett »számozott utcákban« élő lakosokat. A város nem hosszabbítja meg a lejáró lakásbérleti szerződéseket, nem kegyelmez a hátralékosoknak, vagy a rendezetlen jogviszonyúaknak, de azoknak sem, akik rendezik hátralékaikat: elhelyezési kötelezettség vállalása nélkül teszi utcára a város nyomornegyedeiben élő, többségében roma családokat” – írják a levél szerzői.

„Becslésünk szerint a stadionrekonstrukcióban érintett területen, a »számozott« utcákban mintegy száz családra vár kilakoltatás, de közel kétszázra tehető azon, más nyomortelepen élők száma is, akiket szintén fölszólítottak bérleményük elhagyására. A hajléktalanság mellett a családokat még a gyermekeik állami gondozásba vételének réme is fenyegeti: a (csak nevükben) gyermekvédelmi hivatalnokok mindenkinek »felajánlják« a gyerekek elhelyezését. A roma családok így inkább önszántukból elmenekülnek, rokonokhoz, albérletbe, ki hova tud, hogy megtarthassák gyerekeiket, és megmentsék a családjuk egységét” – áll a nyílt levélben.

„Mindezek miatt Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Roma Mozgalom a Köztársaságért és a Roma Polgárjogi Mozgalom az Európai Unióhoz fordult, uniós tényfeltárást kezdeményezve, és védelmet kérve a miskolci romák számára az államilag finanszírozott apartheid ellen. A szervezetek képviselőit fogadta dr. Szűcs Tamás, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, és átvette petíciójukat. Az érintett szervezetek eltökéltek, hogy megakadályozzák a területen élő romák önkényes kilakoltatását, és minden egyes család ügyében megegyezést kívánnak kiharcolni. Álláspontjuk szerint ugyanis a családok jogosultak a városban legalább akkora nagyságú és komfortfokozatú lakhatásra, mint ahol eddig éltek.” – írják a cigányvezetők.

„Nem fogjuk engedni! – szögezik le a roma civilek, és ehhez a polgári engedetlenségi mozgalomhoz segítségül hívnak minden köztársaságpárti demokratát is” – zárul a dokumentum.

A dokumentum szerzői egy háttéranyagot is közölnek:

„»Az Európai Unió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul«. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkelyében foglalt alapértékek Magyarországon alig, a legszegényebb roma, vagy annak tekintett magyar állampolgárok esetében pedig egyáltalán nem érvényesülnek.

Egyet kell értenünk a Kanadai Szövetségi Bíróság 2015. február 20-án, a Gyöngyöspatáról elmenekült Rácz család ügyében kihirdetett ítéletének indoklásával, amely szerint Magyarország nem védte meg a romákat. Most sem védi meg!

A miskolci stadionberuházásra eredetileg négy és fél milliárd forintot szánt a kormány a stadionépítési program keretében, majd februárban kiemelt projektté minősítették, és már nyolcmilliárd forint a költségvetése. Ám ebből a rengeteg pénzből még mindig nem jut arra, hogy a beruházás tervezett helyén jelenleg élőknek emberhez méltó lakhatást biztosítsanak, vagy legalább: bármilyet. A projektet »bűnmegelőzési« projektnek minősítik, bűnözőnek bélyegezve a területen élő, többségében szociálisan leszakadt roma családokat.

A miskolci önkormányzat múlt év május 8-i rendelete a jogszerű bérlőnek tartott családok számára maximum kétmillió forintot ajánlott fel lakásvásárlásra. De csak azoknak, akik hajlandók elhagyni (szülő)városukat, és vállalják, hogy öt évig nem is költöznek vissza Miskolcra. (Csak jelzésképpen: Miskolcon ötmillió forintba kerül egy kétszobás komfortos lakás.)

A roma közösség elutasítja ezt a »lehetőséget«, tiltakozásul »Miskolcon maradunk« néven kitelepítésellenes bizottságot választottak tagjai közül.

A miskolci kormánypárti vezetés az őszi önkormányzati választáson a cigányok kitelepítésével kampányolt, több lakóházat látványosan leromboltak, hogy az egyre erősödő szélsőjobboldali Jobbikkal szemben megőrizzék szavazóbázisukat. Közben – a kormány által közvetítő szerepre fölkért Máltai Szeretetszolgálat munkatársán keresztül – informálisan azt üzenték a roma választópolgároknak, ha szavazatukat a Fideszre adják, maradhatnak a városban. A cigányság megerősítette pozíciójában a közismerten velük ellenséges polgármestert, aki újraválasztását követően azonban ugyanott folytatta, ahol abbahagyta: a roma családokat folyamatosan teszik utcára.”